Kimeríthetetlen téma, újra és újra megjelenik egy-egy összeállítás valamelyik szerb lapban ezekről a titkos helyekről. Többemelet mély katonai repülőterek, sziklákba vájt tengerpari tüzérségi városok, ásott dokkolók, radar-és elektromos bázisok a hegyek gyomrában sok milliárd dollárjába kerültek az egykori Jugoszláviának, de mégsem őrizték meg őket. Ezeknek a földalatti fellegváraknak egy része, amikből a legerősebbek 20 kilotonnás atombomba támadását is kibírták volna, megsérültek, megsemmisültek a Jugoszláv Néphadsereg visszavonulásakor, vagy a NATO bombázásakor a Szerb Köztársaság hadserege ellen.

divulje.jpg                                                      Divulje (Split)

„Egy részüket még mindig használják az újonnan létrejött államokban. A földalatti objektumokat, parancsnoki helytől a raktárakig használnak és építenek a világ minden hadseregében – mondta a szerb hadsereg nyugdíjas tábornoka, egyike azon ritka tiszteknek, akiknek engedélyük volt, hogy bejárjanak a földalatti objektumokba.  – A földalatti objektumok felszerelését konzerválták háború esetére, szüntelenül azonnal használható állapotban tartották és teljes tartalék alkatrész készlettel rendelkeztek. Nem kell azt hinni, hogy a földalatti katonai objektumok elveszítik alapfunkciójukat – mondta a tábornok. – Azok, akik megkapták, nem mezőgazdasági területnek, vagy turista látványosságnak fogják használni. Ezek a fajta katonai objektumok nem öregszenek.

divulje 3.jpg                                                    Divulje (Split)

A tábornok szavait megerősíti Ivanec (Ivánc) község lakóinak vitája az Ivánscica hegyen Varazsdin melletti ingatlanok visszakerüléséért. Az Ivanscicán lévő objektum volt Jugoszlávia legnagyobb elektromos lehallgató rendszere, a varazsdini alakulatnak történt átadás alkalmával sértetlenül került a horvát katonai alakulat kezébe.  

titojugoszlavelnok.jpgAz intenzív földalatti objektumok építése a Tito-Sztálin vita után kezdődött, amikor Joszip Broz a nyugat felé fordult.  Az egyik mérnök, aki az első földalatti repülőteret tervezte, elmondta, hogy Jugoszlávia a NATO-tól kapott oktatást, hogyan kell földalatti városokat építeni, mert Tito nyugatbarát politikája miatt mindig tartott egy szovjet katonai intervenciótól. „Az én ismereteim katonai repülőgépek számára épülő speciális földalatti védelmi objektum típusokról 1954-ből erednek. Akkor egy katonai delegáció tagjaként Svédországban voltam, és az ő szakértőik ismertettek meg minket az ilyen objektumok építésének alapvető tudásával. Felvázolták a klasszikus és a nukleáris támadás következményeit és az ellenük való védekezés lehetőségeit és eszközeit” – mondta a mérnök.  

Egyes földalatti repülőterek használatban maradtak, például a Split melletti Divulje repülőtéren, egyesek átalakultak borospincékké, mint történt ez a „Sipcanik” objektummal Golubovacnál (Montenegró).

sipcanik.jpgSipcanik egykor és ma borospinceként

 

 

sipcanik 2.jpg

                                                                                  

A jugoszláv katonai repülés büszkesége, a Zseljava földalatti légi bázist Bihácsnál berobbantották és 1992-ben megszüntették a működését. A Zseljava alagút, a hangárok, a raktárok, a kiszolgáló helyiségek hossza összesen 3500 m volt. Négy bejárata, három hangárja volt, 400, 500 és 350 m magassággal. A bázison 30 napig lehetett volna élni teljesen elzárva a külvilágtól, a belső biztonságot, izolálást 56 páncélozott ajtó biztosította. Elektromos szemek és fülek figyelték a földalatti erődítményt a Pljesevice hegyen lévő radarral. Az S-613-as angol radarokkal 400 km hatósugárban belátták egész Olaszországot, Ausztriát és Magyarország jó részét.

zseljava 7.jpg

Szakértők szerint egy repülőtér volt, amelyik a Zseljavához hasonlíható, habár jóval kisebb, a „Slatina” Pristina mellett saját radar központjával a Goles hegyen. Ez a repülőtér okozott némi zavart az 1999-es koszovói NATO bombázások idején, amikor az orosz hadsereg alakulatai mindenkit megelőzve május 12-én birtokba vették a Slatinát és barikádot vontak a pristinai repülőtér köré. A Wesley Clark által vezetett NATO csapatok elálltak a barikád áttörésétől, meghiúsult a kísérletük a helikopteres deszant egységek leszállására is a kifutóra, ezután az amerikai parancsnok angol kollégájával egyeztetve kénytelen-kelletlen elfogadták, hogy a pristinai repülőtér az oroszok felügyelete alá került.  Slatina jelentős károk nélkül vészelte át az akciót a golesi radar jelenleg a KFOR fennhatósága alatt van. 

