Több mint negyedszázados barátság fűzi össze a bosnyák és a katalán fővárost. Van közöttük egy különleges kapocs is: mindkettő olimpiai város. 

barcelona_olimpia.jpg

szarajevo_olimpa.png

 

A barcelonai terrortámadás után egy tucat szarajevói művész óriásposztert készített a bosnyák főváros Mojmilo negyedében (1984-ben olimpiai falunak adott otthont), amire spanyolul azt írták: „Barcelona, Szarajevó veled van”

Az óriásplakát készítőinek egyike is azt mondta, remélik, hogy ez sokat jelent Barcelona számára ebben a nehéz pillanatban, mert ez a város támogatta Szarajevót amikor a legnehezebb helyzetben volt. „Nagyszerű lenne, ha sokkal többet tehetnénk” - mondta. 

szarajevo_barcelona.jpg

Mert Barcelona a háború alatt sok segítséget nyújtott Szarajevónak. Az Al Jazeera Balkans oldalon egy blogbejegyzés emlékezik meg a negyedszázada történtekről „Emlékszel Barcelona?” címmel. 

„1992. októberében indult el Barcelonából az első konvoj 200 tonna humanitárius segéllyel. Hozott szatelit telefont is, ami kapcsolatot jelentett a világgal. A konvoj elindulása egy 1992 július 25-én kezdődött beszélgetés eredménye volt.

Azon a napon nyitották meg a 25. olimpiai játékokat a katalán fővárosban. A megnyitó rövid időre elterelte a világ hirügynökségeinek figyelmét arról, hogy a szerb tüzérség az olimpiai falut bombázza Dobrinján, Hrasnon, és az elnöki palotát támadják a belvárosban.

A megnyitó tiszteletére adott ünnepi vacsorára hivatalosak voltak az olimpiát szervező városok polgármesterei, köztük Muhamed Kreševljaković szarajevói polgármester is, aki a lehetőséget kihasználva segítséget kért ostromlott városának és Bosznia-Hercegovinának. Az első, aki reagált a beszédre, a házigazda, Pasqual Maragall volt, Barcelona első embere. Mindenkit megelőzve megígérte, hogy Barcelona segíteni fog Szarajevónak.

És Szarajevó abban a pillanatban igazi barátokra tett szert, akik a mai napig hűségesek maradtak polgármesterük ígéretéhez.

Pasqual Maragall felhívására városok, intézmények, gyárak, katalóniai civil szervezetek és egyszerű állampolgárok mozdultak meg, 1995 végéig több mint 2500 tonna humanitárius segélyt juttattak el a blokád alatt lévő boszniai fővárosba. 

A barátság és az együttérzés őszinte volt és megható. Hogy lehet leírni azt az érzést, hogy Katalónia 340 járása és városai válaszoltak a felhívásra, hogy minden hétfőn egyperces néma csönddel jelezzék szolidaritásukat a boszniai polgárokkal? 

barcelona_dictrict_11.png

Barcelona 1995-ben döntött arról, hogy kialakítja a város 11. kerületét, és azt Szarajevónak nevezik el, majd egy évvel később az Európa Tanács kezdeményezésére, hogy helyi demokrácia nagykövetséget nyissanak a volt Jugoszlávia városaiban az európai városokkal való párbeszéd elősegítésére, Szarajevóban megnyílt a helyi demokrácia nagykövetsége, egy iroda, amit Barcelona-Szarajevónak neveztek el. 

És most 2017 októberben nézzük a képeket, ahol a rendőrök ütik a barátainkat. 

Katalóniát és Barcelonát elfelejteni, és azon vacillálni,hogy támogassuk-e a katalánokat, egyszerűen képmutatás lenne.”

 

Forrás: AJ

 

A bejegyzés trackback címe:

http://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr2412927367
Nincsenek hozzászólások.