Ezt a meghökkentő mondatot mondta egyebek között Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök rendkívüli sajtótájékoztatóján.

Hogy miért? Szombaton 18 év után - egyelőre csak próbajáratként – megindult a vonatközlekedés Belgrád és a koszovói Kosovska Mitrovica között. A vasúttársaság legmodernebb, orosz gyártmányú szerelvényét állították be erre a vonalra és igen különleges dizájnt kapott.

szerb_vonat_belso.jpg

 

szerb_vonat_belso_3.jpg

szerb_vonat_belso_2.jpg

Az utasteret az UNESCO világörökség listáján szereplő négy koszovói pravoszláv kolostor freskóinak, ikonjaninak képe és szerb nemzeti motívumok díszítik. Kívülre szerb zászlót, a legszebb koszovói szerb templomok, kolostorok és középkori városok nevét matricázták, és 21 nyelven, közte albánul írták rá, hogy „Koszovó Szerbia”.

szerb_vonat_kulso_3.jpgszerb_vonat_kulso_2.jpg

Ezzel a dekorációval indult el szombat reggel 8.30-kor a vonat Belgrádból. Délután fél 5 körül érkezett Raskába, az utolsó szerbiai állomásra, ahol négy órát várakozott, majd 20.40-kor visszaindult, és vasárnap hajnalban megérkezett a szerb fővárosba.

szerb_vonat_raska.jpg

Arról, hogy a vonat álljon meg Raskaban, a szerb miniszterelnök döntött az utasok biztonsága érdekében.

Olyan információk érkeztek, hogy koszovói területen a sínekre robbanószert helyeztek el. Ezt látszott alátámasztani, hogy megjelentek a koszovói rendőrség tűzszerészei.

Vucsics a sajtótájékoztatón elmondta, információik szerint a koszovói rendőrség ROSU különleges egységét és 17 páncélozott járművet vezényelték Észak-Koszovóba azzal a szándékkal, hogy „viszályt provokáljanak”, ami kiterjedhet az egész régióra. A határtól 40km-re fekvő Kosovska Mitrovicáig végig erős rendőri készültség volt.

szerb_vonat_pancelosok.jpg

szerb_vonat_spec_egysegek.jpg

szerb_vonat_kfor.jpg

A szerb politikus megvádolta Pristinát, hogy a vonatvezető és az utasok letartóztatását tervezte, Ez is volt az oka, hogy a szerelvény nem lépett ki Szerbiából, az utasokat busszal vitték a célállomásra.

Hasim Tacsi, Koszovó elnöke szombaton utasította a belügyminisztert és a rendőrfőkapitányt, hogy minden áron akadályozzák meg a vonat belépését. Isza Musztafa miniszterelnök kijelentette, hogy ez a szerb provokáció arra irányul, hogy „destabilizálja a helyzetet Koszovóban.”

Külföldi hírügynökségek szerint a vonat megállása „drámai feszültséget okozott az egykori háborús felek között”. a jelenlegi vita egyenes következménye a Belgrád és Pristina között fennálló feszültségnek, amit a volt miniszterelnök, a szerbek által háborús bűnökkel vádolt Ramus Haradinaj letartóztatása váltott ki.

Alekszandar Vucsics nyugalomra intette a koszovói szerbeket és figyelmeztette az albánokat, hogy ne támadják meg a koszovói szerbeket, mert azt „Szerbia nem fogja engedni”.

A vonat a tervek szerint február 26-ig próbaüzemben közlekedne Belgrád és Kosovska Mitrovica északi, szerbek lakta része között, és utána válna rendszeressé heti kétszer. A néhány nappal ezelőtti tervek most feltételes módba kerültek. 

Fotó: Tanjug

Időről-időre a figyelem középpontjába kerül. Most Franciországban tartják őrizet alatt, nekem eszembe jutott megkeresni, mit is írtam róla 2004-ben még tudósítóként. Ezt:

