Lezárult egy rész a Milosevics Saga hosszú évek óta tartó folyamából. Belgrádban a Fellebbviteli Bíróság jogerősen elutasította a volt államelnök, Slobodan Milosevics örököseinek tulajdonjogi kérését a belgrádi Uzsicka utca 34. szám alatti ingatlanra. A Bíróság megerősítette, hogy a ház a szerb állam tulajdona.

Ezzel az ítélettel végre pontot tettek a hét évvel elkezdődött vitára az állam és Milosevics család: az özvegy, Mirjana Markovics és a két gyerek, Marko és Marija között.

miloševic-porodica-ap.jpg                                 Marko és Marija Milosevics, Mirjana Markovics

A Fellebbviteli Bíróság megerősítette a Legfelső Bíróság döntését, amely semmisnek nyilvánította a Lakásügyi Bizottság 1999. évi határozatát, több bérleti szerződést a szerb kormány és Milosevics között, illetve a villa megvételére irányuló szerződést. Milosevics két nappal Belgrád NATO bombázása előtt vásárolta meg az ingatlant jóval annak piaci értéke - több százezer euró - alatt. Az engedélyt az eladásra akkor minden fontos személy aláírta: Vojislav Seselj, Dragan Tomics, Bane Ivkovics, majd később Vojislav Kostunica kormánya eltörölte az elsőfokú bírósági ítéletet a villa elkobzásáról.

Az állam először Milosevicset perelte be, mint a szerződés aláíróját, majd 2006. március 11-e, a halála után a per félbeszakadt az örökösödési eljárás lezárultáig, és ezt követően perelte Szerbia a családot. Az ügyészség azt állította, hogy nem örökösei egy olyan ingatlannak, aminek megszerzése az akkori törvények szerint jogtalan volt.

A szerzés időpontjában ugyanis Milosevics tulajdonában volt a Tolsztoj u. 33. szám alatti ház, ami kielégítette családja lakhatási igényét, ezért egy további ingatlan tulajdonlása törvényellenes, és mint ilyen, semmis. A Fellebbviteli Bíróság alaptalannak ítélte Marija Milosevics ellenkeresetét, amelyben kérte, hogy erősítsék meg az adásvételi szerződést.

milosevics uzicka 13.jpg

A ház, amiről szó van kb. 100m², a körülötte lévő park 4500m², Milosevics 1999. július 20-án vásárolta meg 5000 nyugatnémet márkáért. A villa része annak a mai szóhasználattal élve lakóparknak, hatalmas területnek, amiben az Uzsicka utcai villák is vannak.

Az ingatlan komplexum Belgrád Rózsadombján, a Dedinjén található, ahol minden villának megvan a maga története. Az Uzsicka 11-et a '70-es évek elején Joszip Broz Tito számára modernizálták, ő azonban soha nem költözött be. A halála után a Tito emlékközpont része lett, múzeumként üzemelt. Kiállították azokat az ajándékokat, amiket Tito külföldi útjain, külföldi politikusoktól kapott: festményeket, szobrokat, bútorokat. Itt őrizték többek között azt a gyémántokkal gazdagon díszített szablyát, amit Sztálin ajándékozott neki „a fasizmus elleni harcban tett szolgálataiért", és még megszámlálhatatlan antik ritkaságot. A múzeum ebben a formában 1996-ig működött, majd a benne őrzött tárgyak egy részét más állami villákba, illetve raktárakba szállították.

milosevics uzicka 11.JPG

Az elnökválasztás után (1989. május) Slobodan Milosevics a családjával beköltözött a villa komplexumba. Először egy villát foglaltak el, majd egyre terjeszkedtek, belakták az Uzsicka u. 15. számú villát is, ami egykoron Tito és felesége rezidenciája volt. A NATO bombázás után költözött át a Milosevics házaspár a 11. szám alatti házba, amit emlékszünk, két nappal a bombázás előtt megvásároltak. Szocialista párttársai és a kormánybéli koalíciós partnerei arra is buzdították, hogy a Tolsztoj utcában lévő ingatlanához is vásároljon még a körülötte lévő területekből.

milosevics ulica tolstoj.JPG

Zsivko Brkovics történész így ír: „Slobodan Milosevics akkor költözködött a Titó mauzóleum és múzeum, és emlékhelyek villáiba, amikor égett egész Bosznia és Krajina. Beköltözött azokba a villákba, amik múzeumként, emlékhelyként szolgáltak, és szerinte azok őt hivatalból megillették, semmibe vették a műemlékvédelemi törvényt, legalizálták a káoszt Dedinjén."

