Navigare necesse est - Hajózni muszáj. De nemcsak hajózni, repülni is. Így gondolta ezt a Boeing cég alapítója William E. Boeing is, amikor az 1930-as években megépíttette saját luxushajóját a Taconite-ot.

taconite-yacht-profile-3.jpg

A 20. század elejének egyik nagy ipari óriása, a Boeing 1929-ben kiterjesztette Washington állambeli repülőgép társaságát Kanadába, és megvásárolta a Hoffar-Beeching vancouveri hajógyártó céget. Ez a leányvállalat lett a Boeing Aircraft of Canada Ltd. Hidroplánokat és sokféle hajót épített.

A 125 láb (38 méter) hosszú hajót 1930-ban építették családi magányachtnak az azóta már megszűnt Boeing üzemben, a Coal Harbourban. A feljegyzések szerint a Boeing család a yachtot egyfajta úszó nyári palotának használta kizárólag az észak-nyugati vizeken, de a cégalapító tulajdonos a hajón lévő irodából is dolgozott, a rádiószobából rendszeresen küldte utasításait Seattle-be.

taconite-facebook.jpg

A Taconite 421 ezer dollárba került akkor, amikor a hajók nagy részének ára 1000 dollár körül mozgott. Tom Halladay tervezte a 12 csomós sebességgel úszó luxusyachtot, amit 1930. június 11-én ünnepélyesen vízre bocsájtották. Ez volt a társasági élet szezonnyitója, több mint 100 „kékvérű” híresség gyűlt össze Észak-Amerika nagyvárosaiból. A rá következő évtizedekben számos államfő, az üzleti és a művészvilág nagyjai vendégeskedtek rajta.

taconite_10_mr_es_mrs_boeing.jpg

                      A Boeing házaspár 1930-ban 

A hajó belseje az 1930-as évekbeli luxusszálloda hangulatát idézi. Négy hálószoba, mindegyik saját fürdőszobával. A központi szalont, ami nagyobb mint sok lakás, eredeti bútorokkal rendezték be, de helyet kapott benne egy fatüzelésű kandalló is. Tíz személyes ebédlő, fedett fedélzet, sárgaréz nyílászárók, teakfa borítás, két makulátlan Atlas dízelmotor, plusz két hangszigetelt generátor a motorházban, ez mind-mind a Taconite. Az egykori dolgozószobából háló, a rádiós szobából fürdőszoba lett az 1930-as évek stílusában berendezve.

taconite_7.jpg

A hajón régimódi „Pullman ablakok” vannak, amik fel-le csúsznak, mint a vonaton. A normálnál nagyobbak, mert Bill Boeing magas ember volt.

A hajó 47 évig a Boeing család tulajdonában volt, 1987-től a vancouveri capt. Gordon Levett tulajdonába került, aki 1994-ben Bill Boeing Jr. irányításával korhűen felújította.

A hajó a nevét az alacsony minőségű vasércről, vagyis inkább vastartalmú kovakőről kapta. A Boeingot mindig a repülőgépgyártással azonosítják, de a család a vagyonát fakitermelésből és bányászatból alapozta meg.

Az 1880-as években William E. Boeing apja, Wilhelm földeket vásárolt Hibbingben, Minnesota államban. A földfelszínen nem talált semmit, amit kitermelhetett, a taconite teljes egészében a földfelszín alatt volt. Egy geológus biztatta, hogy a taconite alatt jó minőségű vasérc van. És volt. Innen jött a Boeing vagyon, a bányászatból.

Bill Boeing Detroitban született, 22 éves korában költözött Washington államba. Első repülőgépét 1915-ben építette, egy kétfedeles hidroplánt.

Mert a repülés és a hajózás összekapcsolódik.

A gazdasági válságot sok más céggel ellentétben a PanAm túlélte és terjeszkedni akart elsősorban az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán irányába, ám nem volt ehhez megfelelő repülőgépe. A problémára megoldást jelentett az ún. „repülő hajó”, olyan repülőgép, ami a víz felszínéről tudott fel-és leszállni. Az utasokat megnyugtatta, hogy baj esetén bárhol landolhatnak az óceán átrepülése közben is.

boeing_b314.jpg

                      Boeing B314, a repülő hajó

Ezért is használták a repülésben a hajózásban már jól ismert, megnyugtató megnevezéseket: a repülőgép fedélzetén utaznak az utasok, a gép parancsnoka kapitány, a másodpilóta első tiszt. A pilóták a tengerésztisztek öltözetéhez hasonló egyenruhát viseltek, hozzá illő tányérsapkával. A repülőtér megnevezése több nyelven is légikikötő.

Amikor 1930-ban William E. Boeing megépíttette luxushajóját, a repülőgépgyára néhány évvel később megtervezte a Boeing 314 Clippert, a repülő hajót. 38 tonnás felszállósúlyával 74 nappali, vagy 36 éjszakai (fekvőhelyes) utast tudott szállítani max. 5900 km távolságra.

boeing_314-diagram.jpg

A repülő hajón való utazás csak a szupergazdagok kiváltság volt. Egy retúr repülőjegy San Francisco-Southampton útvonalra 1368 dollárba került. Csak emlékeztetőül, a Boeing család luxushajója építésénél említettem, hogy abban az időben egy hajó átlagos ára 1000 dollár volt. A Clippers szalonjai, étkezői, az öltözők, a tálalóeszközök, az ezüst étkészletek egy korabeli négycsillagos szálloda kényelmét kínálták.

Hajók és repülők, mindkettő fedélzetén hajózó személyzetek teljesítenek szolgálatot. Mert hajózni és repülni muszáj.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr8712588479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.