A hágai nemzetközi törvényszéken a Boszniában elkövetett háborús bűncselekmények miatt eddig jogerősen elítélt 59 személyből 41-en már elhagyhatták a börtönt. A legtöbbjük büntetését harmadolták és így kerülhettek feltételesen szabadlábra.

Az ENSZ 1993-ban állította fel a Hágai Nemzetközi Törvényszéket, feladata a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálása. A második világháború utáni nürnbergi és tokiói perek után az első nemzetközi igazságszolgáltatási szervezet, amely háborús bűnökkel foglalkozik.

hágai nemzetközi törvényszék 2.jpg

                                   Hágai Nemzetközi Törvényszék

Működésének határidejét az elmúlt 20 évben többször hosszabbították, hiszen nem tudott eleget tenni az ENSZ 1503SB határozatának, aminek értelmében 2004 végéig be kellett volna fejeznie az összes vizsgálatot, összeállítani a vádiratokat, hogy az elsőfokú ítéleteket 2008-ig meghozhassa a bíróság és elegendő idő legyen a fellebbezésekre is 2010-ig.

carla del ponte.jpgA 2000-es évek elején a törvényszék főügyésze, Carla del Ponte többször kijelentette, hogy a hágai nemzetközi törvényszék addig nem zárhatja be kapuit, amíg nem szolgáltat igazságot Ratko Mladicsnak és Radovan Karadzsicsnak, akik egyébként is „szálka a torkán”. Már nem az ő működése alatt, de mindketten oda kerültek, ahova érdemelték.

A törvényszék 20 év alatt 161 személy ellen emelt vádat háborús bűnök miatt, több ellen, mint más nemzetközi bíróságokon együttvéve. A listán 94 szerb, 29 horvát, 9 albán, 9 bosnyák, 2 macedón és 2 montenegrói szerepelt. 81 főt elítéltek, 16 meghalt, 13-at felmentettek. Négyen kaptak életfogytig tartó börtönbüntetést.

Hogy a rettenetes nyomás alól mentesüljön egy kicsit az ügyészség, 2002-ben döntés született arról, hogy az alacsony és közepes rangban volt gyanúsítottak ügyét Bosznia-Hercegovina igazságszolgáltatásának hatáskörébe utalják. Az ügyészi hivatal ezeket az ügyeket átadta az illetékes boszniai hatóságoknak, kb. 500 ügy szarajevói tárgyalásáról volt szó.

Ezzel a változással a hágai ügyészség mentesült az ügyek nagy részétől és energiáját teljesen a „nagyhalak” eseteire fordíthatta.

milosevics hága.jpg„Nagyhalak” pedig voltak. A legmagasabb rangú vádlott, Slobodan Milosevics volt szerb és jugoszláv elnök 2001-ben került Hágába. Emberiség ellen elkövetett bűnökkel, háborús bűncselekményekkel és népirtással vádolták a koszovói, horvátországi és boszniai háború kapcsán. Ügyében nem született ítélet, mert 2006-ban szívelégtelenségben meghalt. Vádemelés készült horvát kollégája, Franjo Tudjman ellen is, de ő még azelőtt meghalt, hogy ténylegesen vádat emeltek volna ellene.

Carla del Ponte ügyész asszony “szálkáit”, Radovan Karadzsicsot, a boszniai szerbek egykori politikai vezetőjét Belgrádban, Ratko Mladicsot, a boszniai szerbek egykori katonai vezetőjét pedig a vajdasági Lazarevóban tartóztatták le és szállították a scheveningeni börtönbe. Mindkettőjüket a bosnyák és horvát lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekményekkel, a szarajevói ostrom, és a srebrenicai mészárlás elrendelésével vádolják. Jelenleg 18 fő tárgyalása zajlik, de ez a két legfontosabb per. Serge Brammertz főügyész arra számit, hogy a lehetséges fellebbezéseket is beleértve 2015-2016 tájékán születhetnek meg a végleges ítéletek.

