Szarajevótól Mostárig, Zágrábtól Belgrádig, Pristinától Tiranáig a nyugat-balkáni országok muzulmán hívői a szent hónapra, a ramadanra készülnek. A bosnyák fővárosban a Szarajevói Filharmonikusok adott koncertet, Tuzlában  égősorokkal díszítették fel a város utcáit.

Holnap, május 16-án kezdődik, ma este van az első extra ima, a taravih ima, ami nyolc, húsz vagy harminckét imaszakaszból áll. (angolul tarawih, a bosnyákoknál teravija).

ramadan.jpg

Az iszlám öt alappillérének – hit, ima, böjt, adakozás, zarándoklat – egyike a böjti hónap, amikor arra emlékeznek, hogy Allah kinyilatkoztatta Mohamed próféta akaratát.   

Azt mondja a Korán: „Ti, hívők! Előíratott nektek a böjtölés, ahogy az előírattatott elődeiteknek, hogy megszabaduljatok a bűntől.”

A ramadan az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. Az iszlám naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, ezért minden évben más időpontban van, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben.

A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző hónap végén nagyhitű, megbízható emberek hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a böjti hónap végén is. Egy-egy felhősebb éjszaka, vagy éles szemű muzulmán így akár napokkal is meghosszabbíthatja vagy megrövidítheti a böjtöt. Idén előre láthatólag június 15-ig tart.

ramadan-kareem-wallpaper.jpg

A böjt kötelező minden fizikailag és pszichésen egészséges nagykorúnak, betegeknek és azoknak, akik úton vannak, könnyített böjt engedélyezett azzal, hogy a kihagyott napokat később pótolni kell. Felmentést kapnak a böjt alól a 14 éven aluliak, a terhes és szoptatós anyák, és a csatában harcolók.

A ramadan idején napkeltétől napnyugtáig tilos az evés, ivás, a dohányzás, a nemi érintkezés, a veszekedés, erőszakos cselekedet.

A böjtölésen kívül a hívők imádkoznak, külön imákon vesznek részt, rendezik gondolataikat, keveset beszélnek, tanulmányozzák és értelmezik a Koránt, közös étkezéseket, iftarokat szerveznek.

A szolidaritás és az együttérzés is a ramadan velejárója. Ebben a hónapban fokozottan kötelező az adakozás minden hívő számára, akinek legalább annyija van, hogy napi egy étkezésre futja. Ennek célja, hogy a gazdagok és a szegények közötti szakadékot némileg csökkentse, és erősítse a muzulmánok közötti testvéri köteléket.

ramadan-iftar_1.jpg

Néhány nappal ezelőtt a ramadanra felkészülés jegyében gyűltek össze a Sydney-ben élő bosnyákok és barátaik közös ünneplésre. Az estén összegyűjtöttek ötezer dollárt, ami Srebrenicában 250 iftar költségét fogja fedezni idén.

Eszembe jutnak a Szarajevóban töltött évek ramadanjai. A lányom muzulmán középiskolába járt, ahol az osztálytársai egy része böjtölt és ő szolidáris volt velük. Soha nem evett, ivott előttük. Az iskola is könnyített, rövidített órák voltak, a böjti hónapban nem írattak dolgozatot.

A Maléves alkalmazottak is böjtöltek, ezt a férjem úgy igyekezett segíteni, hogy lehetőség szerint biztosította nekik a városi irodai munkát és mentesítette őket a repülőtéri munkavégzés alól. Szinte nem volt olyan nap, hogy valamelyik barátunktól, ismerősünktől ne kaptunk volna egy kis süteményt, kóstolót az esti iftarból.

Volt egy ramadan tv csatorna, ahol a műsorvezetők figyelmeztettek arra, hogy hajnalban még mennyi idő van a böjt kezdetéig, esténként pedig, hogy mikortól lehet újra enni. Emlékszem, sétáltam hazafelé a konzulátusról, a sarkon volt egy pékség (nagyon jó pékség, még most is megvan), ahol délutánonként tucatnyian várták a friss somunt (lepénykenyér) az esti vacsorához.

A böjti hónapot a közös ünnep, a három napos bajram követi. 

A bejegyzés trackback címe:

http://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr8013945116
Nincsenek hozzászólások.