skatina 2.jpg

                                                       Slatina (Pristina)

slatina.jpg                                                           Slatina (Pristina)

Nem repülőtér, de hajózás. A Vis sziget alatti labirintus az egyik legjobb példája a volt Jugoszlávia grandiózus földalatti védelmi projektjeinek. A labirintusban, ami 70 km hosszú, 45 napig teljesen elzártan tartózkodhatott volna több mint 5000 katona.  A második világháború idején Titó partizán parancsnoki harcállása volt a szigeten egy barlangban, a barlang ma látogatható. Később a második világháborút követően egy barlang belsejében tengeralattjáró kikötőt építettek, amely a hajóknak a víz alatt volt megközelíthető. A 90km2 alapterületű szigeten 30 katonai objektum volt, beleértve az alagutat a hadihajóknak és tengeralattjáróknak. Itt volt a legmélyebb katonai objektum, a Vela glava, 400 m-rel a föld alatt, ahol az egész Adriára kiterjedő hatáskörű parancsnokság működött 110 fővel, élelmiszerüzletekkel, áramellátással, vizesblokkokkal, mosodával, konyhával, kórházzal, és operatív irányítási központtal. A tárnában a Stupisce hegyfokon voltak a 90mm-es ágyuk és rakétavetők elemei, a Barjacim és Novoj Posti tárnákban pedig a 88 mm-eseké. A „Jastog” tárna volt menedéke a torpedórombolóknak, a „Talez” rejtette a 130mm-esnél nagyobb ágyukat. Jugoszlávia felbomlásáig a sziget gyakorlatilag nem volt látogatható, ma turistákat vezetnek végig ezeken a tárnákon. 

vis 4.jpg                                                                 Vis

stupisce vis 2.jpg                                           Stupisce (Vis sziget)

Hasonló tárnák voltak még Kumbor (Montenegró) környékén, és Bokban (Bosznia-Hercegovina), de ma azok is csak arra emlékeztetnek, hogy Jugoszlávia milyen iszonyatos összeget költött határainak védelmére, közben határain belül omlott és dőlt össze.  

A földalatti katonai objektumok holléte Szerbiában ma is államtitok, kivéve azokat, amik a NATO bombázás után megsemmisültek és így létük nyilvánosságra került. Ilyen például a napokban újra megnyitott Uzice melletti Ponikve repülőterén lévő a Sandzsákban, de hasonlóan tudhatunk a bajanicairól és a ladevcimairól. Katonai szakértők szerint ezek az objektumok csak jól álcázott bunkerek voltak és az volt a feladatuk, hogy védelmet nyújtsanak a repülőgépeknek. A bunkerekben üzemanyag- és lőszerraktárak voltak.

uzice.jpg                                                      Ponikve (Uzice)

Egyike a legismertebb, ugyanakkor a legtitkosabb katonai objektumnak Strazsevica, a Belgrád melletti hegyen lévő titkos légiforgalmi és légelhárító parancsnoki központ, amihez a NATO-nak sem sikerült hozzáférnie, pedig nem sajnálták a bombákat a környékről. Az objektum mélyen a sziklákban van, több bejárattal, amik mellett úgy mennek el az emberek, hogy nem is sejtik, hogy egy titkos katonai létesítményt rejt operatív központtal, legénységi szállással, kommunikációs blokkal. 

strazsevica.jpg

              

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr205572699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

prakp 2013.10.17. 05:47:16

Nem semmi, tudnak ezek az oroszok.
Magyar bunkerekről nincs anyagod esetleg?

ccvv 2013.10.17. 07:58:01

Gyerekkoromban olvastam egy könyvet egy magyar búvár ill. sportújságíró tollából, aki a 70-es években el tudott jutni Visre merülni, vagyis avédekezés hálója azért nem volt olyan sűrű szövésű...

notib 2013.10.17. 09:16:41

Nem véletlen, hogy a szar gyáva amerikaiak nem mertek Szerbiába bevonulni, csak a lopakodó bombázást merték bevállalni...

engelbert (törölt) 2013.10.17. 09:17:28

Rengeteg munka, pénz, erőfeszítés
beleölve - merőben feleslegesen.

Magna cum laudeTigeri másztesz digrii 2013.10.17. 09:27:06

Nem gyenge,sőt nagyon durva.
Ezek aztán tudtak!

vittore 2013.10.17. 09:27:55

@engelbert: Hála Istennek, hogy feleslegesen! Arról a képről,ahol a 308 as számú hajó úszik a barlangba egy James Bond film jelenete ugrik be, bár mivel nem mostani alkotásról van szó, nem valószínű, hogy ott forgatták.

Dr.Bio74 2013.10.17. 09:31:09

@notib:

Nem a hősök nyerik a háborúkat.

molnibalage 2013.10.17. 09:57:39

@notib: Nos, néhány kiegészítés.

Az AF nem tisztán jenki hadművelet volt.

A bevetett gépek nagy része nem alacsony észlelhetőségű volt. Néhány B-2 - az első szériás JDAM-ek elfogyása után bevetésüknek nem volt értelme - és egy markonyi F-117. A teljes ledobott bombamennyiség néhány százaléka lehetett, ami célbajuttatak ezek.

