Az aknamentesítők. Állandó veszéllyel néznek szembe, folyamatos feszültségben dolgoznak.   

A délszláv háború tragikus utóélete az aknamezők felszámolása. Boszniában 22 évvel a fegyverek elhallgatása után még több mint ezer négyzetkilométernyi terület van elaknásítva. A hivatalos információk szerint a háború vége óta a balkáni országban az aknamezőkön 51 aknamentesítő lelte halálát, és sok civil is életét vesztette aknarobbanás következében. Emlékszem, amikor Szarajevóban éltünk, egy kampány során az egész országban óriásplakátok jelentek meg, rajtuk hatalmas számmal: 1263. A háború utáni öt évben ennyi halálos áldozata vagy maradandó sérültje volt a Bosznia területén felrobbant aknáknak. Az ENSZ 1991-ben indított taposóaknák elleni kampánya ellenére BiH területére becslések szerint kb 1 millió aknát telepítettek. A szerb hadsereg a háborús törvényeket felrúgva, nem készített térképet a telepített aknákról, visszavonulásukkor pedig szinte minden négyzetmétert elaknásítottak. 

aknamezo_1.jpg

Kiköltözésünkkor ez volt az egyik legfontosabb kérdés, amit a gyerekekkel komolyan meg kellett beszélni és ellentmondást nem tűrően ellenőrizni kellett, hogy betartják-e a szabályokat. Öcsi négy éves volt, Ági 16. Meg kellett nekik tanítani, hogy milyenek  az aknaveszélyre figyelmeztető jelzések és meg kellett velük értetni, hogy csak és kizárólag a kijelölt helyen szabad közlekedni. Öcsiéknél az óvodában már a bejárati ajtón ott voltak a rajzok, amik mutatták, hogy milyenek ezek a robbanó eszközök, gyakran voltak náluk egyetemisták, hogy bemutatókat is tartsanak nekik. 

aknakol_ocsi_ilidzsa_alle_2003_-4.jpg

                     Ilidzsán a sétányon. Öcsi mögött az erdő már tiltott terület 

Egyszer a férjem észrevette, hogy Ági cipője irtózatosan sáros. Kérdezte tőle, merre járt? Azt válaszolta, hogy hazafelé jövet a sarkon átvágtak azon a telken, mert sokkal rövidebb az út. Ritkán hallottam a férjemet kiabálni, a gyerekekkel szemben szinte sosem emelte fel a hangját, akkor is igyekezett visszafogni magát és elmondani, hogy az egyik legveszélyesebb hely egy romos ház kertje, és nekünk fogalmunk sincs róla, hogy folytak-e ott harcok vagy nem, lehetnek-e ott aknák vagy nem. Nagyon komolyan azt mondta, ha ezt a lányunk nem tudja megérteni, akkor hazaküldjük Pestre és kollégista lesz, mert ekkora veszélyt nem vállalhatunk. A kérdésről a családban soha többet nem esett szó, a gyerekek fegyelmezettek voltak, megtanultak élni Boszniában és rettenetesen élvezték. 

Mert a veszély valóban sokszor abban rejlett, hogy a visszatelepülők nem tudták, hogy milyen területre érkeznek. A repülőtér és közvetlen környéke magától értetődően elsőbbséget élvezett az aknamentesítésben, amikor a polgári légiforgalom előtt megnyitották, már teljesen biztonságos volt. A négy év alatt egyszer volt reptérzár robbanás miatt, egy közeli gazdaság területén a tulajdonos nem akarta kivárni a hivatásos mentesítőket, maga kezdte a szántóföldet megtisztítani és ott robbant fel egy akna.   

aknamentesites_dzsfer_kumbara.jpgKik is azok, akik minden nap kockára teszik az életüket, hogy biztonságossá tegyék az országot? A mostari Pro Vita humanitárius szervezet egyik aktivistája, afer Kumbara 1996. február 12-én kezdte meg ezt a munkát. Most 54 emberrel dolgozik. Minden aknamentesítő csapat 10 főből áll: a csapatvezetőből, az orvosból és 8 aknamentesítőből. Kumbara munkája a tervezés, a logisztika biztosítása. Kiemelten fontos feladatának tartja, hogy bemutassa az aknamentesítőknek a munka veszélyességét, hogy minden aknát, amik között vannak úgynevezett „botló” aknák,  úgy tekintsenek, mintha az lenne az első. A csapatában még nem történt halálos baleset. 

