Az elmúlt napokban létrejött stratégiai partnerségnek a szerbiai JAT Airways és az Etihad között szimbolikus jelentősége is van, mert előrevetít egy új befektetési stratégiát a Balkánon.

air serbia.jpg

A bécsi pénzügyi elemző intézet egyik legjobb dél-kelet-európai szakértője szerint Szerbiában a beruházásokkal a politikai befolyás kérdése is „megoldódik”. Hogy miért? Mert „minden attól függ, hogy milyen befektetőkről és befektetésekről van szó. Ha állami cégekbe, különösen a stratégiailag fontos szektorban, mint az energia, vagy az élelmiszeripar, egy másik országtól hitelt kapva fektetnek be, akkor mindig rendeződnek a politikai vonalak. Ha az ország hitelt kér, mondjuk Oroszországtól, abban mindenképpen szerepet játszik a politikai motiváció. Napjainkban az arab és az orosz befektetők megjelenése tekintélyes, bár ez utóbbiak Szerbia politikai orientációját ismerve nem nagy meglepetés”. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a múltbéli jobb időben folyt be külföldi befektetés a Balkánra, ha szerényen is. Most viszont úgy véli, hogy a jövőben nagyobb terjedelmű külföldi tőke jöhet elsősorban Szerbiába.

Szerbia.jpg

Ezt támasztja alá a szerb kormány építésügyi minisztere és az Egyesült Arab Emirátusokban működő Global Capital Advisors Management igazgatója által aláírt szerződés, ami a szerbiai ipari és infrastrukturális fejlesztést célozta meg. Az új gazdasági társaság alapítása megtörtént, a Global Capital a projektbe 10 és 15 millió eurót fektet be.

Amikor az arab befektetés kerül szóba Szerbiában, azt azzal magyarázzák, hogy az „araboknak valahol el kell helyezniük a többletüket” és hozzáteszik, hogy őket a stratégiai befektetések érdeklik, a közlekedés és az energia. „Szerbia érdekesebb a többieknél, mert egyszerűen a piaca a legnagyobb a régióban, és olyan célország, ahonnan később ellátható az egész térség.”

 Szerbia épitőipar.jpg

Damir Novotny horvát gazdasági elemző példának hozta fel Ausztriát, mint a régióban nagyon aktív szereplőt, de ő erős partnert lát a jövőben Törökországban is. „A törökök már megjelentek, mint befektetők, találkozunk velük néhány bankban, a turizmusban, az építőiparban.” Úgy véli, hogy Horvátország belépése az EU-ba jelentősen fogja befolyásolni az egész régió gazdaságát, emlékeztetve azokra az országokra, akik 2004-ben vagy 2007-ben lettek tagok. „Akkor áradt azokba az országokba a befektetés. Azt várjuk, hogy ez fog történni itt is a régióban. Nem azonnal, az első években, de a következő 5-10 évben biztosan, mert lehetetlenség, hogy itt van az orrunk előtt egy ekkora piac és nem folyik be pénz a gazdaságba.”

 horvát energiaprojekt.jpg

Igor Gavran szarajevói gazdasági elemző is egyetért azzal, hogy a külföldi befektetések tekintetében a régió domináns országa Szerbia mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. Ezt csak részben osztja a volt föderációs bosnyák miniszter, Edhem Bicsakcsics, aki egyébként elismert energetikai szakértő, mert ő azt mondja, hogy jelentős befektetők várhatók a boszniai energia szektorba, ami ismét Oroszország lehet. „Kihasználatlan energiai lehetőségek vannak a Dél-Kelet-Balkánon még mindig Boszniától Montenegrón át Macedóniáig és Szerbiáig. A törvényi környezet a volt Jugoszlávia országaiban meglehetősen egységes, a belőle befolyó pénz leginkább Szerbiában és Koszovóban jelenik meg. A befektetők az energiaszektorba leggyakrabban Ausztriából, Szlovéniából, Németországból, Olaszországból, sőt Törökországból jönnek, de figyelemre méltó az orosz befektetői érdeklődés is. Tekintettel arra, hogy beszálltak a kőolajiparba is, az én értékelésem szerint az oroszok rövidesen meghatározó szerepet fognak játszani az energiaszektorban.”

Máris érezhető az orosz tőke beáramlása, elég ha csak a Zarubrezsnjeft olajtársaságot, vagy a Sberbankot említjük. Egyéb befektetőket is elsősorban a gáz-és energiaszektor érdekli. Az oroszok mellett elsősorban a németeket és az osztrákokat. A boszniai szakértők is ugyanazt mondják: „a gazdasági jelenlét visszatükröződik a politikában, mert amilyen a gazdaság, olyan a politika is.”

 sberbank.jpg

Habár területileg kisebb, mint Bosznia, befektetésekben Montenegró jelentősen megelőzte. A helyzet rosszabb ugyan, mint egy fél évtizeddel ezelőtt volt, a befektetések nem nőnek olyan ütemben, mint az elmúlt években, de mégsem beszélnek „gyenge beáramlásról.”  - mondja egy gazdasági elemző. „Ellenkezőleg, Montenegró továbbra is érdekes marad a külföldi tőke számára, de hozzáértőbb, körültekintőbb és sokkal reálisabb kiadásokkal, mint a gazdasági válság előtt. A legnagyobb befektetők elsősorban Oroszország, utána Olaszország, Magyarország, Svájc, Ausztria, Nagy-Britannia, Ciprus, Törökország, és az Egyesült Arab Emirátusok. Montenegró legnagyobb előnye a befektetők számára a természeti adottságai, a turizmus és a vízenergia, a faipar lehetőségei, az utóbbi időben pedig a kőolajkutatás a montenegrói tengerparton.

 montenegro gazdaság.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr175465188

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.