Továbbra is – február 5 óta - minden nap demonstrálnak az elégedetlenkedők – főként a fiatalok – Bosznia nagyvárosaiban: Tuzlában, Mostarban, Zenicán, de főleg kedvenc városomban, Szarajevóban. A jelenlévők száma változó, 50-400 között, legtöbb esetben békésen zajlottak a megmozdulások, kövek repültek ugyan, de a fekete péntek esti eseményekhez hasonlóra, amikor felgyújtották az Elnöki Palota épületét Szarajevóban, illetve gyújtogattak Tuzlában, Mostarban és Bihácson is, nem került sor.

tüntetés gyújtogatás.jpg

                                        Szarajevó - gyújtogatás az Elnöki Palotánál (2014. február 7.)

A rendőrség nem alkalmaz erőszakot a tüntetők ellen, urai a helyzetnek, amiben azt gondolom szinte mindenki biztos lehetett, annak ellenére, hogy a főmegbízott Valentin Inzko még egy hete is kilátásba helyezte, hogy esetleg növelni kellene az EUFOR erőket. Ennél sokkal többre nem is tellett tőle.

Közben többen is megszólalnak: politikusok, közéleti személyiségek, tudósok, és elmondják véleményüket az eseményekről, amivel lehet egyetérteni, vagy sem.

Ferid Muhics.jpgFerid Muhics akadémikus a Boszniai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja egy interjúban azt mondta, hogy ezeknek a megmozdulásoknak nincs igazi okuk, ezek szervezettek, előre eltervezettek, egy jól megírt kotta szerint történnek nagyon is konkrét és részletes céllal. Az a véleménye, hogy a szociális elégedetlenség, mint kiváltó ok, csak ürügy. „A Szerb Köztársaságban a szociális helyzet sokkal rosszabb, mint a Föderációban, ott mégsem demonstrálnak. Vajon miért? Azért mert ott nem szervezték meg sem a rendőrség sem a hatalom részéről. Ha pedig a rendőrség és a hatalom nem szervez demonstrációt, akkor a tüntetés gyakorlatilag lehetetlen. Hogy miért nincsenek tüntetések a Szerb Köztársaságban? Mert ott a hatalom úgy véli, jelen pillanatban szükségtelen.”

Valamiképpen hasonlóan nyilatkozott Dragan Csovics a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) boszniai vezetője. „Ezzel a szociális elégedetlenséggel egyesek visszaélnek és saját politikai hasznukra akarják kihasználni. Biztos vagyok benne, hogy ez csak részben sikerült, mert az anyagi veszteség és az üzenetek, amik érkeztek a tiltakozások alapideológiájának lerombolásával, többet ártottak az ügynek.”

dragan-covic.jpegSzerinte a bosnyákok lázadásának hátterében az állhat, hogy megpróbálnak beférkőzni a horvátok közé és megkísérlik rájuk erőltetni saját ideológiájukat. „Hallatszottak olyan hangok, hogy szűnjenek meg a kantonok, ezzel megszűnne a Bosnyák-Horvát Föderáció ilyetén felosztása. Nos, azt üzenem, hogy ez soha nem fog megtörténni. A föderációt át kell alakítani, de ennek végrehajtása során is biztosítani kell mind a horvát, mind a bosnyák nép egyenjogúságát.”

És valóban, a Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik kijelentette, hogy a Szerb Köztársaság stabil, és ami a napokban a Föderációban történik az „teljesen politikailag motivált”. Egyik párttársa hozzátette, hogy Szerbia mindig ott fog állni a Szerb Köztársaság mögött, ha annak polgárait meg kell védeni.

dodik8.jpgVoltak megmozdulások a Szerb Köztársaság területén is, a bosnyák nemzetiségű lakosok tüntettek, első látszatra szociális helyzetük miatt, majd rövidesen kiderült a politikai indok: előtérbe kerültek azok a követelések, hogy egy elnöke legyen Boszniának (jelenleg háromfős államelnökség áll az ország élén), szüntessék meg a kantonokat és az entitásokat. Dodik elmondta, senki nem vitatja, hogy a Szerb Köztársaságban vannak gazdasági problémák, de megismételte, hogy a szociális tüntetők nem azok közé tartoznak.

Rámutatott, hogy a külföld azt akarja megmutatni, hogy egységes Bosznia van, nincs különbség szerbek, horvátok és bosnyákok között. Úgy értékelte, hogy Bosznia a „nemzetközi közösségek fenntarthatatlan álomképe.”

Dodik nem kímélte a nemzetközi közösségeket, akik „rákényszeritettek” Boszniára törvényeket, amik az országnak semmi hasznot nem hoztak, nem is hoznak hosszútávon sem.