Olvasom az újságban, hogy egykori pristinai szomszédunk, Ramus Haradinaj lett Koszovó miniszterelnöke. Tavaly nyáron hatalmas ház épült a dél-szerbiai tartomány fővárosának „elit” negyedében, fent a hegyen. Ne gondoljanak valami Rózsadombhoz, vagy Pasaréthez hasonlóra, a városnak az a része is iszonyatosan mocskos volt, ha esett az eső bokáig jártunk a sárban, ha szárazság volt nem láttunk a portól, és nem tudtuk a méteres átmérőjű kátyukat kikerülgetni. Attól volt „elit”negyed, hogy akadálytalan kilátás nyilt a városra, sok külképviselet bérelt ott villát, igy katonasággal, rendőrséggel jól megerősitett kerület volt. (Ez az idén márciusi véres események alatt be is bizonyosodott, szinte hermetikusan lezárták ezt a hegyrészt a nemzetközi békefenntartók.) A teraszunkról remek rálátás volt az utca túlsó oldalán készülő ház bejáratára. A ház nagy és hivalkodó, hatalmas félkupola tetővel, amit rézzel boritottak, hogy ha valaki a városból esetleg magát az épületet nem venné észre, akkor a tetőn tükröződő napot biztosan meglássa. A testőrök közül hárman-négyen állandóan bent laktak a házban, először mindig ők jöttek ki az ajtón, a fekete Mercedes vagy a terepjáró közvetlenül a kapu elé állt és egy másik kocsi kiséretében ment el a pártelnök.

Kezdetben persze nem tudtuk, ki fog oda költözni. A városban azt rebesgették, hogy a nemzetközi közösségek új főmegbizottjának épül, de ő nem oda költözött. Aztán a házigazdánk felesége mondta, hogy Koszovó harmadik embere, Ramus Haradinaj lesz az új lakó. Olyan áhitattal ejtette ki ezt a nevet, ahogy csak olyan valakiét lehet, akit szinte Istenként tisztelnek. A szerbek ezzel szemben háborús bűnösnek tartják, már 1998-ban vádat emeltek ellene 76 rendbeli terrorcselekmény végrehajtása miatt és ezért került fel az Interpol körözési listájára is.

haradinaj_2004.jpg

                      Haradinaj (jobbra) Ibrahim Rugova elnökkel

Haradinaj a Koszovói Felszabaditási Hadsereg (UCK) parancsnoka volt, és ezen minőségében a vádak szerint szerb és más nemalbán nemzetiségű civilek elfogására, megkinzására, meggyilkolására adott parancsot 1998-1999-ben. Az erről készült 20 ezer dokumentumot az előző szerbiai igazságügyi miniszter megküldte a hágai nemzetközi törvényszéknek. A törvényszék főügyésze, Carla del Ponte többször kijelentette, hogy még ezév vége előtt vádat emelnek ellene. Ezzel kapcsolatban nemzetközi szakértők is úgy vélik, ha valóban eljutnak a vádemelésig, akkor az újonnan megválasztott miniszterelnököt le kell tartóztatni, ami hatalmas ellenállást, felzúdulást váltana ki, a tömegek az utcára vonulnának veszélyeztetve nemcsak Koszovó, de az egész térség stabilitását. Ennél sokkal kisebb ügyben, három UCK tiszt elitélése elleni tiltakozásul is kézigránátokkal támadták meg a pristinai biróságot.

Haradinaj miniszterelnöki kinevezése hatalmas vihart kavart Szerbia-Montenegróban. Újságcikkek tömege jelent meg ellene, minden jelentős politikus megszólalt és elitélőleg nyilatkozott róla. De a pristinai politikusok is megosztottak Haradinaj kormányfősége miatt. Már az első parlamenti ülésen éles vitába keveredett hosszú évek óta politikai ellenlábasával, az UCK egykori vezetőjével, Hasim Tacsival, aki többek között azzal vádolta, hogy együttműködött Szlobodan Miloseviccsel. Veton Suroi, az „Ora” polgári kezdeményezés vezetője, az egyik legjelentősebb napilap tulajdonosa úgy értékelte, hogy Koszovónak Rugova elnökkel és Haradinaj kormányfővel nem sok esélye van, és sem az albánok sem a szerbek nem reménykedhetnek semmi jóban. Az új miniszterelnök viszont egy interjúban kijelentette, a parlamentben a szerb kisebbségnek 20 mandátuma van, ha részt vettek volna a szavazáson, annak eredménye máshogy alakult volna, és most nem ő lenne a kormány első embere. Ebbéli tisztében kész arra, hogy a Koszovó jövőbeni státuszáról megszakadt tárgyalások folytatására akár Belgrádba is utazzon, a szerb vezetők azonban eleddig szinte elképzelhetetlennek tartják az együttműködést, miután úgy vélik, hogy a börtönben lenne a helye és nem a miniszterelnöki bársonyszékben.

