Bosznia-Hercegovinában közel két évtizede vége van a háborúnak, de az országban még nagyon sok az aknamező. Ezek a területek jól látható módon körbe vannak kerítve, el nem téveszthető jelzésekkel, piros karókkal és sárga szalagokkal vannak ellátva, amiket most az árvíz és a fölcsuszamlások elsodorhatnak.

árviz és aknák 7.jpg

Erről beszélgetett az Al Jazeera újságírója a Bosznia-Hercegovina Aknamentesítő Központ vezetőjével.

A legnagyobb veszély az, hogy megváltoznak az eddig ismert aknamezők határai, illetve hogy a víz elsodorja a veszélyre figyelmeztető jelzéseket.

Ez nagyon komoly, valós veszély, ezért a Központ minden lehetséges módon és fórumon tájékoztatja a lakosságot, hogy mit kell tenni, ha taposóaknákkal, vagy bármilyen más robbanószerkezettel találkoznak.

árviz és aknák 2.jpg

Az aknamezők tekintetében a Központ információi szerint a legsúlyosabb a helyzet Doboj, Maglaj, Olovo városok környékén, az ország észak-nyugati részén fekvő Una-szanai (Unsko-sanski) Kantonban valamint az észak-keleten lévő Száva-melléki (Posavski) Kantonban.

A Központnak tudomása van arról, hogy mind a Boszna, mind a Száva folyók medrét és árterét aláaknázták. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy a háború után rengeteg fegyvert, robbanószerkezetet, kézigránátot egyszerűen a folyókba dobáltak. Ezeket most az árvíz kisodorja a lakott területekre, illetve elsodorja az aknaveszélyre figyelmeztető jelzéseket.

árviz és aknák 3.jpg

                                               Földcsuszamlás

A Központ vezetője többször is hangsúlyozta, hogy senki ne essen pánikba, ha ilyen robbanószerkezettel találkozik, értesítse a Védelmi Bizottságot, a rendőrséget és az aknamentesítőket, hogy azok le tudják zárni a területet.

árviz és aknák 5.jpg

                                 Földcsuszamlás

Minden nap érkeznek a szarajevói központba jelzések kisodródott aknákról, mindenkinek nagyon figyelmesnek és óvatosnak kell lennie. Ismételten fel kell hívni a figyelmet minden fórumon és minden lehetséges helyen erre a nagyon komoly életveszélyre, megmutatni, hogy ezek a szerkezetek hogy néznek ki, hogy mindenki felismerje őket.

árviz és aknák 12.jpg
                             
Az aknamentesítők addig, amíg tocsog a föld a víztől annál sokkal többet nem tehetnek, mint hogy elkerítik a területet és kihelyezik az aknaveszély jelzéseket. Amikor a víz visszavonul, a Központ teljes kapacitásával a területekre fog vonulni, biztosítani fogja az aknamezőket, és megcsinálja az új feltérképezést, mert szinte biztosra vehető, hogy a nagy vízmozgás és földcsuszamlások miatt újabb, eddig tisztának vélt területek lesznek aknaveszélyesek.

árviz és aknák 8.jpg

Hogy ez mekkora veszély és mennyire fontos, hogy mindenki tisztában legyen a kockázatokkal, arra mi sem jobb bizonyíték, mint hogy amikor a fiunk ott járt óvodába, igaz csak néhány évvel a háború után, már nekik is rajzokon, szemléltető ábrákon tanították, hogy milyen robbanószerkezetekkel találkozhatnak, mihez nem szabad hozzányúlni.

árviz és aknák 10.jpg

A kép felirata: ha fegyvert látsz, STOP! Ne nyúlj hozzá, menj tőle távol, szólj egy felnőttnek!

Sajnos, pont kintlétünk idején halt meg három kisgyerek Szarajevó egyik hegyen lévő kerületében, mert egy fel nem robbant aknával játszottak.

ilidzsa allé 2003 -4_1.jpg

A Szarajevó melletti népszerű fürdőhely, Ilidzsa három kilométeres sétaútját is végig figyelmeztető táblák és szalagok szegélyezték. A betonútról lelépni tilos volt. Az út fölé magasodó Igman hegyen súlyos harcok dúltak a főváros ostroma idején.  