„Az utunk célja az Európai Unió kell hogy legyen, de nem minden áron – mondta. – Ha ez az út csökkenti a Szerb Köztársaság hatáskörét, akkor megköszönjük az Uniónak, de nem kérünk belőle, maradunk itt és harcolunk az autonómiánkért, és tovább építjük intézményrendszerünket.”

Rendkívül bíznak Szerbiában, annak támogatásában, annál is inkább, mert az ország nemzetközi megítélése az utóbbi időben jelentősen megerősödött, de azért azt elfelejtik megemlíteni, hogy éppen idén januárban kezdte meg Szerbia az uniós tárgyalásokat. Igaz, hogy ott is elhangzott Tomislav Nikolics elnök szájából, hogy minden áron nem akarnak az Unió tagjai lenni.

sarajevo tüntetés 2.jpg                                                 Szarajevó

De kinek az érdeke, hogy ezt a néhány száz fiatalt, középkorút, nap, mint nap az utcára szólítsa? Hiszen nincsenek sokan, néhány száz ember nem tud megdönteni egy rendszert, nem tudja lemondásra kényszeríteni a kormányt, egyet tud: kényelmetlenséget okozni azzal, hogy akadályozzák a közlekedést Szarajevó egyik fő közlekedési útvonalán. Kicsit provokálják a rendőröket, de egyéb más nincs. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy éppen most van az egyetemeken, főiskolákon a vizsgaidőszak, azért azt a diákok fontosnak tartják, mert a tüntetések általában délben, kora délután kezdődnek, vagyis vélhetően a vizsgákon megjelennek.

Még az Alija Izetbegovics által alapított, kormányzó Demokratikus Akciópárt (SDA) képviselői között a héten felmerült, hogy váltsák le Fahrudin Radoncsicsot, a biztonságért felelős minisztert, mivel az ország biztonsága szerintük szemmel láthatóan megrendült, ám a képviselők ebben a kérdésben egyáltalán nem voltak egy véleményen.

Föderáció kormányépülete.jpg                            Szarajevó, a Föderáció Kormányépülete kerítéssel - 2014. február 13.

Nem szavazták meg az SDA előterjesztését a miniszter menesztéséről a a bosnyák frakció egyes tagjai mellett a horvát képviselők sem, ők először arra akarnak választ kapni, hogy ki a felelős a megmozdulásokért, kinek használ, és nem mondják ugyan, de pillanatnyilag a horvátok között sincs egységes állásfoglalás a kérdésben. A szerb köztársaságbeli képviselők az ülésen meg sem jelentek, ők gyakran maradnak távol azzal az indokkal, hogy „Szarajevóban nekik nem biztonságos”. Na és Szerb Szarajevóban? Szóval ez elég átlátszó ürügy és nem is valós.

Bakir izetbegovic.jpgHuligánok álltak a demonstrálók élére – mondta Bakir Izetbegovics az államelnökség bosnyák tagja.

Meg fogjuk védeni az ország egységét, mondta ezt arra, hogy az előző hetek tüntetései nyomán egyre gyakrabban kerül terítékre az országban és a régióban az ország jövőjének kérdése.

Ennek kapcsán felvetődött három önálló entitás létrehozása. Elterjedt városszerte egy olyan pletyka, hogy az Unió egy magasrangú képviselője megkereste Izetbegovicsot, fogadjon el egy olyan megoldást, ami egy harmadik entitás létrehozását, a horvátokét tenné lehetővé Boszniában. Ezt Izetbegovics határozottan elutasította. „Bosznia egységes marad.” – mondta.

Ami azért nem fedi a valóságot, mert most sem egységes: két entitást hozott létre a daytoni békeegyezmény, ha már egységességről akar beszélni, akkor neki a bosnyák-horvát föderáció egységességéről kellene beszélni. A Szerb Köztársaság soha nem fog beleegyezni egy valóban egységes Boszniába.

Reagált Milorad Dodik azon kijelentésére is, hogy csak a Szerb Köztársaság működik rendesen: „minket innen nem fognak elüldözni, itt van 500 tömegsírunk, itt van az otthonunk, itt vannak a gyökereink. Nem igaz, hogy az intézmények, a hatalom nem működik. Vannak problémák, de működik. Valóban több jogot, munkát, lehetőséget kell adni a fiataloknak. Ezen kell dolgoznunk.”

Másokhoz hasonlóan visszautasította Valentin Inzko főmegbizott tényleg nevetséges nyilatkozatát az EUFOR erők növeléséről. (Később nem győzte magyarázni.) „Nincs szükségünk semmiféle csapatokra. A rendőrségünk alkalmas a helyzet kezelésére, van hozzá elég emberünk. Van elég emberünk, hogy biztosítsák az intézmények működését. A barátaink segítenek nekünk.”