Azt azonban nem mondanám,hogy nem volt jó szomszéd. Csöndes volt, a házában kevés társadalmi eseményt rendezett, ugyanakkor a labilis politikai helyzet miatt puszta közelsége sem volt nagyon megnyugtató, különösen annak ismeretében, hogy bárki kormányoz is Koszovóban, a tényleges irányitás az egykori UCK vezetők kezében van, akik ha érdekük úgy kivánja, nem haboznak egymás ellen fordulni.

2004. december

Colmar egy 67 ezer lakosú francia kisváros az ország észak-keleti részén, Elzászban. E kisváros bírósága hozott ítéletet Ramus Haradinaj volt koszovói miniszterelnök ügyében. A bíróság óvadék ellenében szabadlábra helyezte a politikust, de nem hagyhatja el Franciaországot, útlevelét bevonták, és hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen.

haradinaj_francia_rendorokkel.jpg


A Szerbia által kiadott Interpol körözés alapján január 5-én a baseli repülőtéren a francia határőrizeti szervek tartóztatták le a diplomata útlevéllel utazó Haradinajt. Nem ez volt az első eset, hogy őrizetbe vették külföldön, 2015-ben Ljubljanaban tartóztatták le ugyancsak szerbiai elfogató parancsra, de ott két nap múlva visszaadták útlevelét, és szabadon elhagyhatta az országot.

Most nem ez történik, a koszovói felszólítás ellenére sem engedték el a politikust, Franciaországban kell megvárnia a döntést, hogy kiadják-e Szerbiának. A szerb igazságügy minisztérium a francia hatóságoktól a legrövidebb időn belüli kiadatását kéri, a kérelem már megérkezett a szükséges dokumentumokkal és újabb bizonyítékokkal együtt.

Az ügyben a colmari bíróság fog dönteni, ha az ítélet jogerőre emelkedik, a végső döntést a kiadatásról a francia igazságügy minisztérium hozza meg.

A délszláv háborúnak már több mint két évtizede vége van, békeszerződéssel zárult a koszovói háború is, sokan kerültek rács mögé, de még mindig vannak, akiket nem ért el az igazságszolgáltatás. Haradinajt többször is a vádlottak padjára állították, de eddig nem sikerült elég bizonyítékot bemutatni ahhoz, hogy elítéljék.

Szerbia gyilkosságokkal és súlyos háborús bűnökkel vádolja, melyeket 1998-1999-ben követett el a koszovói háború idején. Haradinaj akkor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetője, Dukadjin ún. „operatív övezet” parancsnoka volt. A hágai nemzetközi bíróság két ízben is – 2005-ben és 2012-ben – felmentette a vádak alól.

haradina_haga.jpg

Ramus Haradinaj 1968 július 3-án született Koszovóban Glodjane faluban. A koszovói albánok 1989 évi nagy demonstrációja után Svájcba emigrált, ahol politikai menedékjogot kapott. Csatlakozott a Koszovói Népi Mozgalomhoz és tagokat toborzott. Ebből a szervezetből alakult meg a Koszovói Felszabadítási Hadsereg. 1996-ban Albániában befejeződött kiképzése után részt vett Kukes és Tropoje városokban terrorista bázisok felállításában. Egyes sajtóértesülések szerint innen szervezte az illegális fegyverszállítást szülőföldjére. Ő maga is részt vett ezekben az illegális akciókban, egy ilyen során tűzharca keveredtek a határőrökkel, Haradinaj megsebesült, egyik testvére meghalt. 1997 közepén véglegesen visszatért. Testvéreivel terrortámadásokat szervezett és vezetett Koszovó szerte rendőrségek ellen. 1997 áprilisában a Koszovói Felszabadítási Hadsereg regionális parancsnoka lett.

haradinaj_uck.jpg

Kezdeményezésére szülőfalujában, Glodjaneban megalakult egy speciális egység, a „Fekete sasok”. Az egység felelős több tucat szerb és „nem lojális” albán civil megkínzásáért és megöléséért, akiknek holttestét a Radonjicski-tóban, és Decsani járás falvainak kútjaiban találták meg – állítja a szerb TV. 1998 nyarán a falu határában a mezőkön több mint húsz holttestet találtak.