Az utolsó szökésben lévő vádlottat, a horvátországi Krajinai Szerb Köztársaság volt elnökét, Goran Hadzsicsot 2011 júliusában fogták el a Vajdaságban.

Biljana Plavšić.jpg

biljana plavsics és karadzsics.jpg

A képen: Biljana Plavsics a törvényszéken,  Plavsics és Karadzsics még fénykorukban

A legmagasabb rangú elítélt politikus Biljana Plavsics volt, aki Karadzsicsot követte a boszniai szerb elnöki székben. 

2001. január 10-én önként utazott Hágába és a scheveningeni börtön egyetlen női lakója volt nyolc hónapon át, amikor az ügyészség ideiglenesen szabadlábra helyezte és Belgrádba költözhetett a rokonaihoz. Addig a legmagasabb pozíciókat betöltött gyanúsítottak mindannyian tagadták az ellenük felhozott vádakat, ezért volt váratlan és meglepő Biljana Plavsics 2000. október 2-i beismerő vallomása. Elismerte 38 helységben, Banja-Lukától Szarajevóig, Visegradtól Focsáig, egész Bosznia-Hercegovina területén elkövetett faji, vallási és politikai diszkriminációt, gyilkosságokat, elismerte a koncentrációs táborok létezését, a kényszer deportálásokat, a civil lakosság erőszakos kiköltöztetését, száműzését, vagyontárgyaik elkobzását, a kényszermunkát. Nem tagadta vallási és kulturális létesítmények megsemmisítését. Részletes beismerő vallomásának és önként jelentkezésének köszönhetően az ügyészség elállt a legsúlyosabb vád, a népirtás vádjától.

délszláv háború koncentrációs tábor.jpg

                                               Koncentrációs tábor 1993.

A bíróság 11 évi börtönbüntetésre ítélte, amit saját kérésére Svédországban töltött le. A börtön rendkívüli biztonsági berendezésekkel felszerelt, hatalmas területen fekszik. Körülötte parkok, virágos kertek, tó, szolárium és szauna, valamit hátaslovak vannak. A bungalókban egyidőben 97 elítéltnek van hely. Minden cellában van TV és fürdőszoba, a rabok kérésére elkészült a fedett uszoda és a konditerem is. „Ha jön, figyelni fogunk rá és megtanítjuk svédül” – mondta 2003-ban, az odaérkezése előtt a fegyintézet főnökasszonya.

Biljana Plavsicsot hat évvel később, 2009. október 27-én, büntetése kétharmadának letöltése után a svéd büntetés végrehajtási szabályok alapján feltételesen szabadlábra helyezték. Belgrádban és a Szerb Köztársaságban is tárt karokkal fogadták.

Biljana-Plavšić-i-Milorad-Dodik.jpg

                            Szabadulása után a Szerb Köztársaság elnökével Milorad Dodikkal

Politikai szerepvállalásával megbecsült tudósi tekintélye nem maradhatott a régi. Plavsics 1930 júliusában született Tuzlában, nemzetközileg elismert biológus volt. A szarajevói egyetemen szerzett egyetemi tanári titulust, két évig kutatott a New York-i Cronwell Egyetemen is. Később elektron mikroszkópokra szakosodott Londonban, majd növényi virológiát kutatott Prágában és Olaszországban. A legmagasabb szinteken jegyzett kutató volt, aki több mint száz tudományos cikket publikált ismert folyóiratokban. A Szarajevói Egyetem 2009-ben, szabadulása másnapján megfosztotta tudományos fokozatától.

