Nemrégiben a horvátok kimondták: rendkívüli állapot van a tömeges kivándorlás miatt. Az Eurostat most megjelent adatai azt mutatják, hogy az elmúlt négy évben 66%-kal nőtt az országból elmenő diplomások száma. De nincs ez másként a többi nyugat-balkáni országban sem. Egy kicsit utána olvastam. 

Még emlékszem, mennyire irigyeltük a jugoszlávokat, hogy a szocializmusban is szabadon vállalhattak nyugaton munkát. Az 1970-es évek közepén kb. 1,1 millióan mentek külföldre, jellemzően nem a magasan kvalifikált munkaerő, hanem inkább a fizikai munkások, akik már akkor is hiányoztak Németországban, Ausztriában és más országokban. A jelenkori elvándorlással ellentétben, akkor általában a családfő ment el ideiglenesen, most pedig iskolázott emberek, egész családok kelnek útra és többségüknek szándékában sincs visszatérni.  

Egy horvát demográfus azt magyarázza, hogy az 1960-as években sok volt a fiatal, így még annak ellenére is, hogy sokan elmentek, maradtak sokan, akik tudtak dolgozni. Ma a demográfiai kép sokkal rosszabb. Nemcsak azért, mert Horvátországnak 2050-ig 700 ezerrel kevesebb lakója lesz, mint ma, hanem azért is, mert az idősebb korosztály száma 80%-kal fog emelkedni, a munkaképesek száma pedig 20%-kal fog csökkenni.

Ideológiai viták, antidemokratikus rezsimek, véres háborúk, szankciók, durva átmenet és végül a gazdasági krízis tönkretették a gazdaságot, az ipart. Ezek mind az okai az elmúlt évtizedek kivándorlásának.

1990-től Szerbiában az iparban közel 1 millió munkaerő esett ki. Ez a 7 millió lakoshoz viszonyítva hatalmas szám. A fiatalok nem látnak maguk előtt perspektívát, becslések szerint 2007-2014 között közel 300 ezer ember vándorolt ki, 2014-ben kétszer annyian, mint például 2007-ben.  

Máshol sem jobb a helyzet. Az ENSZ 2015-ös adatai szerint a Boszniában születettek 43,3%-a, 1,6 millió ember külföldön él, a háború vége, 1995 óta több mint 150 ezer fiatal hagyta el az országot, 2016-ban 68 ezer ember vándorolt ki, főleg Horvátországba és Szerbia, az Egyesült Államokba, Franciaországba és a skandináv államokba.

kivandorlas.jpg

Talán a legdrámaibb a helyzet Macedóniában, ahonnan 1998-2011 között 230 ezer ember költözött el, ami a teljes lakosság 10%-a.  Tavaly készítettek az országban egy felmérést a felsőoktatásban dolgozók körében. Az egyetemi tanárok, asszisztensek, stb. 69%-a elköltözne külföldre, ha lenne rá lehetősége, 20%-uk már pályázott külföldi munkára.

Emlékszünk, 2015-ben Koszovóból óriási tömegek indultak el az Európai Unió felé, akkor havonta 20 ezer ember kelt útra. Becslések szerint kb. 800 ezer koszovói dolgozik szerte Európában, főleg Németországban és Svájcban.

Montenegrónak olyan kicsi a lakossága, hogy onnan már néhány ezer ember elvándorlása is jelentős. A németországi Friedrich Ebert Alapítvány felmérése szerint a montenegrói fiatalok fele szeretne külföldre távozni. A Vijesti szerint 1991-2015 között az országból elment 140 ezer ember, ami a 622 ezres népességhez viszonyítva jelentős szám.

Montenegróból sokan mennek dolgozni például Kaliforniába, ahol fizikai munkával napi többszáz dollárt tudnak keresni a legális marihuána ültetvényeken. Az 1996 óta legálisan termeszthető marihuána ültetvények egy része bolgár emigránsok kezében van. „A marihuána ültetvények mindig fiatalokat vonzottak, de az a tény, hogy orvosok, ügyvédek és egyéb, magasan kvalifikált, minden korosztályból érkező ember megy Montenegróból, hogy ilyen fizikai munkát végezzen, megmutatja, hogy a montenegrói gazdaság mennyire rossz állapotban van” –mondta Michael Montgomery kaliforniai újságíró. 2017 végén Montenegróban a munkanélküliségi ráta 22% volt. 

kivandorlas_marihuana_ultetveny.jpg

Horvátország 2013-ban csatlakozott az Unióhoz, akkor "abban reménykedtek, hogy az EU-ba való belépés ösztönözni fogja az embereket a maradásra és fejlődésre, de a kivándorlás felgyorsult."  A mostanra előállt drámai helyzet miatt több vizsgálat, elemzés is napvilágot látott, és rámutatott, hogy az elvándorlás oka nemcsak a gazdasági helyzet. Sokan költöznek el a horvát társadalomban egyre inkább tetten érhető korrupció, primitivizmus, nacionalista sovinizmus miatt.