árviz és aknák 9.jpgA háború vége óta sok év eltelt. Felnőtt egy olyan generáció, akiknek már szerencsére csak történelem az 1992-95 közötti időszak. Talán lanyhult is a fegyelem, de ez a mostani árvíz, az ismét felszínre került aknák újra a figyelem középpontjába állítják a nagyon is komoly és potenciális veszélyét a háború utóéletének.

A háború után közvetlenül az aknák nagyon sok áldozatot követeltek. 2001-ben országszerte fekete óriásplakátok jelentek meg, rajtuk hatalmas számok: 1263. A háború vége óta eltelt öt év alatt ennyi halálos áldozata, vagy maradandó sérültje volt a Bosznia területén felrobbant aknáknak. Azóta is évente 4-5 áldozatot még szednek a taposóaknák.

Az ENSZ égisze alatt 1991-ben megindított taposóaknák elleni kampány ellenére Bosznia-Hercegovina területére kb. 3 millió aknát telepítettek. Az egyik legveszélyesebb a gyalogsági ugróakna, amelynek az a jellemzője, hogy 70 cm-re felpattan a földtől és ott robban.

árviz és aknák 11.jpgAz aknamentesítést elsősorban hivatásos katonák végezték, akik tanfolyamokon képeztek ki civileket is erre a munkára, mert ekkora területet megtisztítani csak a hadsereg még a nemzetközi erők segítségével is képtelen volt. A munkának prioritása volt, elsősorban a sűrűn lakott területeket, a turisztikai célpontokat, a gazdasági érdekeltségű területeket tisztították meg.

A szarajevói repülőtér környéke természetesen kiemelt prioritású volt, a háború utáni szinte közvetlen négy éves ott tartózkodásunk alatt egyszer kellett a repülőteret aknarobbanás miatt lezárni, akkor is egy visszatelepülő akarta a földjét megművelni, nem várta meg, hogy a szakemberek kijöjjenek átvizsgálni a területet, és a kapájával eltalált egy aknát.

Ez volt a másik súlyos probléma, ami sok áldozatot követelt, mert azon túl, hogy a szerb hadsereg egy idő után a nemzetközi előírásokkal ellentétben egyáltalán nem készítette el a kötelező aknatérképet, visszavonulásukkor mindent aláaknáztak, amit azok az emberek, akik a háború idején más országokban, más városokban kerestek menedéket, ezt végképp nem tudták.

árviz és aknák 6.jpg

Bosznia-Hercegovina a világ egyik leginkább aknaveszélyes országának számít, becslések szerint mintegy 1400 négyzetkilométeres területen körülbelül 220 ezer máig rejtve maradt vagy elfeledett akna található. Ezen a területen körülbelül 100 ezer ember él. A legjelentősebb aknavonal az ország két entitásának, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-Hercegovina Föderáció határán húzódik. 

Ezeket hozza most elő súlyos figyelmeztetésként az árvíz. Az alábbi képen azok a robbanószerkezetek vannak, amit a Boszna folyó visszahúzódása után az utcán szedtek össze a lakók Zavidovicsban. 

árviz és aknák.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr556178371

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csedársajt 2014.05.18. 11:31:09

Maga a cikk nem rossz, de mi a túróért kell koncepciózusan összekeverni a spontén mindekire életveszélyes taposóaknát mindenféle kézifegyverrel?

Az utolsó képen nem "robbanószerkezetek" (LOL!) hanem egy töltőlécen pár -valószínűleg döglött- karabély lőszer látható. Mellesleg ebben a formájában szinte teljesen veszélytelen, sem elsülni sem robbanni nem fog csak ugy senki kezében.

A gyerekes plakátra is felhuztam a szemöldököm, van rajta pisztoly, lőszer meg játékgránát (az az éles amiből arrafelé találni rengeteget NEM igy néz ki), sőt még kés is(!?!)..miért?