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg hivatalos megszűnése és felszámolása után 2000 elején megalakult a Koszovói Védelmi Hadtest, melyben Haradinaj Agim Cseku parancsnok helyettese lett. Erről a tisztségéről az év áprilisában lemondott és bejelentette, hogy pártot alapít. A párt a Koszovó Jövőjéért Szövetség néven alakult meg 2000. április 29-én. Azóta az elnöke.

haradinaj_miniszterelnok.jpg

2004-ben az ország miniszterelnökévé választották, erről a tisztségéről akkor mondott le, amikor a hágai ügyészség vádat emelt ellene. 2005. március 9-én önként utazott Hollandiába. A vádirat 37 pontot tartalmazott, köztük emberiség elleni bűnök elkövetését, a háborús hadviselés törvényeinek megszegését, civil személyek elleni gyilkosságok elkövetését.

A jelenlegi elfogatási parancsot Szerbia 2006-ban adta ki ellene Koszovóban elkövetett háborús bűncselekmények miatt. Az Interpol körözés szerint Szerbia azzal vádolja, hogy 1998-1999-ben Koszovóban törvénytelenül tartott fogva szerb és nemalbán civileket, akiket kínoztak, embertelenül bántak velük, megerőszakoltak. Legalább 108 civil meggyilkolásával gyanúsítják, akik közül többeket személyesen Haradinaj ölt meg. A szerb igazságügy szerint 30 új tanú van a vádak bizonyítására.

Haradinaj azt mondta most a francia bíróságon, hogy az ellene felhozott szerb vádak politikai indíttatásúak. „Ezek a vádak, amik Szerbiából jönnek, tiszta politika”- mondta, majd franciául hozzátette: „amit itt csinálnak, az visszaélés a joggal.”

Bármi lesz is a jelenlegi őrizetbe vétel végkifejlete, szerb vezető politikusok kijelentették, nem adják fel, hogy a hágai bíróság elé juttassák Haradinajt.

A mosztari repülőtér rövidesen tárgyalásokat kezd az Eurowings-szel (Germanwings) és az WizzAir-rel.

"A diszkont légitársaságok nélkül nehezen tudnánk talpon maradni" – mondta a légikikötő igazgatója. Marin Raszpudics elégedetlen az előző év eredményeivel, úgy véli a 2016-os év „lehetett és kellett volna is, hogy jobb legyen”.

A Germanwings-szel a német piacot, míg a WizzAir-rel Skandináviát szeretnék megcélozni. Egy tanulmány szerint Németországból érkezik a legtöbb látogató Hercegovinába és a közeli horvátországi régióba.

mostar_repuloter_3.jpg

Mosztarból jelenleg Rómába, Barba és Nápolyba lehet repülőgéppel eljutni. Tárgyalások vannak anconai, milánói és bejruti járatnyitásról. Az elmúlt évben visszatértek az írországi turisták, és szezonális járatként Bécs és Isztambul. A repülőtér tavaly 160 ezer utast fogadott. 

2016-ban a Föderáció költségvetéséből kapott 1,57 millió márkát - kb.800 ezer euró - a mozgássérültek szállítására is alkalmas mentőautók, tűzoltóautók beszerzésére fordították, amiket a nemzetközi előírások miatt már nem lehetett elodázni. Idénre Hercegovina Kanton a költségvetéséből 300 ezer márkát – 150 ezer eurót – irányozott elő a repülőtéri fejlesztésre.

 mostar_repuloter_2.jpg


A mosztari repülőtér 1965-ben nyílt meg a polgári légiforgalom előtt kizárólag belföldi járatok számára. 1984-ben a téli olimpia idejére Szarajevó kitérő repülőtere volt, és onnantól nemzetközi légi járatok is leszállhattak.

A háború után 1998. július 7-én nyílt meg újra a repülőtér, az ujjáépítését az Európai Unió finanszírozta.

Forgalmának legnagyobb részét a zarándokturistákat adják, akik a mindössze 20km-re lévő Medjugorjéba érkeznek.A legtöbben Olaszországból jönnek, számuk az 1992-95 közötti polgárháború idején is jelentős volt, nem véletlen a légi összeköttetés az olasz városokkal.

 

 

Fotók: Mostar airport

Szerettünk Szarajevóban élni. Szerettük a toleranciáját, szerettük, hogy befogadtak, szerettük, hogy gondoskodtak rólunk, szerettük, hogy szerettek minket.