Gojko Drljača horvát közgazdász nagyon sötét jövőt vizionál. „Horvátország az Unió legszegényebb tagja lesz, és sokáig az is marad, hacsak a helyzetet nem „mentjük” meg azzal, hogy gyorsan felvesszük tagnak Szerbiát.”  – mondja cinikusan.

A wiesbadeni statisztikai hivatal 2016 végén kiadott adatai szerint Németországban 332605 horvát állampolgár él, legnagyobb számban Baden-Württemberg tartományban. Csak 2016-ban 55970 fő költözött ki.

Stjepan Šterc Boszniában élő horvát demográfus azt mondja, hogy Horvátországból és Bosznia-Hercegovinából való tömeges elvándorlás lassan nemzetbiztonsági kérdés lesz. „A kvalifikált szakemberek rekordszámú kivándorlásának az egész régióra azonnal következményei vannak”, és fennáll a közszolgáltatások, az egészségügyi szolgáltatások ellehetetlenülése.  Egy 2010-es vizsgálat megmutatta, hogy a nyugat-balkáni országok 1995-től elveszítették tudományos munkatársaik 70%-át, ami csak egyetlen sokkoló adata a régióbeli agyelszívásnak. 

A legsúlyosabb gond a fiatalok és a magasan képzett szakemberek évtizedek óta tartó elvándorlása. Ennek következtében ezekben az országokban évek óta hiányzik a képzett munkaerő, súlyos helyzetben vannak az egészségügyi rendszerek, nő a halálozási arány, míg a születések száma csökken, a fizetések továbbra is alacsonyak, a munkanélküliség továbbra is magas.

Szlovéniát kivéve nincs ország a volt Jugoszláviában, amelyiknek nem kell szembenéznie tömeges „agyelszívással”. Az adatok túlnyomórészt becslések, egyes esetekben némileg túlzóak, ennek az az oka, hogy sem Horvátország, sem Bosznia-Hercegovina, sem Szerbia vagy bármely más ország nem rendelkezik lakossági nyilvántartással, és ha valaki elköltözik, nem kell, hogy bejelentse.

A kiköltözők legnagyobb számban 39-49 év között vannak, a Világbank adata szerint a magasan képzettek horvátországi migrációs rátája 29,4%, ami a legmagasabb Európában!

A legújabb kutatások a balkáni exodusról riasztóak. Riasztó, hogy egyre több fiatal, tehetséges munkaerő és magasan képzett értelmiségi hagyja el a Balkánt.  Vladimir Greig belgrádi demográfus munkájában azt írja, hogy Szerbiából az elmúlt két évtizedben 40 ezer felsőiskolát végzett ment el, akiknek taníttatása az országnak 12 milliárd euróba került.

Súlyos gond, hogy nemcsak egy képzett réteg megy el, hanem egy egész generáció, és csak az öregek maradnak. Különösen súlyos az orvosok és egészségügyi dolgozók elvándorlása. A legnépszerűbb célországok Németország, Ausztria, Skandinávia és Nagy-Britannia. 2014-ben Romániából 2450, Szerbiából és Horvátországból kb. 500-500, Boszniából kb. 300 orvos ment el.A fiatal szakemberek menekülnek a lepusztult egészségügyi rendszertől, a csőd szélén álló kórházakból, a hiányosan felszerelt egészségügyi intézményekből, a virágzó korrupcióból és az elégtelen jövedelemből.

kivandorlas_orvosok.jpg

De az elvándorlás okai között jelentős súllyal jelenik meg a karrierépítés lehetősége, a gyerekeknek a jó oktatási feltételek, a politikai stabilitás, és egy jobb élet reménye.

Dr. Rudolf Henzel arra is rámutat, hogy az EU gazdag országai is hozzájárultak ehhez az állapothoz, mert évek óta felhasználják saját érdekükben a balkáni kivándorlást, úgy, hogy a származási országot nem kompenzálták. Az orvosok és más egészségügyi személyzet oktatása nagyon drága, ha ők a végzés után elhagyják az országot, és jelen helyzetben a célországok nem fizetnek kárpótlást, a származási országnak ez euró milliárdos veszteséget jelent.

Az elvándorlók körében elég ritka, akik visszatérnek, sokkal gyakoribb, hogy gyorsan beilleszkednek a választott ország társadalmába. Ha mégis visszatér, akkor azzal szembesül, hogy a külföldön tanultak és tapasztaltak miatt sokkal képzettebb, magasan felülmúlja a munkatársait, a főnökét, és akkor végleg elmegy.

 

 

 

Forrás: Balkan Insight, Al Jazeera Balkans, Vesti.ba,

A bejegyzés trackback címe:

http://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr8514012460
Nincsenek hozzászólások.