A legnagyobb gond, hogy az ország egyik felének van munkája, reggel tudja, hogy mi lesz a dolga egész nap, hónap elején megkapja a fizetését, nyugdíját, de ott az ország másik fele, akik ezt nem tudják. És ez a helyzet már nagyon régóta tart. A politikusok veszekszenek egymással és a néppel, a médiák partnerek ebben, elutasítják a befektetéseket, nem jön a külföldi pénz.

tüntetés.jpg

Ebben a helyzetben egyesek úgy-ahogy megélnek, néhányan jól, egyesek nagyon jól, a lakosság tömege azonban nagyon rosszul él. Éhező emberek vannak. A fiatalok fele, akik elvégzik az egyetemet, nem kapnak munkát. Az ifjúság hajlamos a lázadásra akkor is, ha az életük rendben van, hát még, ha évek óta nem. A bosnyákok egy borzalmas háború tapasztalatával élnek több mint két évtizede, maga Izetbegovics is azon csodálkozik, hogy ezek az események nem történtek meg korábban.

Izetbegovics is ugyanazt mondja, mint az akadémikus Ferid Muhics, vagyis, hogy ezek a megmozdulások csak a bosnyákok által lakott városokban zajlanak (rövid ideig voltak Mostarban is), annak ellenére, hogy a szerbek a Szerb Köztársaságban sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a bosnyákok.

Radončić_Fahrudin_3.jpgÉlesen kritizálta a biztonsági miniszter Fahrudin Radoncsics működését. Egyszerűen csak annyit mondott az interjúban: „nem tudjuk, mi a biztonsági miniszter az országban? Egy gazdag ember, aki a gazdagok ellen szónokol, a kormány tagja, de ebben a pillanatban a leginkább felelős azért, hogy az országban nincs biztonság, sőt szítja a feszültséget. Azt mondja, a tüntetőknek igazuk van, hogy a rendőrségnek nem kell erőszakot alkalmaznia. Vagyis ő az az ember, akinek vannak kapcsolatai a bűnözőkkel, ugyanakkor a bűnözés ellen beszél”.

„Nem értjük azt sem, hogy ő annak a pártnak az elnöke, aminek tagjai vezetik ezt a demonstráció hullámot, ő a Dnevni avaz napilap tulajdonosa, és egy toronyház dúsgazdag tulajdonosa. Biztos, hogy ez az ember nem mondhatja, hogy neki nem jött be az elmúlt 15 év, mert meg is gazdagodott és hatalma is lett. Ugyanakkor kötelessége lenne, hogy megvédje az intézményeket és az embereket, ez a biztonsági miniszter közvetlen felelőssége, vagyis, hogy koordinálja a rendfenntartó erők munkáját. Ennek most nem felelt meg. Azt éreztük, hogy egy bátortalan, passzív, motiválatlan rendőrségünk van, aminek nincs vezetője, ahol az emberek ellentétes és negatív befolyás alatt állnak.”

Ma délután is összegyűltek a demonstrálók az Elnöki Palota előtt Szarajevóban, közel kétszázan lehetnek. Továbbra is az a követelésük, hogy mondjon le a Föderáció kormánya, és követelik valamennyi politikus vagyonosodási vizsgálatát. Mától sárga szalagot viselnek a karjukon, ami az összetartozásukat jelképezi, és azt, hogy ha a jelenlegi hatalom eltűnik, akkor felkel a nap.

protesti sarajevo predsjednistvo 150214 10.JPG                                 Szarajevó 2014. február 15.

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr175815878

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.02.16. 07:31:32

Ismerős. Tüntetni valamiért, s a tüntetők sem tudják pontosan mit akarnak.

stevie balkanski 2014.03.08. 12:12:52

Többször is elhangzik az írásban, hogy az RS szegényebb a Federációnál, az emberek rosszabb körülmények között élnek. Ez már a nyers adatok alapján (per capita GDP) sincs így, ráadásul éppen itt jön be az, amiről a tüntetések szólnak: a Federációban a rettenetesen bürokratikus rendszer fenntartása lényegesen költségesebb, mint az RS-ben, emiatt magasabbak az adók (a két entitás nagyrészt maga dönt az adópolitikáról), ami befolyásolja a foglalkoztatás politikát is. Bármennyire is kedvelem Szarajevót és Mosztárt, ha befektető lennék, előbb mennék Banja Lukába (ami egyébként szintén meglepően kellemes hely).