A város egyik legszebb részén, fent a hegyen, Stara Brekan laktunk, lélegzetelállító kilátással a környező hegyekre és a lábunknál elterülő városra.

szarajevoi_tel.jpg

Most olvasom, hogy a kerület imámja megnyitotta a dzsámit azok előtt, akiknek nincs meleg szobájuk, nincs fedél a fejük felett.
Muhamed Velics hívott mindenkit, aki szükséget szenved, lett légyen muzulmán vagy sem.

dzsami_stara_breka_imam.jpg

Azt mondta:

„tekintettel a rendkívüli hidegre, a tavalyi évhez hasonlóan újra hívjuk azokat, akiknek nincs hol melegedniük, jöjjenek hozzánk a dzsámiba, ahol menedéket találnak a hideg ellen. A meghívás mindenkinek szól, tekintet nélkül arra, hogy muzulmán-e vagy sem, hívő-e vagy sem. A dzsámink meleg és elég tágas ahhoz, hogy helyet adjon azoknak, akiknek szükségük van egy meleg kuckóra, békére és biztonságra.”

dzsami_stara_breka.jpg

A segítségnyújtás sokféle módon működik Szarajevóban. Ottani barátaink mesélték, hogy a háború alatt 1992-95 között a bosnyák hadsereg katonái segítségével állítottak fenyőfát a katolikus hívők a Szent Szív székesegyházban, és az ő védelmük alatt mentek éjféli misére.

 katedrala_the-cathedral-of-jesus-sacred-heart-1397149753.jpg

A többségében muzulmánok lakta városban.

Harmadik napja tombol a Luca nevű ciklon Horvátországban és Montenegróban. Orkán erejű szél nehezíti a helyiek életét. Mindkét országban a vörös riasztás van érvényben.

Splitben szombat reggel az elmúlt 50 év leghidegebb napjára ébredtek. -7 fok volt, ami a miénknél melegebb, de a tengerpari városban szokatlan. 1963. január 23-án volt utoljára hasonló hideg a dalmát városban, akkor -9 fokot mutattak a hőmérők.

Az erős szél miatt nem közlekednek a katamaránok Splitből a közép-dalmát szigetekre és több kompjáratot is leállítottak.

A kedvezőtlen időjárás miatt a dubrovniki és a zágrábi repülőtereken több járatot is töröltek, az utasokat autóbusszal vitték Splitbe, onnan utazhatnak tovább.

A legalacsonyabb hőmérsékletet, -23,1 Celsius fokot a Biokovo hegységben, Horvátország legmagasabb pontján, a Sv.Jura csúcson mérték.

A kedvelt nyári üdülőhelyen, Makarskán sem csitul a bóra, 90km-es sebességgel támad, de nem ritka a 135km-es széllökés sem.

Az időjárás miatt az A1 és a D1 autópályák egy része is zárva van.

Szerbia dél-keleti részén, Szjenica környékén rövid idő alatt nagy mennyiségű hó esett, a viharos szél hófalakat emelt, a környéken 10 ezer embert zárt el a külvilágtól. 2012 karácsonyán hasonló ítéletidő volt, a helyi hatóságok rendkívüli állapotot hirdettek, vörös riasztást adtak ki.

A hó és a hideg miatt arra kérik az embereket az egész országban, hogy akinek nem szükségszerű, az ne induljon útnak.

snijeg_promet_srbija_tanjug.jpg

                                       Ítéletidő a szerbiai utakon (Tanjug)

Szerdáig hasonlóan hideg időt várnak, -12-18 Celsius fokot, a hegyekben ennél is alacsonyabb, akár -25 Celsius fokot.

Montenegróban is fagyos idő van, a leghidegebb Zsabljakon volt, -20 Celsius fok, de a szubjektív hidegérzet szerint -31 Celsius foknak érezték. A fővárosban, Podgoricában -6 Celsius fokot mértek, de a tengerparti településeket is mindenhol 0 fok alatt volt a hőmérséklet.

A hó mellett viharos szél nehezíti a közlekedést, okoz káoszt az utakon. A hegyekben 30-50 cm hó esett. A hó, a fagy és a viharos szél miatt a közlekedés akadozik az egész ország területén.

A Horvátországot és Montenegrót elérő erős, viharos szél jelentős anyagi károkat okozott, tetőket vitt el, fákat csavart ki, ezrek maradtak áram nélkül. Budva kikötőjében hajókat süllyesztett el.

Bosznia-Hercegovina keleti részét a hó bénítja meg. A főváros, Szarajevó szomszédságában lévő Bjelasnica hegyen -27 Celsius fokot mértek, a városban -15 Celsius fokot.

