Mert az objektum mindennel fel volt szerelve, volt belül minden, de szó szerint minden, ami szükséges, hogy működni tudjon külső beavatkozás nélkül.

Voltak raktárak a gépekhez szükséges kiszolgálóeszközöknek, műhelyek, ejtőernyős egység, akkumulátor állomás, raktárak bombák és rakéták, tankok és üzemanyag tárolására. Az objektumnak saját dizel-elektromos központja, víz-és csatornahálózata, hulladékgyűjtője, önálló áramfejlesztője, tantermei, irodái, még klubszobái és konyhái, éttermei is voltak. Működött elsősegélyhely egy kisebb műtővel, sőt hullaház is volt. 13 klimatizált szoba speciális ventillátorokkal, amik egyben a friss levegő beáramlására is szolgáltak. Az elhasznált levegőt akkumulátorok fújták ki. Mindez arra volt hivatott, hogy nukleáris támadás esetén akár száz fő részére 30 napon keresztül tudja biztosítani a megfelelő életfeltételeket bármiféle külső beavatkozás nélkül.

 zseljava 6.jpg

56 nehézpáncélozott ajtó volt az objektumon belül. Volt olyan terület, ahol 10 méterenként tudták hermetikusan lezárni a területet. A hangárokat 100 tonnás ajtókkal védték. Az ajtókat kézzel, elektromosan, némelyiket hidraulikusan lehetett zárni. A földalatti alagút teljes hossza mindezekkel együtt 3500 méter volt. Az emberek számára szükséges munkahelyek mellett ott volt még az irányító torony, az operatív irányítási központ, ami a 2-es bejárat alatt sziklában kapott helyet. A külső objektum, a repülőtér 5 pályából, a közelben lévő kaszárnyából állt a közeli Licsko Petrov faluban, ami egyben a repülőtér logisztikai bázisa is volt.

A Pljesevica hegy tetejére, 1650 m magasra telepítették az akkor legmodernebb angol S-613-as radart. 400 km hatósugarával figyelemmel kísérhették Olaszország, Ausztria szinte egész területét, és Magyarország nagy részét is. Hasonlót telepítettek a földalatti operatív irányító központba is.

 zseljava 2.jpg

A gépek mindig a föld alatt voltak, amikor repülési nap volt, csak a beosztott gépek jöttek ki és készenlétben álltak teljes fegyverzettel a tartalék repülők. A bázis nem kiképzésre szolgált, első vonalbeli harcászati objektum volt. Itt az elit szolgált, akinek az életrajzában ez benne volt, különleges helyzetben volt. Bihácson volt egy kerület, a Harmani, ahol az objektumban dolgozók laktak. Akik ott szolgáltak, minden nap bizonyították rátermettségüket, hazafiasságukat. Lent az ún. Zvezdában tartózkodott és dolgozott a parancsnokok legtöbbje.

Az objektum egy 21. századi vízió építménye. Megsemmisíthetetlen volt minden akkor ismert bombával, katonai eszközzel szemben. A belső elrendezése, a falak a támadást visszaverő falak, a számtalan automatikusan záródó súlyos ajtó, amit sem akkor, sem most nem lehet betörni, mindez impozánssá, legyőzhetetlenné tette.

Mégis, világos volt, hogy az objektum sérülékeny, érzékeny a diverzáns tevékenységekre, érzékeny a szabotázsra a repülőgépek közelsége miatt és más dolgok miatt is, hiszen a közelben volt az üzemanyag raktár is. Ezért az objektumot nagyon-nagyon szigorúan őrizték többkörös védelemmel: kutyás őrökkel, szögesdrót kerítésekkel, technikai eszközökkel. Kiépítették és használták a kamerás megfigyelőrendszert.  

Stabil alapú, vastag betonréteggel borított, a legnagyobb terhelést is kibíró pályákat építettek. Mind az öt pályát kiöntötték és stabilizálták ún. oldalsó biztosító övezetekkel 12-30 m szélességben, és valamennyi pálya megfelelő hosszú volt. Fekvésük miatt a megközelítésük nagyon nehéz volt, már a természeti akadályok miatt is. Két pályát lehetett fel-és leszállásra, míg a másik hármat csak felszállásra használni.  

  • Pályairányok:          14L/32R  /  14R/32L   /   26L   /  1   /   26R

zseljava 5.jpg

Soha nem láttam és nem hallottam, hogy egy MIG leszállt volna a három felszállásra használható pálya valamelyikére. Nem lett volna lehetetlen, de túlzott kockázatot jelentett. A 4,3,5 pályákat felszállópályáknak használtuk, míg az 1, 2 –re leszálltunk. Az 1, 2 pálya szélesebb volt, a 4-es pálya volt a leghosszabb, meghosszabbítása a Rakovica-Bihacs közlekedési útnak. Az 5-ös pálya párhuzamos volt a 3-assal, de jelentősen keskenyebb, a már említett szélesítések tették lehetővé róla a biztonságos felszállást.

Nem volt túl népszerű az 5-ös pálya, ami szinte a meghosszabbított tengelye a földalatti „C” csarnoknak.

Erről a repülőtérről repülni igazi kihívás volt minden tekintetben. Ma is állítom, hogy aki ezen a repülőtéren repült a MIG-gel, az a világ összes gépén és összes repülőterén megállta a helyét.

 zseljava 4.jpg

A MIG-21-es a kategóriájában kiváló repülőgép volt a maga relatív szerény felszereltségével rossz meteorológiai feltételek mellett is, amik gyakoriak voltak a reptér környékén. Nem volt ritka jelenség, hogy a 2,5 km hosszú pálya két végén a szélerősség háromszor akkora volt, és éppen pont ellenkező irányból fújt. Láttam olyan MIG-et, amit felszállás után a szél, pontosabban a helyi turbulencia a Klokot folyócska forrása fölött dél-keleti irányba sodorta és az 1-es pályán a hátára zuhant, mint egy papírrepülő. Amíg én ott szolgáltam, 1978-ig, a repülőtéren két halálos baleset történt.

 zseljava 1.jpg

Amikor a katonai-politikai helyzet romlott, ez meglátszott a repülőtéren is, félő volt, hogy a felügyelete olyan kezekbe fog kerülni, ami nem megfelelően használja. Ezért gondoltak a megsemmisítésre. Ez 1992. május 16-án 5.30-kor történt 50 tonna robbanóanyag felhasználásával. .A pályákat 50-100 méterenként kézigránáttal megrongálták. Az objektum lerombolása végső jele volt egy egész állam lerombolásának, mert ezzel az egykori állam meg is szűnt. A volt Jugoszláviában egyetlen hasonló objektumot építettek, a koszovói Pristinában, annak méretei azonban meg sem közelítik a zseljavait, de ma már az is használaton kívül van.

 zseljava 12.jpg

Jelenleg a földalatti objektum használhatatlan, egyetlen alagútja van teljesen berobbantva, de a robbanások miatt a többiek is veszélyes állapotban vannak. Megtisztítása a kémiai és egyéb emberre és természetre veszélyes anyagoktól óriási összegbe kerülne. 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr485438979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.