A volt amerikai elnök, Bill Clinton és a CIA a jövő hónapban az elnök alapítványának new-yorki ülésén nyilvánosságra hoz titkosított dokumentumokat a boszniai háborúról.

Az amerikai média szerint 300, 1992-1995 között készült jelentésről van szó. Ez lesz az első alkalom, hogy egy volt amerikai elnök részt vesz az Ügynökség korábban titkos aktáinak bemutatásánál, amikhez eddig csak hivatalos személyek férhettek hozzá.

dayton_pariz Clinton.jpg         Slobodan Milosevics, Alija Izetbegovics, Franjo Tudjman és Bill Clinton Párizsban

Clintonon kívül az eseményen részt vesznek a háború időszakának meghatározó amerikai politikai és katonai vezetői: Madeleine Albright külügyminiszter, Wesley Clark a NATO európai haderejének parancsnoka, Sandy Berger, Clinton nemzetbiztonsági tanácsadója, Leon Fuerth, Al Gore alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója és a CIA felelős igazgatója John Gannon. 

Az egész eseményre egy szimpózium keretében kerül sor, ami a „Bosznia, titkosszolgálati adatok és a clintoni elnökség” nevet viseli. Témája természetesen a balkáni háború, hogy milyen szerepet játszottak a biztonsági szolgálatok a magasrangú politikusok informálásában.

Az Arkansas News szerint Clinton és adminisztrációjának szerepéről is beszélni fognak a vérontás megállításában a volt Jugoszlávia országaiban, különös tekintettel Boszniára.  

 jugoslkt.gif

karadzsics kép a h.JPGNéhány részlet már a média tudomására jutott, például Radovan Karadzsicsról. Habár hivatalosan ragaszkodott a szerb entitás szuverenitásához Bosznia-Hercegovina területének 64%-án és egy esetleges konföderációhoz Szerbiával, a valóságban kész volt engedni ezekből a követelésekből.  „Nem vitás, hogy Karadzsics élvezi a boszniai szerbek vezetőjének pozícióját, és hogy résztvevője lehet nemzetközi tárgyalásoknak. Retteg attól, hogy elfogadják a boszniai Szerb Köztársaság és Szerbia egyesülését, mert Nagy-Szerbiában az ő szerepe nagyon kicsi lenne” – értékelik a CIA elemzők 1995. szeptember 5-i jelentésükben. Az elemzés alapján az ügynökök konkrét javaslatokat is adtak az amerikai diplomatáknak, hogy hogyan viszonyuljanak Karadzsicshoz. Elsőként azt említik, hogy Karadzsics nem áll készen, hogy feláldozza magát, annak ellenére, hogy nyilvános megjelenései alkalmával ennek ellenkezőjét állítja. 

 

„Milosevics taktikus és teljesen elszánt, hogy megvédje saját hatalmát Belgrádban, kelljen ezért bármilyen árat is fizetni saját szerb honfitársainak” - állítja a CIA. Ugyanis Milosevicset a boszniai szerbek sorsa egyáltalán nem érdekelte. Ugyanebben a jelentésben említik csodálkozva, hogy milyen könnyen engedte át Krajinát a horvát hadseregnek azt vélelmezve, hogy ezzel a politikai manőverrel egy erőteljesebb reakciót előzött meg Szerbiában. „A belgrádi politikai döntésnek köszönhetően elérte, hogy a szerbek tervezett tüntetése okafogyottá vált. És mindezt megtette annak ellenére, hogy 200ezer szerb menekült el Krajinából, ez volt a legnagyobb szerb vereség 1941 áprilisa óta, amikor a Wermacht 7 nap alatt lerohanta Szerbiát.”

Nagyon érdekes, tény, hogy egyedül Richard Holbrook (az elnök különmegbízottja) volt az, aki többször kérte és megpróbálta meggyőzni Washingtont, hogy enyhítsék a Milosevicsre nehezedő nyomást, mert a belső ellenzék és a belső erők is nyomják. A kérésre mindig negatív válasz érkezett, bár voltak viták, a döntéshozók mégis úgy ítélték meg, hogy nem kell Milosevicsen segíteni.

 milosevics család.jpg

A CIA szakemberek által készített személyiség profilban csodálkozva veszik tudomásul, hogy milyen mesterien tudta manipulálni a közvéleményt, saját hatalmának megőrzése érdekében mindent megtett, az ő emberi voltak a jugoszláv hadsereg élén, szigorú és erős kontroll alatt álltak a médiák. Az ellenzéket minden fórumon szervezetlennek, az emberek által nem támogatottnak írta le, sőt olyanoknak, akik nem fordítanak figyelmet a különböző nemzetiségi csoportokra.

A milosevicsi rezsim legnagyobb fenyegetése a katasztrofális gazdasági helyzete volt a nemzetközi szankciók miatt, de az elemzők meglepetten konstatálták, hogy még ez sem váltott ki komoly ellenállást.

A CIA három komoly ellenzékiről beszélt még 1994 januárjában: Vuk Draskovicsról, akit a legkarizmatikusabb és legnépszerűbb személynek tartottak, de aki fizikailag még nem volt teljesen egészséges a letartóztatása alatt átélt verések miatt. Zoran Djindjicsről azt írták, hogy drámaian javította a demokratikus oldal erejét. A harmadik személyt Vojislav Seseljt, gyors gondolkodású, kiváló szónoknak tartották, akit a nép nagyon kedvel különösen abban a helyzetben, amikor „sikerül megfékezni saját extrém viselkedését”. Népszerűsége miatt Milosevics őt is letartóztatta.

De mindenkit elér a végzete, Milosevics végül Hágába került a nemzetközi törvényszék elé, a scheveningeni börtönben halt meg, Zoran Djindjics merénylet áldozata lett, Radovan Karadzsics és Vojislav Seselj is Hágában van már, folyik a tárgyalásuk.   

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr85541866

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.