Pár napja olvastam és írtam arról, hogy Koszovóban mit tesznek vagy tesznek-e egyáltalán bármit is a maffia felszámolásáért. A kis balkáni országban méretéhez képest a maffia hatalmas, és nemcsak az albán van jelen. Az északi területen a szerb maffia uralkodik, ott az emberek, hiába többségében szerbek lakta, nem az albánoktól, hanem a szerb maffiától félnek. Ez nagyon világosan kiderült, amikor az év elején Kosovska Mitrovicában meggyilkolták Oliver Ivanović szerb ellenzéki politikust, a „Szerbia, demokrácia, igazság” polgári kezdeményezés elnökét.   

Az Interpol egy néhány évvel ezelőtti adatai szerint  a szerb maffia erősebb, mint az albán, egy top 10-es listán, ahol a világ jelentős szervezett bűnözői körei vannak, az előkelő nyolcadik, míg az albán maffia a kilencedik helyet foglalja el. Igaz, azt is mondják, hogy az élen álló orosz maffiához képest, az ő tevékenységük csak „gyerekjáték”. A listára való felkerülés és a besorolás fő kritériuma a több országra kiterjedő hálózat, és aktivitás például a drog- és fegyverkereskedelemben. 

Szerbia „előkelő” helyezését azért kapta, mert tucatnyi országban jelen vannak, beleértve Németországot, Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat. Jelentős szerepet játszanak kábítószer kereskedelemben,  bérgyilkosságokban, tiltott szerencsejátékok, kaszinók ellenőrzésében, rablásokban.  Az egyik legismertebb szervezett bűnözői csoport a „Rózsaszín párduc”. 

maffia_fegyverkereskedelem.jpg

Az Interpol listán a szerb maffia után áll az albán maffia, ami az adatok szerint a 80-as években indult „virágzásnak”. „Specialitásuk” az illegális drog-, fegyver- és emberkereskedelem. Albániában a szervezett bűnözés már a 15. századtól jelen van, a maiak is tisztelik a 600 éves hagyományokat. 

A világ legerősebb maffia szervezetének az orosz maffiát ítélik, ami az orosz gazdaság 70%-át tartja ellenőrzése alatt. Az adatok szerint a legnagyobb, legerősebb és legveszélyesebb szervezet, a világon 500 ezer tagja van. A második helyre sorolt Cosa Nostrát a 19. század második felében alapítottak, 4000 tagja van.  Az olasz maffia évente 1000 milliárd euróval „gazdálkodik”.   

Az albán maffia több évtizede nagy problémát jelent a nyugati országokban, és közismerten mély gyökerei vannak az Egyesült Államokban is. Számos hasonlóság jellemzi a szicíliai maffiával: különleges hit, speciális nyelvezet, speciális szabályok, saját jogrendszer, nagyon erős családi hagyományok és hierarchia. Az albán maffia nem piramisszerűen épül fel, nincs egy fő-fő feje, hanem klánokra oszlanak, és azok együttműködnek egymással. Az amerikai külügyminisztérium egy pár évvel ezelőtti jelentésében úgy jellemezte Albániát, mint az „illegális kábítószer kereskedelem tranzitországa, az illegális bevándorlók és a feketemunka országa”. 

Szerbiai rendőrségi jelentések már régóta arról írnak, hogy Albániában a kábítószer kereskedelemmel családi vállalkozásként foglalkoznak. A családon belül szigorú fegyelem van, feltétlen lojalitás, a büntetés rendszerét belső szabályok irányítják.

maffia_1028411_albanska-mafija_ls.jpg

A begyűjtött adatok szerint Albániában négy erős klán uralkodik, a Kula, az Abazi, a Borici és a Brokaj klán, akiket a legveszélyesebbnek tartanak, az a Kula család. 

Ők ellenőrzik a Törökországból érkező kábítószer forgalmat. Az Abazi család a drogon kívül fegyverkereskedelemmel is foglalkozik, fő területük Olaszország. A Borici klán a prostitúciót tekinti családi vállalkozásnak, ez a fő útja számukra a kábítószer-csempészésnek. A Brokaj csoport speciális, mert főleg az albán titkosszolgálat volt tagjaiból áll, az ő erősségük a kapcsolatrendszerük a biztonsági szolgálatok, a vámszervek és a politikai élet szereplőivel a világ szinte minden pontján. 

Egyes becslések szerint az albán maffia ellenőrzi a nyugat-európai országokba irányuló heroin szállítmányok 75%-át, az Egyesült Államokba menő szállítmányok 50%-át. A mai drogkartellek uralkodásának alapját az amerikaiak úgy értékelik, hogy az az albán maffián alapul. Az albán kábítószer maffia annyira erős, hogy négy-öt évvel ezelőtt átvette a vezető helyet a kolumbiai drogbáróktól.

maffia_heroin.jpg

 A párizsi drogfigyelő csoport már a háború előtt, 1999-ben jelezte, hogy az albán drog maffia Macedóniából és Koszovóból heroint ad el, hogy fegyvereket szerezzen a koszovói háborúban az albán igények kielégítésére. A bázisok Szkopjéban, Skadarban és Pristinában vannak, onnan viszik a futárok az anyagot Svájcba, Németországba, Olaszországba, Görögországba. 

Amikor heroinról van szó, az albán kábítószer kartell, a Kamilla, a világ öt legnagyobb maffiája közé tartozik.   A kábítószeren kívül fő tevékenységi területük az emberkereskedelem. A Transparency International egy korábbi jelentése szerint az emberkereskedelem fő útvonala Albániában Vlora-Tirana-Fier-Skadar és Montenegró, Macedónia és Görögország határai. Az ő becslésük szerint az albán maffia csak 1999-ben 70 ezer embert csempészett Európába, és ezzel 50 millió dollárt keresett. 

Az albán maffia ellenőrzi a prostitúciót szerte Európában, ezen keresztül kerültek kapcsolatba az olaszokkal és lettek partnerek a heroin és a marihuana piacon. Albániában iparszerűen termesztik a marihuanát, olasz lapok nemegyszer csak „Kanabisztánnak” nevezik. 

maffia_kabitoszer.jpg

Az elmúlt évtizedben a szervezett bűnözésnek Európában megváltozott a jellege, számos tekintetben elvesztette nemzeti hovatartozás jellegét. A számítógépes bűnözés területén példátlan nemzetköziesítés ment végbe. Európai rendőrök nemrégen felgöngyölítettek egy bűnszervezetet, aminek tagjai 60 nemzet képviselői voltak. 

Gigantikus méreteket ölt az élelmiszerek, a ruházat, a kozmetikumok és a cigaretta hamisításának piaca. Sok kábítószer kereskedő is ráállt hamisított termék előállítására és értékesítésére. Szinte lehetetlen megbecsülni a hamisított gyógyszer piacot. Egyetlen uniós gyógyszertár sem lehet biztos abban, hogy eredeti gyógyszert forgalmaz.

Nem új, de egyre szélesebb körben terjed az adóelkerülés, adócsalás bűntette is. Csak adóelkerülésekből a bűnözők Európa-szerte minden évben kb. 100 milliárd euróra tesznek szert. 

maffia_penz.jpg

A cigaretta feketekereskedelemből származó jövedelmeket évi 11 milliárd euróra becsülik, ami az Európai Unió teljes dohánypiacának 11%-a.  

Ebből jelentős szeletet hasít ki a koszovói maffia, az egykori Koszovói Felszabadítási Szervezet tagjai, családtagjai.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr3213927928
Nincsenek hozzászólások.