Bill Clinton amerikai elnök alapítványa által, a délszláv háborúval foglalkozó 300 CIA dokumentum közül természetes, hogy egyre több kerül be a különböző médiákba. Most a szerbiai újságok szemezgetnek a dokumentumokból. A dossziék egyike szerint a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöke, Dobrica Csosics elárulta Szerbia akkori elnökét, Slobodan Milosevicset, és ezért őt állítólag „eltávolították a hatalomból”.

milosevic-i-cosic.jpeg

                                                             Milosevics és Csosics

A szerbiai vezetők 1992-ben vitáztak arról, hogy tárgyaljanak-e egyáltalán Horvátország függetlenségének elismeréséről, és a dokumentumok szerint Csosics hajlott volna rá, és Cyrus Vance (amerikai külügyminiszter) emlékei szerint arra is, hogy a tárgyalásokból Milosevicset kihagyja. „…ezt az „áruló” viselkedést arra használta ki, hogy Csosicsot tegye felelőssé és kizárja őt a hatalomból.” - emlékezik az amerikai diplomata.   

bill clinton.jpgEmlékezetük szerint az egyik fő oka, hogy a bosnyák adminisztrációt Bill Clinton elnök nyíltan támogatta az volt, hogy véleménye szerint a szerbek Nagy-Szerbiát akartak, a horvátok Nagy-Horvátországot, egyedül a bosnyákok akartak többnemzetiségű és egységes Bosznia-Hercegovinát. Erre tettek javaslatot a daytoni békeegyezmény aláírása (1995. december 14. Párizs) után Izetbegovics elnöknek, hogy pozitív tettekkel mutassa meg a szarajevói szerbeknek, hogy soknemzetiségű Boszniát szeretne, de ő nem élt a lehetőséggel.

Az amerikai főtárgyaló, Richard Holbrook 1995. december 7-én találkozott Izetbegoviccsal és tájékoztatta őt az USA aggodalmáról a szerbek tömeges elvándorlásáról azon szarajevói kerületekből, amik a daytoni egyezmény szerint a Föderációhoz tartoznak.

„Holbrook missziója lett volna, hogy bátorítsa a bosnyákokat (muzulmánokat), hogy tegyenek azonnali lépéseket, amivel garantálják a szerb lakosok biztonságát akkor is, amikor a terület felügyelete a Föderáció irányítása alá kerül”- írja a dokumentum.

alija i richard.jpg                                                Alija Izetbegovics és Richard Holbrook

A konkrét lépések, amiket Holbrook javasolt: 90 nappal elhalasztani a föderációs erők bevonulását a szerb területekre, megerősíteni az IFOR jelenlétét, lépésenként felállítani a bosnyák rendőrséget nemzetközi felügyelettel, és úgy, hogy annak többnemzetiségű összetétele legyen. Ideiglenes városi tanácsot alakítani, és létrehozni az emberi jogi bizottságot.

„Habár ezek a lépések önmagukban nem elegendők arra, hogy rávegyék a szerbeket, hogy ne hagyják el a fővárost, de lehetőség Izetbegovicsnak, hogy bizonyítsa, a gyakorlatban is arra törekszik, hogy megőrizze Bosznia soknemzetiségi jellegét”

Ez azonban nem valósult meg. Hiába gondolta úgy a Nyugat, hogy a muzulmán vezetők újból soknemzetiségű társadalmat akarnak, nem tettek semmit azért, hogy szarajevói szerbek tízezrei ne hagyják el a várost.

kettéosztott szarajevó.jpg                                Szarajevót is kettéosztották (de legalább falat nem emeltek...)

Még a békeegyezmény aláírása után is szerb képviselők, civil szervezetek megpróbáltak változtatni a helyzeten, elérni, hogy ők rendelkezhessenek a terület felett, vagy újból tárgyaljanak egyes daytoni kötelezettségekről.  

Az amerikai adminisztráció a Külügyminisztérium javaslatára már 1994-ben különböző módozatokat dolgozott ki arra az esetre, ha a bosnyákok vagy a szerbek elutasítják a Kontakt Csoport tervét, mely szerint az ország területének 49%-a a szerbek, 51%-a a Föderáció irányítása alá kerül.   

front_lines_dayton_small.jpg

 

daytoni békeszerződés térkép.jpg

„Ha a szerbek elfogadják, a muzulmánok pedig elutasítják, fontolóra vesszük a könnyítés különböző fokozatait a szerbek felé annak függvényében, mennyivel akarják a bosnyákok a szerbek 49%-át csökkenteni. Ha a muzulmánok elfogadják, a szerbek pedig elutasítják, arra az esetre a Külügyminisztérium több opciót is előkészít, amivel rákényszeríti őket az együttműködésre, beleértve a bosnyákok elleni fegyverembargó feloldását, és légitámadások különböző formáit szerb célpontok ellen.”

Szintén a dokumentumok között szerepel, hogy Horvátország 1995. szeptemberétől arra koncentrált, hogy szélesítse a horvát területeket Boszniában és saját ellenőrzése alatt álljon fel egy erős bosnyák állam.

„A horvát külügyminisztérum azt sugallta, hogy miután muzulmán állam létrejötte a meglévő határok között Boszniában nem lehetséges, Horvátországnak segítenie kell egyfajta „ütköző zónaként” Bosznia és Szerbia között.”

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr655554143

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.