Mióta olvastam a hírt az újságban, hogy a macedón kormány megnyittatta a Trajkovski államfőt szállító repülőgép katasztrófájának vizsgálati dossziéit, elkezdtem keresgélni a régi floppyjaim között, hogy mit írtam akkor, mit írtak akkor az újságok a történtekről.

Néhány dolog teljesen biztos: 2004. február 26-án Mostar mellett halálos balesetet szenvedett a Boris Trajkovski macedón államfőt és kíséretét szállító repülőgép, a NATO Hercules típusú repülőgépe szállította Szarajevóból Szkopjéban a tragédia áldozatainak holttestét tartalmazó koporsókat, a március 5-i gyászszertartáson több mint 60 ország kormány-és államfője vett részt. De körülbelül ennyi is, ami biztos.  

 Boris_Trajkovski_mjesto_pogibije_294368631.jpg

A repülőgép eltűnését a radarról elsőként a spliti irányítás jelentette 8.05-kor. A vizsgálat megállapította, hogy a gép készült a leszállásra, mert a futói kieresztett állapotban voltak, és valószínűleg nem műszaki hiba okozta a balesetet. Tény, hogy rossz idő volt aznap reggel, de a pilóta tudta, mire kell számítania, és a délelőtt folyamán még két repülőgép sikeresen leszállt. A két pilóta a háború előtt a Jugoszláv Néphadsereg tisztje volt, tapasztalt vadászpilóták. Most közel 15 év után repültek ismét Mostarba, nem MIG-21-el, hanem az amerikai Beechcraft King Air B200 típusú kisgéppel.

 Beechcraft_b200_superkingair_zk453_arp.jpg

A repülőgép roncsait 15 km-re a leszállópályától találták meg, vagyis mindössze 2 perc választotta el a landolástól. A kulcskérdés, vajon miért repült lényegesen alacsonyabban a szükségesnél? A leszállásnak ebben a fázisában még minimum 1280 m-en kellett volna lennie, ezzel szemben a gép mindössze 6-700 méteres magasságon repült. Minden esetre az irányításnak tudnia kellett, hogy mi történt és utasította is a pilótát, hogy emelkedjen magasabbra.

De pont a baleset egyik okaként említették a kommunikációt, mert egyes tapasztalatok szerint a francia légiforgalmi irányítók angolsága, nem is a nyelvtudásuk, hanem inkább az akcentusuk miatt, néha okozott problémákat.

 boris trajkovski 2.jpg

És amig a polgárok ezrei rótták le kegyeletüket a halottak ravatalánál, a boszniai és a macedón sajtóban egyre-másra a baleset körülményeit, a békefenntartók felelősségét firtatták. A mostari repülőtér légiforgalmi irányítását az SFOR francia egysége biztosította, és egyes sajtóorgánumok nagyon különösnek tartották azt az értesülést, miszerint az akkor szolgálatban lévő irányító még aznap hazautazott Franciaországba, Az SFOR szóvivője cáfolta ezt, kijelentette, a légiforgalmi irányítók gyakorlott szakemberek és emlékeztetett arra, hogy a repülőteret gyakran használják az SFOR gépei is. Elutasította azt a spekulációt, miszerint az SFOR eszközei a repülőtéren elavultak és nem tartják karban őket megfelelően. Ugyanazt a típust használták ott is, mint amire előző évben a szarajevói nemzetközi repülőtéren lévő radart cserélték, amikor az ottani irányítást átadták a civileknek.

 boris_trajkovski_srusen_avion 3.jpg

Ugyanakkor mégis csak magához vonta a baleset napján az SFOR a vizsgálatot, és nem engedte bekapcsolódni a bosnyák hivatalos szerveket. Következő nap alakult meg a bosnyák-macedón különbizottság két amerikai szakértővel, akiknek feladata volt a katasztrófa teljes körű kivizsgálása. Ezzel kapcsolatban az újságok, pl. a Slobodna Bosna c. hetilap számtalan kérdést tett fel: vajon miért zárta le az SFOR a tragédia helyszínét, oda nem engedve a hazai illetékeseket, rendőröket, aknamentesítőket, patológusokat, pirotechnikusokat és más szakértőket? Vajon miért nem nyilatkozott az első napon senki az SFOR-tól arról, hogy valójában hol és mikor zuhant le az elnök gépe?

A macedón médiák egyre gyakrabban beszéltek az SFOR felelősségéről. Mert az SFOR-nak igenis felelőssége volt, de felelőssége volt a boszniai kormánynak is a nemzetközi, de különösen a macedón közvélemény felé a baleset körülményeinek tejes nyilvánosságra hozatalában. Ez nem történt meg, nem hozták nyilvánosságra a gép Németországba szállított fekete dobozának tartalmát, ezért inditotta meg újra a vizsgálatot a jelenlegi macedón kormány a katasztrófa tisztázására.

 boris-trajkovski-avion 2.jpg

Mindenki megérdemli, hogy ha nem természetes halállal halt meg, akkor az okokra fény derüljön, de Boris Trajkovski a polgárháborúval sújtott délszláv térség olyan politikusa volt, aki fáradhatatlanul küzdött azért a céljáért, hogy a balkáni régió egyesüljön Európával. A szarajevói születésű macedón elnök az európai közvélemény számára a koszovói háború idején lett közismert, amikor főszerepet vállalt 400 ezer albán menekült elhelyezésében, befogadásában Macedóniában. Egy kisszámú protestáns közösség vezetőjeként választotta államelnökké a többségében pravoszláv vallású macedón lakosság, de támogatta őt az albánok és más nemzetiségek többsége is. Toleráns volt valamennyi etnikai közösség iránt, ezzel óriási erkölcsi és politikai hitelt kapott mind a nemzetközi mind a hazai politikai körökben.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr535485208

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gerardus A. Lodewijk 2013.08.31. 22:31:43

Meg lehetne tudni a balesettel közvetlen kapcsolatban álló tényeket (mert ebben a cikkben bizony egy sincs)?
Így elsőre szerintem (pedig nem vagyok légibaleset-vizsgáló) az lenne érdekes többek között, hogy működött-e az adott futópályán pl. ILS és/v. PAPI, ill. más hasonló, a megközelítést segítő berendezés? Továbbá a gép navigációs rendszereiről mi állapítható meg?