Négy telet éltünk meg Szarajevóban, hatalmas havazásokat, viharos szeleket. A városi közlekedés szinte soha nem állt le, mi pedig nagyon megtanultunk hólánccal közlekedni a városban is. A hegy tetején lévő lakásunkból ez a kép tárult elénk:

szarajevoi_tel.jpg

És kedvenc kirándulóhelyünkön, a Bjelasnicán: 

szarajevoi_tel_bjlasnica.jpg

Hatalmas tömeget várnak az év utolsó napján a boszniai fővárosban megrendezendő Dino Merlin koncertre. A rendezők legkevesebb százezer nézővel számolnak.

A Bosznia-Hercegovina téren már elkészült a színpad, ahol holnap este 9 órakor veszi kezdetét az óév búcsúztató buli. Dino Merlin és barátai éjjel 11 órakor lépnek a színpadra.és várhatóan két és fél órán keresztül szórakoztatják a hallgatóságot. 

szarajevo_dino_merlin_1.jpg

A szarajevói születésű énekes fellépését hosszú egyeztetés előzte meg a menedzsmentje és Szarajevó Kanton illetve Szarajevó város között. A megállapodás végül novemberben megszületett és azóta gőzerővel folynak az előkészületek. A régió legnagyobb koncertje lesz.

szarajevo_dino_merlin_2.jpg

A turisztikai szakemberek elmondták, hogy még soha nem volt olyan, hogy Szarajevó Kanton szállás kapacitásának 80%-át lekötötték volna. Január 3-ig öt éjszakára több mint 80 ezer vendégéjszakát foglaltak, a legmagasabb kategóriájú szálláshelyek is telítettek. Ezzel és az egész évi turistaforgalommal Szarajevó újabb látogatottsági rekordot ért el.

A koncertre a volt Jugoszlávia minden utódállamából nagy számban érkeznek rajongók, de várnak vendégeket a világ minden tájáról. .

 

Ma teljesíti első útját a szomszédos ország légitársasága történetének első női pilótája, Veszna Alekszics A 36 éves hölgy Belgrádban született, férjes, egy gyermek édesanyja. Ő a mai JU826-os Belgrád-Bejrut járat kapitánya.

air-serbia-tails-air-serbialrw_1.jpg

A repülés szeretetét otthonról hozta, édesapja repülőgép mérnök volt, a jugoszláv légitársaságnál, a JAT-nál dolgozott. Veszna Alekszics 1999-től repül. Cessna 172, Cessna 310 és Piper PA34 típusokon szerzett tapasztalatot. Az akadémia elvégzése után a Montenegro Airlines-nál dolgozott másodpilótaként Fokker 100-as gépeken. Később a WizzAirnél lett másodpilóta, majd 2014-ben kapitány Airbus típusokon.

prva_zena_pilota_foto_tango_six.jpg

Ötezer repült órája van, ebből kétezer-kétszázat repült Airbus gépeken.

„az elmúlt 17 év kihívásokkal volt teli, de most kivételesen boldog vagyok, hogy csatlakozhatok az Air Serbia csapatához. Kitüntetés az első női kapitánynak lenni a légitársaságnál és remélem, hogy ez bátorítani és inspirálni fog több nőt, hogy megtalálja helyét a polgári légiközlekedésben”- mondta.


A szerb légitársaság történetében új fejezet az első női pilóta szolgálatba lépése. Ahogy mérföldkő volt az egykori magyar nemzeti légitársaság, a Malév életében is az első nő a hajózók között. Czigány Ildikó még ismeretlen utat taposott ki Magyarországon, hogy közforgalmi utasszállító gépen repülhessen. 1997-ben lett másodpilóta, majd később kapitány Fokkeren, és repült a Malév zászlóshajóján, a Boeing 767-eseken is. Az utána következőknek már könnyebb dolguk volt, ez azonban semmit nem von le teljesítményükből.

Fotó: Air Serbia

Hallgattam ma a híreket, bemondták, hogy a kisfalvakban a szociálisan rászorultak kaphatnak két köbméter tűzifát. És mi jutott eszembe? A bukaresti tél, amikor mi, nagyon nem szociális rászorultként, nem kevés pénzért kaptunk két köbméter tűzifát.

1986 telén még csak kapkodtuk a fejünket, viszonylag friss kiküldöttként próbáltunk berendezkedni, megtanulni a romániai életet.

