Áprilisban volt 120 éves Bosznia-Hercegovina fővárosának egyik legismertebb épülete, az egykori Városi Tanács – Vijećnica –, később Nemzeti Könyvtár épülete.

szarajevo_konyvtar_2016.jpg

                                    Az épület 2016-ban

Amikor 1878-ban a balkáni ország az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá került, szükség volt egy olyan épületre, ahol a bíróságot, különböző hivatalokat elhelyezhetnek.

Musztaj-beg Fadilpasics polgármester 1881-ben javasolta a Városi Tanács megépítését, a városi elöljárók és az osztrák-magyar hivatalok jóváhagyták a kinézett területet a Miljacka folyó jobb partján az Apel rakparton.

Az építését valóságos legendák kísérik. Az építkezésre elfogadott területen le kellett rombolni két fogadót és egy magánházat. A fogadók lebontásával nem is volt semmi gond, de a magánház tulajdonosának különleges feltétele volt. Egy darabig makacskodott, követelte, hogy fizessék ki a háza árát, majd azt tégláról-téglára ugyanúgy építsék fel a folyó túlsó partján, szemben a Városi Tanáccsal. Nem volt más választás, teljesítették a feltételeket. A tulajdonos makacssága miatt a kis ház még mindig ott áll a folyó partján, tradicionális bosnyák ételeket kínáló étterem működik benne. A neve is sokat mondó: Inat kucsa – Dacoló ház.

szarajevo_konyvtar_1896.jpg

                                               és 1896-ban

Az épület tervezésére Karl Parzsikot kérték fel, azt az embert, aki Szarajevó legjelentősebb épületeit építette fel. A Városi Tanáccsal azonban nem aratott sikert. Kállay Benjámin kormányzónak nem tetszettek a tervek, kérte, hogy változtassanak rajta, ami viszont Parzsiknak nem tetszett, így ő visszalépett a munkától.

Az új építész Alexander Wittek lett, aki a városi szökőkút, a Sebilj megépítésével lett ismert. Őt a városi elöljárók, hogy minél több tapasztalatot szerezzen, kétszer is elküldték Kairóba tanulmányozni az iszlám építészetet és kultúrát. Mint lehetséges példa, különösen az épület külső homlokzatán felfedezhető a kairói II. Hasszán dzsámi hatása.

Mégis, egy évvel később ő is problémákkal találta szemben magát. Wittek nagyon sok kritikát kapott az aula elégtelen megvilágítása miatt, ez lelkileg annyira beteggé tette, hogy 1894-ben meghalt. A halálát számtalan szóbeszéd, pletyka kísérte, egyesek azt mondták, hogy az őrültek házában halt meg, mások, hogy ott volt ugyan, de öngyilkosságot követett el, megint mások szerint tbc végzett vele.

szarajevo_konyvtar_belso_1896.jpg

                                      A főlépcső 1896-ban 

A Városi Tanács építkezése azonban nem állhatott le, a horvát építész Ciril Metod Ivekovics vállalkozott rá, hogy befejezi a munkát. Sikeresen meg is csinálta és ez az épület lett élete főműve. A Városi Tanács ál-mór stílusban épült, ami nagyon közkedvelt volt Szarajevóban az Osztrák-Magyar Monarchia idején. 1896. április 20-án báró Ivan Apel ünnepélyesen átadta az épületet a városi elöljáróságnak. (A báró Kállay Benjámin kormányzó tanácsnoka volt, az igazságügyi és bírói szervezetek létrehozásában volt a segítségére).

Az épület fennállása alatt több funkciót is betöltött: kerületi tanácstól a bíróságon és parlamenten át egészen Bosznia-Hercegovina nemzeti és egyetemi könyvtáráig. Megnyitásakor maga az építmény, a környezete új lendületet adott az egész városnak. Ott járt már a villamos, megközelíthető volt automobillal, így valamennyi szarajevói fotó szereplője lett.

szarajevo_konyvtar_rathaus.jpeg

Az annektálás évében, 1908-ban, amikor Bosznia-Hercegovina teljesjogú tagja lett a hatalmas, egységes Monarchiának, fényes ünnepséget tartottak benne Ferenc József császár tiszteletére. Akkor lett a Városi Tanács az akkori városvezetés központi épülete. 1910-ben maga Ferenc József császár is meglátogatta.

Nos, a szép emlékek közé keserű pillanatok is vegyültek. Az egyik 1914. június 28. Azon a napon Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége Chotek Zsófia város elöljáróival találkoztak a Városi Tanácsban. Innen indultak végzetes útjukra, váltak merénylet áldozatává és kitört ki az I. világháború.

szarajevo_konyvtar_1914.jpg

                                 A trónörökös pár látogatása 1914-ben

1949-ig az épület a városi elöljáróság központja volt, amikor is döntöttek, hogy oda költöztetik a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárat. Ebből fejlődött ki a Tudományos Akadémia könyvtára. A Vijećnica neve innentől egyet jelentett a kultúrával, a tudománnyal és ez így is maradt 1992-ig, amikor augusztus 25-26. éjszakáján a szerb néphadsereg barbár egységeinek ágyúi, bombái teljesen megsemmisítették.

szarajevo_konyvtar_1992_augusztus.jpg

                                           1992. augusztus 25-26. éjszakája

A tűz hatalmas károkat okozott az épületben magában is, és megsemmisült a benne tárolt értékek 90%-a. Kb. 2 millió könyv, újság, térképek, folyóiratok, pótolhatatlan dokumentumok. A tűzoltók és szarajevói lakosok emberfeletti küzdelmet vívtak a lángokkal, hogy valamennyi értéket megmentsenek. Munkájukat nehezítette, hogy a környező hegyekből a szerbek folyamatosan lőtték az épületet, és a korábban tönkretett városi vízvezeték miatt elegendő víz sem volt az oltáshoz. Ennek ellenére sikerült megmenekíteni olyan építési dokumentumokat és archív feljegyzéseket, amik később segítették az újjáépítést.

Habár a Vijećnicát fizikailag megsemmisítették, jelentősége, lelke tovább él a szarajevóiakban.

Az újjáépítés rögtön a háború után, 1996-ban elkezdődött. A 22 millió euróba kerülő helyreállítási munkákat több fázisban, rengeteg segítséggel, Európai Uniós pénzből 2014. május 9-én fejezték be és nyitotta meg újra kapuit.

szarajevo_konyvtar_aula.jpg

                                           Az újjáépített aula

2014. június 28-án a trónörökös ellen elkövetett merénylet centenáriumán ünnepi koncertet adott a bécsi Filharmonikusok zenekara Franz Welser-Mört karnagy irányításával.

 szarajevo_konyvtar_belso_2016_2.jpg

Szarajevó az a város, aminek a bakancslistán van a helye. Ha arra járnak, a Vijećnicát ne hagyják ki.

szarajevo_konyvtar_ejjel.jpg

 

A Dacoló ház meséjét itt olvashatja. 

A bejegyzés trackback címe:

http://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr1008688856

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

David Bowman 2016.09.05. 22:43:53

Vagy a szerbek, vagy nem. Mindenki lőtte a várost.