Biljana Plavsics a fogva tartása idején többször is felszólította egykori politikus társait, köztük Radovan Karadzsicsot is, hogy adják fel magukat önként, ám ennek nem sok foganatja volt, nem követték a példáját. Kivétel ez alól, bár nem Plavsics felhívására, Vojislav Seselj, a volt csetnik vezér, a Szerb Radikális Párt elnöke. Az eljárás során ártatlannak vallotta magát, a tárgyalást különböző botrányok miatt többször fel kellett függeszteni, ítélet még nem született.

momcilo krasijsnik.jpgHasonlóan „nagyhal” volt Momcsilo Krajisnik, a boszniai szerb parlament egykori elnöke, Karadzsics jobbkeze. Őt 2000 áprilisában az SFOR erők francia kommandósai fogták el Pale közelében. 20 év börtönre ítélték, abból 13 év 4 hónapot letöltött, 2013 augusztusában kedvezménnyel szabadult.

A politikusok mellett számos magas rangú katonatisztet is megvádoltak és elítéltek. Eddig ők kapták a legsúlyosabb büntetéseket:

Radislav Krstic egykori szerb tábornokot 46 év szabadságvesztésre ítélték az 1995-ben Srebrenicában elkövetett tömegmészárlásért, amelyben ő irányította a szerb erőket. A boszniai település mellett több mint nyolcezer embert gyilkoltak meg. A bíróság ekkor mondta ki először, hogy a szerbek népirtást követtek el a boszniai háborúban, a tábornok lett az első, genocídium miatt elítélt európai.

srebrenica tömegsír.jpg

                                      Tömegsír feltárása Srebrenicában

Az önmagát "boszniai szerb Adolfnak" nevező Goran Jelisicet negyven év börtönbüntetésre ítélték emberiség elleni bűnök és a háborús szabályok megsértése miatt, többek között az általa vezetett fogolytáborban elkövetett gyilkosságok miatt.

Goran_Jelisić_commiting_murder.jpg

                                         A boszniai "szerb Adolf" 1992-ben

A boszniai szerb Mitar Vasiljevicet húsz év szabadságvesztésre ítélték, mert elevenen elégetett 135 nőt, gyermeket és idős embert 1992-ben a bosznia-hercegovinai Visegradban.

ante gotovina.jpgAnte Gotovina horvát tábornok amellett, hogy bujkált, kiadatása évekig sarkalatos kérdése, feltétele volt Horvátország Európai Uniós csatlakozásának.
A nemzetközi ügyészség 2001-ben helyezte vád alá háborús bűncselekmények, a Vihar hadművelet során végrehajtott etnikai tisztogatás vádjával. 2005-ben a Kanári-szigeteken elfogták, 2011. áprilisában nyolc vádpontból hétben bűnösnek találták és 24 év börtönbüntetésre itélték.

A fellebbviteli tárgyaláson 2012 novemberében felmentették az emberiesség elleni bűntettek elkövetésének vádja alól, és visszatérhetett Horvátországba, ahol nemzeti hősként többezres tömeg fogadta.

A felmentéssel kapcsolatban Szerbia ismételten felháborodott, és hangot adott azon véleményének, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék csak a szerbeket és Szerbiát ítéli el, kizárólagos háborús bűnösöknek őket tartja.

Pedig a háború soha nem fekete és fehér, soha nemcsak az egyik fél az, amelyik elítélendő cselekedeteket hajt végre a harcok során. Ezt, amikor Boszniában és Koszovóban éltünk, a saját szemünkkel is megtapasztalhattuk.

Mégis úgy tűnik, hogy a felelősségre vonás alól a koszovói hadsereg, elsősorban a Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK vezetői teljesen kimaradtak.

ramus haradinaj.jpg

 Habár Carla del Ponte főügyész mindig azt mondta, hogy van elegendő bizonyítéka, hogy vádat emeljenek az UCK tagjai ellen, az albán vezetők között eluralkodott az a meggyőződés, hogy ők érinthetetlenek az ügyészség számára. A vádemelés lehetőségét Ramus Haradinaj és Agim Cseku ellen már 2002-ben is nevetve fogadták, mint valami tréfát: „mi öltünk, de azt a demokrácia nevében tettük és a mi nyugati tanácsadóink tudják ezt” – mondta akkor Hasim Tacsi.