Nagyon szép, nagypolgári lakásunk volt, központi fűtéssel, a kis, kétemeletes háznak saját gázkazánja volt a pincében. A lakás dísze volt a kandalló, a kéményét azonban az elődünk befalaztatta a hideg miatt. Először, tapasztalat híján sajnáltuk, mert a filmekben látottak alapján, elképzeltük, milyen szép lenne a kandallóban lobogó tűz! 

lakas20002.jpg

A hálószobában lévő cserépkályha egy cseppet sem dobott fel minket, a lakás tartozékának, de nem használandó tárgynak tekintettük.Engem gyerekkoromra emlékeztetett, amikor a körúton a kapuban kellett állnom és strigulázni, hány kosár német brikettet és fát hordanak be a pincénkbe a szenesek. Segítettem felhozni tüzelőt, de szeretni nem szerettem, mert féltem lent a pincében. Később modernizáltunk, és apukám bevezettette a gázt a cserépkályhába. Szerettem nekidőlni, jó meleget adott, és langyos volt még reggel is.

Mi már hozzászoktunk a kényelemhez, a cserépkályhát csak szobadísznek vettük, és úgy gondoltuk, hogy a kandallót is tulajdonképpen csak hangulatjavítóként használnánk.

lakas20001.jpg

Aztán beköszöntött az első telünk Bukarestben, és megtanultuk, hogy hol lakik a jóisten. A városban finoman szólva is akadozott a gázszolgáltatás. Ha volt, az részlegesen, és nagyon rossz hatásfokkal. A hatalmas öntöttvas radiátorokat alig tudta felfűteni, a szép, nagypolgári lakásban 8 fok volt. A fürdőszobát tudtuk megfelelően felmelegíteni, ott jól beöltöztettem a lányomat, mint egy kis eszkimó, úgy feküdt le. Volt persze hősugárzónk, de pont a lakás méreténél fogva, csak a közvetlen közelben adott némi meleget.

A nagykövetség segített a családoknak, kaptunk olajradiátorokat, aminek nagyon örültünk, ám az elektromos hálózat nem bírta, a vezeték kigyulladt a falban, leverte a biztosítékot, nem volt igazi megoldás.

lakas10001.jpg

Fagyoskodva telt az első telünk, a másodikra már felkészültünk. Eldöntöttük, hogy kihasználjuk a cserépkályhát, és legalább egy szobában normális meleget csinálunk. Tájékozódtunk és megtudtuk, hogy az ODCD-től, az ottani diplomata ellátótól lehet fát igényelni.

Ezt is tettük. Bementünk az irodába és mondtuk, hogy tűzifát szeretnénk. Nos, nem fogadtak minket kitörő örömmel. Első körben el is utasítottak, de nem hagytuk magunkat. Ismét elmentünk, ismét elmondtuk a kérésünket. Kisebb siker volt, hogy nem egyenesen ráztak le, hanem elküldtek egy városszéli tüzelőanyag telepre.

Kiautóztunk, elmondtuk jövetelünk okát. Beszéltünk már románul, a kommunikáció nagy gondot nem jelentett, de természetesen tudták, hogy külföldiek vagyunk. Az ügyintéző kerek-perec megmondta, hogy nem ad tüzelőt, mert „elvesszük a fát a lakosság elől!”

Na, itt borult el az agyam, már napok óta küzdöttünk ezzel a kérdéssel, végre átverekedtük magunkat a diplomata ellátón és akkor egy tüzépes fogja azt mondani, hogy nem? Azt válaszoltam neki: „nagyon sajnálom, de pillanatnyilag mi is lakosság vagyunk, és addig nem megyünk el, amíg nem kapjuk meg a fát!” Szó szót követett, végül is kaptunk két mázsa fát.

Eljött az idő, meghozták a tüzelőt! Egy teherautó betolatott a ház kis udvarára, és leborított két mázsányi rönk fát! Nem hittem a szememnek! Azt gondoltam, hogy ez valami vicc, direkt minket tüntettek ki vele, de a szomszéd mondta, hogy nincs tévedés, ez a tűzifa!