A 11. szám alatti villában tartóztatták le a hatóságok 2001-ben Slobodan Milosevicset. A villa későbbi átkutatása után a rendőrség valóságos fegyverarzenált talált: két páncélozott harci járművet, géppisztolyokat, puskákat, lőszereket, kézigránátokat, pisztolyokat. Mindezek a villa szuterénjében voltak, egy olyan helyiségben, ami robbanásbiztos volt, zsilip rendszerű páncélozott ajtókkal, biztonsági kódokkal védve.
Csak mellékesen: ide kellett volna beköltöznie Vojislav Kostunica elnöknek, aki azonban nem költözött ki Dorcula kerületben lévő lakásából.

milosevics ulica tolstoj 2.jpg

Miután polgári eljárásról van szó, a tárgyaláson a Milosevics családnak nem volt szükséges megjelennie. Nem is tehették, hiszen elfogatási parancs van ellenük. Mirjana Markovics, az özvegy és Marko Milosevics 2008-ban menekült státuszt kaptak Oroszországban, ott pedig nem tartóztatják le őket egy olyan parancsra, amit Szerbiában adtak ki, amiben azzal vádolják őket, hogy szervezett bűnözői csoportok irányítóiként illegális cigaretta kereskedelmet folytattak a kilencvenes évek elején. Emiatt Marko Milosevics ellen Interpol körözést is kiadtak. Mirjana Markovicsot a szerb ügyészség hatalommal való visszaéléssel is gyanúsítja.

mira i marko milosevic (1).jpg                             Mira Markovics                                               Marko Milosevics

Marija Milosevics az utóbbi néhány éve Montenegróban él, a szerb igazságügyi szervek számára elérhetetlen. Általános veszélyessége miatt keresik, mert 2001. március 31-én apja letartóztatása idején lövöldözött a villa előtt.

Miért is lövöldözött? 2001-ben óriási volt a nyomás az akkori jugoszláv kormányon, hogy tartóztassák le, és adják ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek Slobodan Milosevicset. Ezt Kostunica államfő és a belgrádi kormány elég sokáig hárította, ám újabb erőteljes figyelmeztetés érkezett: Jugoszlávia külső adósságát 38 milliárd dollárral terhelik meg, ha nem adják ki a volt elnököt a hágai Nemzetközi Bíróságnak. Ezt Mirojlub Labus a kormány alelnöke mondta el. „A világ együttműködése nélkül nemhogy beruházni nem fogunk, de még a nyugdíjatokat sem fogjuk tudni kifizetni."- mondta. – „Többé nem arról van szó, hogy válasszunk a segítség és az állami büszkeség között, hanem a túlélésről."
Hangsúlyozta, hogy Milosevics visszatartásáért a börtönben és ki nem adásáért Hágának a külföldi adósság elérheti a 78 milliárd dollárt, míg az együttműködés esetén Jugoszlávia kivételes elbánásban részesülve törleszthetné a következő 20 évben 40 milliárd dolláros külső adósságát. „Milosevics 38 milliárd dollárt ér" – mondta Labus.

milosevics család_1.jpg                                                 A Milosevics család

A nemzetközi közösségek határidőt is adott: 2001. április 1. Március 31-én Slobodan Miloseviccsel a tárgyalásokat egy fiatal szerb politikus, Csedomir Jovanovics, Zoran Djindjics miniszterelnök bizalmasa folytatta le, a tőle kapott írásos meghatalmazás alapján. A hosszúra nyúlt, tíz órás megbeszélésen jelen volt a Szocialista Párt néhány vezetője is. Néha bekapcsolódott Milosevics felesége és lánya is. A volt elnök a nap folyamán állandóan a fegyverét mutogatta, és azzal fenyegetőzött, hogy a családdal történt korábbi egyeztetésnek megfelelően, először lelövi a feleségét, utána a lányát, majd végez saját magával is. Feleségén és lányán kívül a villában volt még a menye, Milica Gajics és kétéves unokája, Marko is. Összesen mintegy ötven ember tartózkodott a villában, mint később egy interjúban Milosevics özvegye elmondta.