Minek vállaljon fel valaki nagyobb veszteséggel járó szárazföldi hadműveletet, ha nem szükséges...?

Az AF valóban nem a világtörténelem legsikeresebb hadművelet volt, de a célját végülis elérte.

Jóléti Dán Kekszesdoboz 2013.10.17. 10:27:01

komplett zséfilmeket lehetne ilyen helyeken leforgatni

engelbert (törölt) 2013.10.17. 11:15:23

valami világhatalomnak képzelte Tito is Jugoszláviát...tengeralattjáró bunker meg ilyesmik,aztán amikor tényleg harc lett akkor a leghatékonyabb eszközüknek a martalóc félalvilági legények bizonyultak kalasnyikovval...

Kara kán · http://karakan.blog.hu 2013.10.17. 11:38:09

Nem a posztírónak írom, hanem az olvasóknak, az okoskodóknak:

Szerintetek hány ilyen lehet Észak-Koreában?
Lehet tippelni!

Jóléti Dán Kekszesdoboz 2013.10.17. 15:56:34

@Kara kán: de te nem vagy okoskodó ezzel az okoskodó modoros kérdéssel mi?

zsg? 2013.10.17. 17:10:36

Vajon miért jut eszembe, hogy 30 év múlva hogyan fognak kinézni és mire lesznek jók a csili-vili új focistadionok. Attól tartok, még szőrös fejjel fogom megérni, hogy ugyanígy hüledezve nézünk majd a mezőkövesdi, meg a felcsúti stadion romjaira.... Bocsánat)

malkolmcole 2013.10.17. 19:59:06

Ezeknek a földalatti fellegváraknak egy része, amikből a legerősebbek 20 kilotonnás atombomba támadását is kibírták volna, megsérültek, megsemmisültek a Jugoszláv Néphadsereg visszavonulásakor, vagy a NATO bombázásakor a Szerb Köztársaság hadserege ellen.

Még jó, hogy a legerősebb atombombát is kibírták, de a NATO-nak sikerült lebombáznia... :-DDDD

teddybear01 2013.10.17. 20:19:57

@malkolmcole: Természetesen nem a bejárat bírta volna ki a 20 kilotonnás robbanást, hanem a hegy gyomrába beásott objektum. A kijáratok közül a robbanáshoz közelebbiek megsemmisülnek, a távolabbiak viszont legalábbis kiáshatók maradnak.

Ami viszont a NATO bombáit illeti, azok bunkerrombolásra tervezett, hagyományos robbanóanyagú bombák voltak.

Különben például a Cár-bombának nemigen számított volna az, hogy 20, vagy 400 méter mélyre ássák be a bunkereket.

jogalany 2013.10.17. 21:16:16

@prakp:
A medve az orosz és a régi. A nekik fontos barlangot megvédték. Akkoriban hallani lehetett orosz amerikai összecsapásokról, tehát ez volt aZ.
Azután, hogy az egy régi majdnem leselejtezett lokátorral rendszeresen tudták a szerbek jelezni a lopakodókat is, és gyorsan lelőttek 2 -öt, amerika átállt a tomahawk alkalmazásra.
Egy, valami műszaki ok miatt nem robbant fel és épségben a szerbek kezére került, majd 4 óra alatt a kinai nagykövetségre szállították, Amerika gyorsan lebombázta a kinai követséget, de addigra a szerzeményük már eltűnt.
Magyarországon is van ilyen föld alatti építmény, én még leltároztam egy a varsói szerződés alá tartozó objektumon, sok km alagút és több millió tonna utánpótlás van ott, a Gaz teherautók (22 tonásak)simán 4 emelet mélyen közlekedtek. De gondolom a rendszerváltás után kiűrítették.
A lottó társaság meg még mindig nem nyiltá teszi a szelvények adatbázisát húzás előtt, lementhető formában. Ebből arra következtetek, hogy folytatása következik a 3 a 3,5 az 5 és 2 milliárdnak.

jogalany 2013.10.17. 21:18:34

@teddybear01:
Ezek csak akkor hatásosak, ha bele találnak, de a csáp rendszerű hálóban kicsi az esély hogy fontos helyre robbantgatja be magát.
A mély rendszerű táborokat sem megsemmísíteni tudták, csak megsebezni.
Irán esetében is csütörtököt mondtak.

Mocus 2014.02.11. 21:32:42

Ha valakinek van esetleg részletesebb anyaga Lastovo sziget ÉNy-i részén (Pasadur) elhelyezkedő, volt JNA haditengerészeti bázisról, szívesen venném! :)
Annyit tudok, hogy a sziget (Vis-hez hasonlóan) a '90-es évek közepéig elzárt terület volt, aknamentesítését 2004-re végezték el, a szigeten a sziklákba vájva komplett üzemanyag tárolók, valamint harcálláspont található, amiket be is barangoltunk, fényképeztünk, csak jó lenne valami információval rendelkezni arra vonatkozólag, milyen alakulatok, milyen célból, meddig állomásoztak a szigeten. Köszi!