Gyerekek valóban ne gyűjtsenek ilyesmit eddig oké, de a cikk témájával ellentétben egy szál akna vagy bombaszerű semmi nincs rajta. Igy nem csoda, ha avval meg játszanak..

Kár egy ennyire fontos témárol szóló cikket ilyen szenzációhajhász hülyeség irányba elvinni.

Nosztalgikus 2014.05.18. 11:59:58

Köszönöm, hogy megtisztelt hozzászólásával. Hogy a gyerekes plakát nem a legmegfelelőbb, elfogadom, de nem találtam meg sajnos azt, amin a saját fiamat tanitották az óvodában. A lényeg egyébként véleményem szerint a formán és a koruknak megfelelő információátadáson van.
Véleményem szerint a "mindenféle kézifegyver" is lehet veszélyes avatatlan kezekben, az emlitett interjúban éppen pont erre hivta fel a figyelmet az Aknamentesitő Központ vezetője.
Nem mindenki fegyverszakértő, én sem, az alsó kép illusztráció arra, hogy milyen eszközök kerülhetnek elő a viz visszahúzódása után. "valószinűleg" döglött karabély lőszerek. És ha nem ?
Boszniával kapcsolatban bármiféle szenzációhajhászás távol áll tőlem, a "hülyeséget" pedig visszautasitom.

csedársajt 2014.05.18. 13:16:12

Hogy egy taposóaknát vagy "robbanószerkezetet" megkülönböztessünk egy kézifegyver lőszertől, semmiféle szakértőnek nem kell lenni, csak némi józan észre van szükség.

Ha már valaki ilyesmiről ír, ennyit elvárhat az olvasó, hogy minimálisan utánanézzen, a millió webes képkeresési találatbol is lehet jobb "illusztrációt" találni, ha pedig mást akar mutatni valamiféle "hitelesség" miatt egy képen, akkor azt kell odaírni ami a képen van és nem mást, ilyen egyszerű.

Ezek az eszközök durván három csoportra oszthatóak, az élesen otthagyott ezért máig bármely pillanatban életet kioltó eszközök, elásott taposóakna, botlódrótos vagy másfajta indításu szerkezetek, harckocsiakna amiből sajnos van olyan, ami egy személy súlyátol is be tud indulni.

Ezek teljesen ártatlanokat is veszélybe sodornak, évtizedekig működőképesek, erre tervezték őket.
Elég rálépni, arrajárni, a szakértő vagy katona is, mindenki veszélyben van, hiába ismeri ezeket, a céljuk, hogy nehéz legyen észrevenni, hatástalanitani.

Aljas és nehezen felszámolható fegyverek, erről szól a cikk, ez oké, ha nem keveredne ide minden más, teljesen rendben is lenne.

A második kategória a kilőtt vagy eldobott, de "besült", beakadt eszközök. Általában jóval kevésbé veszélyesek, ha nem piszkálják. Már egyszer eldobták vagy kilőtték ledobták és nem sült el, rálépésre, ütésre, földből kifordításra nem jellemzőpen fog elindulni. Ez már másfajta, tájékoztatási kérdés, hogy ezekkel ne játsszanak, ne gyüjtsék, ne szedjék össze, ne piszkálják.

A harmadik kategória, a kézifegyverek és lőszereik, amik már komoly szándékot feltételeznek ha balesetet okoznak.., nem elég kiásni és hazavinni, mert ugy gyakorlatilag szinte veszélytelen.

Hiszen ezeket arra tervezik, hogy az ellenségben tegyenek kárt, ha nagy tömegben szállitás, hurcolászás, mostoha harci körülmények, tárolás, stb közben veszélyesek lennének, vagy azzá válnának spontán, saját magát hozná hátrányba a használó haderő.

Hanem vagy rendeltetés ellenesen, tűzbedobva, kalapáccsal ütve, stb, vagy nagyon is rendeltetészserűen probálkozva, ujra kézifegyvernek lőszernek stb használva okozhat balesetet. Ez már szándékosság, itt már nem mindható, hogy nem tudtam mi az, csak betöltöttem és elsütöttem a talált lőszert "véletlenül".