Az Öreg-híd nekünk magyaroknak különösen kedves, mióta 1903-ban Csontváry Kosztka Tivadar megörökítette. A festmény ma a pécsi Janus Pannonius Múzeumban látható.

mostari oreg hid - csontváry.jpg

A híd 1557-1566 között épült, amikor a mostari polgárok azt kérték Nagy Szulejman Szultántól, hogy kapjanak egy új hidat, mert a régi fahíd, amit még az édesapja, Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le, elavult. Ő az a Szulejman szultán, akiről most vetíti a sorozatot az RTL-klub. Pont az Öreg-hídról nem esik benne szó, de neves építészekről, sőt hadjárat során az oszmán sereg mozgását segítő híd megépítéséről igen.

 mostar öreg hid r.jpg

De térjünk vissza Mostarba. Az Öreg-hidat Hajrudin, a neves török építész, az isztambuli Kék mecset építőjének tanítványa tervezte. Az egyíves híd – ívének legmagasabb pontja 27 méter - építészetileg egyedülálló megoldás volt a maga korában. Az alapkövét 1557. október 24-én tették le. Az építkezést Mehmed-beg Karadzsoz, Hercegovina legmódosabb polgára vezette, és emellett megalapította a Karadzsoz-beg dzsámit és számos egyéb középületet. Ez nem volt valami különleges cselekedet, mert a Korán előírása szerint a hívőknek tehetségükhöz, anyagi lehetőségeikhez képest kötelességük a közösség javára értékeket létrehozni.  

mostari öreg hid 2.jpg


Egy háborúnak nem csak emberáldozatai vannak, hanem pusztulásra ítéltetnek az emberiség kulturális, vallási örökségei is. Fájdalmas, de sok más műemléke mellett ez történt a délszláv háború idején az Öreg-híddal is, amelyet az UNESCO egy dokumentuma háborús áldozattá nyilvánított. 

 mostar öreg hid 1993 október.jpg

Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztulástól. A horvát-bosnyák háborúban 1993. november 10-én a horvát hadsereg a hidat a Neretvába ágyúzta és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat is.

 mostar öreghid 1993.jpg

A háború után a két partot egy ideiglenes gyaloghíddal kötötték össze. A megszállott ugrók innen is ugrottak, de ez nem tartozott a versenyek sorába. A folyóba zuhant darabok földerítését a magyar honvédség műszaki alakulat könnyűbúvárai végezték és tevékenyen részt vettek a kiemelésükben is.

 mostar gyaloghid.jpg

Az újjáépítés gondolata a rombolás után rögtön megszületett és amint lehetett, szakértők hozzá is fogtak az előkészületekhez. Ebben oroszlánrésze volt egy francia építészmérnök által Mostarban működtetett szakmai műhelynek, ahol a történelmi, technikai kutatómunkát végezték. Ez nem volt könnyű feladat, mert az egykori hídtervező után semmilyen eredeti tervrajz, leírás nem maradt fenn. A fellelhető dokumentumok többsége az előző helyreállításról, az 1970-es évekből származik. Kutattak Zágrábban, Belgrádban és Dubrovnikban is. Az építkezés idejéből csupán néhány leírásra leltek, amiben megemlítik a hidat. A munkához török történészek is nyújtottak segítséget, akik az oszmán archívumot kutatták Ankarában és Isztambulban. Ott találtak néhány levelet az építkezés körüli időkből, sőt korábbról is, amelyben megemlítik azt a bizonyos fahidat, ami 1450-ben gyakorlatilag ugyanott állt, ahol azután a kőhíd.

 mostar gyaloghid 2.jpg

Az eredeti híd építésekor a kötőanyagok szerepe másodlagos volt, mert a boltívet az egymásnak feszülő kövek tartották meg. Többfajta követ használtak, ezért a kutatók kőfajtákkal is ismerkedtek. Leírások híján megpróbálták megérteni, hogyan csinálhatták ezt a 16. században, próbálták követni az építők logikáját. Kezdetben az volt a terv, és a magyar katonák eszerint is emelték ki a darabokat, hogy megszámozzák, és majd azokat fogják az újjáépítésnél felhasználni. Végül azonban a rekonstrukciót végző török cég úgy döntött, hogy az eredeti helyszínen, a Hajrudin mester által is használt Mukosa kőbányában bányásztatják ki készíttetik el a hídba beépítendő 456 elemet. 

 mostar öreg hid 3.jpg

A város élni akarásának biztos jele a hídugró verseny…

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr795443926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.