Fel is háborodtak, amikor 2004-ben a hágai törvényszék pristinai irodája kihallgatta Haradinajt, aki az UCK parancsnoka volt. Az albánok hősként és a szabadságért harcolóként tisztelik, nem is értik, hogy egyáltalán hogy idézhették be.

agim_ceku.jpg

agim ceku a nato főtitkárával.jpg

Agim Cseku az UCK-nál és a NATO főtitkárával polikusként

Vladan Batics volt szerbiai igazságügyminiszter véleménye szerint Ramus Haradinaj, Agim Cseku és Hasim Tacsi a II. világháború utáni Európa legnagyobb háborús bűnösei.

A szerb politikus nyilván elfogult, de azért mégis. Ma ezek az egykor terrorszervezetnek nevezett UCK parancsnokai a független Koszovó vezetői, és tényleg úgy tűnik, hogy érinthetetlenek.

hsim taci uck.jpg

  hasim taci a politikus.jpg

                              Hasim Tacsi a harcos és a politikus

A nemzetközi törvényszék szóvivője Magdalena Spalinska a nagyszámú feltételes szabadon bocsájtással kapcsolatban elmondta, hogy azokban a döntést a törvényszék elnöke hozza meg a bírókkal való konzultálás után.

Az elítéltnek joga van feltételes szabadlábra helyezését kérni annak az országnak a törvényei szerint, ahol a büntetését tölti.

A szóvivő azt is elmondta, hogy több esetben a vádlottakat röviddel az ítélethirdetés után szabadlábra kellett helyezni, mivel az eljárás során börtönben töltött idő is beleszámít az kiszabott ítéletbe.

hága nemzetközi biróság.jpg

Boszniában az elítélt akkor kérheti büntetésének harmadolását, ha kiszabott büntetés felét már letöltötte és 21 évnél kevesebb büntetést kapott. Ha annál hosszabb idejű a kirótt büntetés, akkor annak 3/5-ének letöltése után folyamodhat engedményért.

Bosznia-Hercegovina igazságügyi minisztériuma 2005 és 2013 között 774 kérvényt kapott ideiglenes szabadlábra helyezésre, amiből 277-et, 36%-ot engedélyezett.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr595845788

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔bаtyu♔ 2014.03.08. 12:30:45

Nem a kiválasztott nép tagjait ölték, "csak" horvátokat, bosnyákokat.

Szúnyog 2014.03.08. 13:28:27

Mi lehet most Fikret Abdic-al?

==T== 2014.03.08. 14:26:29

Engem azért érdekelne, hogy Vietnam, Korea, Irak és Afganisztán kapcsán miért nem ült senki a vádlottak padjára.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2014.03.08. 15:05:15

@♔bаtyu♔: Oszt melyik a kiválasztott nép? A magyarok?

Gerilgfx 2014.03.08. 15:23:32

élve eléget 135 embert, 20 év. a cigányok is hasonló büntetési tételeket kapnak magyarországon a magyarellenes faji bűncselekményekért.

Szúnyog 2014.03.08. 18:58:27

@bikmakk: Tudom, hogy szabadult, de újabb eljárásokat akartak ellene indítani.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2014.03.08. 20:57:15

@Szúnyog: indítottak is, például erőteljesen vizsgálták a vagyonosodását meg az ingatlanjait. Az üzleti életbe visszatérhetett (Stadler Jóska utánérzéssel), de a politikából a horvátok kigolyózták. Mondjuk a 2012-ben megválasztott községi elöljáró, Edin Behric az ő támogatásával indult, tehát a szálakat azért még sikerrel mozgatja.

rejtett kamera · http://rejtett-kamera.eu 2014.03.08. 23:35:58

Így lett statisztika ismét több száz, ezer, tízezer ember halála.