Summa summárum, végül is jó buli volt felaprítani a fát, és 1987 telén a hálószobát jó melegre felfűteni néhány alkalommal. Mert azért két mázsa tűzifa nem olyan sok, de a semminél mégis sokkal több.

lakas10002.jpg

A kárpátok géniusza a nyolcvanas években nagyon elégedett volt magával, hogy az ország államadósságát visszafizették. Hogy azt milyen áron tették, az egyáltalán nem érdekelte. Hogy az emberek milyen méltatlan helyzetben voltak, milyen körülmények között éltek, az stílszerűen, hidegen hagyta. Hogy voltunk olyan lakótelepi lakásban, ahol a szobában körbe ment egy cső, és azon lyukakon át szabadon égett a gáz, ez volt a fűtés! Hogy minden módon igyekeztek meleget csinálni, és a tízemeletes házak ablakain dugták ki a kályhacsöveket. Hogy elektromos fűtőberendezéseket egyáltalán nem lehetett kapni, igaz a hálózat sem bírta volna a működtetésüket. Hogy akinek olyan szerencséje volt, hogy még volt cserépkályhája, az tüzelőanyagot nem kapott bele. Viszont nem volt államadósság!

A sors fintora, hogy a kedves vezetőt egy hideg téli napon, december 21-én zavarták el a hatalomból.

A boszniai főváros közvetlen szomszédságában az Egyesült Arab Emirátus-beli Green Valley International ingatlanbefektető hatalmas beruházásokba kezdett. A Salam City 134 ezer négyzetméteren elterülő üdülőkomplexum a repülőtértől 17 km-re, Donja Vogošćan. A beruházás az ingatlanbefektető harmadik projektje Boszniában.

salam-city.jpg

A 44 millió dolláros építkezés során megépül közel 300 különböző méretű luxusvilla, négy csillagos szálloda, rekreációs központ, uszoda, kosár-és teniszpályák, étterem, kávézó, szupermarket és dzsámi.

A beruházás összhangban van a cég stratégiájával, miszerint az Öböl-menti országok lakosainak kínál régión kívül befektetést.

salam_city_2.jpg
A cég tulajdonosa Ali Saeed Al Salami azt mondta: „Ezek a luxusprojektek kifizetődő befektetések azon ügyfeleink számára, akik modern turisztikai célpontokban kívánnak beruházni.”

A dubai székhelyű ingatlanbefektető nemrégiben útjára indított másik boszniai projektje, a szintén Vogošćán épülő Green Valley City.

green_valley_city_2.jpg

A komplexum 73 ezer négyzetméterén 106 villa és 224 apartman épül fel, mellettük jó néhány exkluzív objektum, kiszolgáló egység: uszodák, klubok, parkok, játszóterek, kosárpályák, szupermarket, éttermek, kávézók.

green_valley_city.jpg

Más cégek is érdeklődnek az ország iránt. A Buroj International Goup ingatlanbefektető cég beruházása a Buroj Ozone komplexum a Prečko poljen, Trnovo kerületben.

buroj-ozone-trnovo-640x400.jpg

A 137 hektáros sport-rekreációs központ az 1984 évi téli olimpia egyik helyszínén, a Bjelasnica hegyen épül fel. Itt 2020-ig több mint 1000 luxusvilla, uszodák, 75 szálloda, kongresszusi központok, bevásároló központ épül fel. Nem maradnak el a legmodernebb sport és egészségügyi központok sem. A komplexum attrakciója lesz a 6500 méter hosszú felvonó a hegycsúcsra. A cég szarajevói irodájának vezetője szerint, a Buroj Ozane lesz Európa Dubaja.

buroj-5-bed-room-villa-1.jpg
Az alapkőletétel idén szeptemberben volt. A beruházás költsége 930 millió euró, de az elkészült projekt értéke meghaladja a 2 milliárd eurót. Ez eddig a legnagyobb külföldi beruházás dél-kelet-Európában.

buroj8.jpg
Az alapkőletételen részt vett az egykori horvát elnök, Stjepan Mesić, aki azt mondta, hogy több ilyen beruházásra lenne szüksége a régiónak, és a boszniai beruházás jótékony hatással lehet a horvát gazdaságra is.

A komplexum több ezer embernek ad munkalehetőséget és nemcsak az építkezés alatt.

buroj-ozone.jpg

A villák és lakások négyzetméter ára 1150 euró, alapterületük 1527 és 2288 négyzetméter közötti lesz. Bár a cég képviselője szerint a villák „szerényebb” anyagiakkal rendelkező részére is megfizethetők lesznek, az árakat nézve ebben azért nem vagyok biztos, vagy nem tudjuk mit ért a „szerényebb anyagiak” alatt?