Az aknamentesítő munkanapja reggel 6 órakor kezdődik. Nagyon fontos, hogy jó fizikai állapotban, kialudt legyen. Reggeli után indulnak az aknamezőre. A terepre érkezéskor kirakodják az eszközöket, ellenőrzik a detektort és átnézik a feladatot.

aknamentesito_felszereles_2.jpg                                      Felszerelés

Felszerelésük védőmellény, sisak, fémdetektor és szonda. Van egy másik munkaeszköz, ami úgy néz ki, mint egy nagy fűnyíró, kézi fűrész. Az aknamentesítők naponta 65-70 négyzetmétert tudnak átvizsgálni. A munkaidő öt óra, minden fél órában 10 perc pihenővel. Az aknamentesítés szezonális munka, nem lehet végezni esőben, hóban, de nagy zajban vagy hőségben sem. 

aknamentesitok_jela_safracin.jpgJela Šafradin orvos, négy gyermek édesanyja. Húsz éve tagja egy „fel nem robbant gyilkos eszközök” megsemmisítésére alakult civil szervezetnek. Nap nap után megy ki a terepre társaival, emellett folyamatosan ott van áradásoknál, földcsuszamlásoknál a mentőcsapat tagjaként. Azt mondja, minden munkának van jó és rossz pillanata, de ez a munka kivételesen stresszes és egyes pillanatai életünk végéig az agyunkba vésődnek. 

„Kezdetben nagyon nehéz volt, de sikerült mindent megszervezni a családban. A munkavégzésben az motivál, hogy megtisztítsuk az országot a fel nem robbant gyilkos eszközöktől, hogy ne történjenek végzetes, vagy élethosszig tartó sérülést okozó balesetek. És még ha úgy érezzük, hogy tiszta is egy terület, akkor sem lehetünk abban teljesen biztosak. Mert még mindig előfordulhatnak erdőben, réten, vagy bárhol máshol. Sokat kell dolgozni a felvilágosítás terén is. Meg kell tanítani a gyerekeket az iskolákban a veszélyükre, de a felnőtteknek is több figyelmet kell fordítaniuk az aknamezőket jelző jelzésekre.” 

Az orvosokra nagy felelősség hárul, ellenőrizniük kell az aknamentesítők egészségi állapotát is és megszervezni, hogy mit kell tenni vészhelyzetben.   

„Vannak nehéz pillanatok. Nehéz, amikor egy kollégát elveszítünk, vagy amikor egy társunk megsebesül. De amikor egy megtisztított területet át tudunk adni a visszatelepülőknek, amikor látjuk az ő örömüket, az leírhatatlan”- mondta egy másik aknamentesítő. 

aknamentesito_munkaban.jpg

„Vannak, amikor nem tartják tiszteletben a jelzéseket. Mostar környékén dolgoztunk és vadászok jöttek oda hozzánk, mondták, ott nincsenek aknák, ők minden héten ott vadásznak a megjelölt területen. Mi megmutattunk nekik több mint 20 aknát, amit már megtaláltunk és annyit mondtunk, szerencséjük volt.” 

A norvég szakszervezeti mozgalom humanitárius szervezete által létrehozott és támogatott kutyakiképző központ működik 2004 óta Vogošća mellett, ahol jelenleg 40 kutya van kiképzésen és 13 kutyájuk dolgozik terepen. Az elmúlt 13 évben közel 500 kutyát biztosítottak különböző akciókhoz.

Működésük óta a kutyák Bosznia szerte 4000 aknát és 300 ezer egyéb más, a háborúból maradt robbanó szerkezetet észleltek. Belga juhászkutyákkal dolgoznak, a kiképző azt mondja, nagyon intelligens, energikus, engedelmes fajta, amelyik könnyen és gyorsan tanul.

aknamentesites_kutya_pas_deminer07062017.jpg

A kutyák rendkívül értékes segítői az aknamentesítőknek elsősorban a szaglásuk miatt. Képesek kiszagolni az aknákat és más robbanó szerkezeteket. Az emberek által használt fémdetektortól eltérően a kutya képes megtalálni mind a fém mind a műanyag aknákat. Azok az egységek, akik kutyát is használnak, nagyobb területet tudnak egy-egy műszak alatt átvizsgálni, és pontosabb munkát végeznek. 

aknamentesito_munkaban2.jpg

A boszniai aknamentesítő központ (BHMAC) adatai szerint  az aknamezők az ország lakosságának 15%-át, több mint 550 ezer ember életét veszélyeztetik. Folyamatos feltáró munkával 8638 aknával, kazettás bombával fertőzött helyet azonosítottak, ahol legalább 80 ezer robbanó szerkezet lehet a földben. Volt idő, amikor Boszniában 39 cég foglalkozott aknamentesítéssel. Jelenleg 3-4. Az ok nagyon egyszerű, a nemzetközi cégek már nincsenek az országban, aki ma ezzel a tevékenységgel akar foglalkozni, jó felszerelésekre van szüksége: gépekre, felderítő kutyákra, jól képzett csapatokra, munkásokra, vezetőkre. Ez egy nagyon költségigényes munka, drága eszközöket, jelentős pénzügyi forrásokat igényel.  Egy négyzetméter technikai, térbeli felmérése a tereptől függően 0,5-1,1KM (1KM=0,5Euro) között van. Amikor már magáról a terület megtisztításáról van szó, amiben a nyolc aknamentesítőn kívül kutyák és gépek is részt vesznek, ez az összeg 1,8-3,5 KM négyzetméterenként. 

2024-ig kellene Bosznia területét megtisztítani a robbanó szerkezetekről, de a tevékenységet ismerők elég szkeptikusak.

 

Fotó: klix.ba, saját

 

A bejegyzés trackback címe:

http://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr5813272983
Nincsenek hozzászólások.