zoran djindjinc.jpg                                                                     Zoran Djindjics

Milosevics garanciát kért, hogy nem adják ki Hágának, kérte, hogy állandó kapcsolatot tarthasson a családdal, és hogy garantálják a család személyi és vagyoni biztonságát. Jovanovics megígérte neki, hogy elkíséri a központi börtönig, hogy megbizonyosodjon, nem a repülőtérre viszik.

Meg is érkezett egy nyilatkoztat Vojislav Kostunica, Zoran Djindjics és Milan Milutinovics szerb elnök aláírásával, amelyben többek között biztosították Milosevicset, hogy Belgrádban lesz a büntetőjogi felelősségre vonás, és nem adják át a Hágai Törvényszéknek. A három aláíró garantálja, hogy a büntető eljárás során zavartalanul találkozhat a családtagjaival, végül biztosítják az Uzsickoj u. 11-15.sz alatti rezidencia további használatát a családnak.

milošević marija -arhiva.jpg                                      Milosevics és Marija

Amikor 4.35-kor ügyvédje, Toma Fila társaságában beszállt a saját BMW-jébe, a villából kirohant a lánya és azt kiabálta az apjának: „Hát megadod magad ezeknek a barmoknak? Jobb ha meghalsz, jobb ha nem élsz, minthogy börtönbe mész!" És ezután lőtt ki öt golyót Jovanovicsra, aki az autója alá vetette magát.

Marija Milosevics (Belgrád, 1965. június 22.) meglehetősen labilis személyiség. A rendőrség az apja letartóztatásakor 3 fegyvert talált nála: egy Waltert, egy Berettát és egy 9 mm-es úgynevezett női pisztolyt. Ezektől soha nem vált meg, ahogy mondta „a pisztoly a legjobb barátja" Cigaretta, mobiltelefon és pisztoly nélkül soha nem lépett ki a házból. Amikor újságírók arról kérdezték, mit gondol a házasságról és a gyerekvállalásról, így válaszolt: „Nem tudom magam elképzelni egyik kezemben a bébivel, másikban a pisztollyal".
Első osztályos volt, amikor a nagyanyja felakasztotta magát. Később tudta meg, hogy nagyapja is öngyilkos lett, ő főbe lőtte magát. Ezek megterhelték a pszichéjét és depressziós lett. 17 évesen férjhez ment egy nála jóval idősebb diplomatához. Viharos házaséletük 1993-ban ért véget, amikor a férje könyve megjelent: „Inside story: a jugoszláv diplomácia halála" címmel és ennek kapcsán azonnal elküldték a külügyminisztériumból. Marija Milosevics 1989-ben újságírással kezdett foglalkozni.

marija-milosevic02-ras-foto-goranka-matic.jpg                                                             Marija Milosevics

Slobodan Milosevicset tehát a megszabott határidőre, 2001. április 1-re a belgrádi központi börtönbe szállították, ahol a legkomfortosabb, a börtönőrök által ironikusan „Hyatt"-nek nevezett cellában helyezték el.

Nem sokáig élvezhette azonban a „Hyatt"-et, mindössze három hónapig, mert bármilyen garancia ellenére, 2001. július 1-én Hágába szállították a Nemzetközi Törvényszék börtönébe.

belgrád börtön.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr175736470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bácskai peregrinus · http://img6.indafoto.hu/3/7/65417_30cdde245ca734f3a637b1ad22419b90/5970575_a62b198cb6d4c8fd8a1097667 2014.01.06. 12:13:55

Az írás egy jó apropó arra, hogy visszaemlékezzünk a "Vozsd" országlására.
Soha többet jelszóval kellett volna elföldelni.
Mindazonáltal az első kép aláírásánál bizonyos, hogy a karvalyfióka Marko Milošević mellett nem a nővére - Marija - szerepel a képen, hanem a felesége, élettársa vagy az akkori nője, a rosseb tudja.
Ez hát hiba, de orvosolható.
Viszont az anyja: az tényleg az a rusnya.