Szarajevótól mindössze 10 km-re fekszik Barice és Csavljak, két ismert kirándulóhely 1200 méterrel a tengerszint felett. Tiszta levegő, fantasztikus kilátás a városra, népszerű üdülőhelyek, sok embert vonzanak. Nem csoda, hogy egy ideje külföldi potenciális vevők is megjelentek.  

„Gyakran jönnek ide arabok, kiszállnak a hatalmas autóikból, körbe fényképeznek, kicsit beszélgetnek a helyiekkel, kiék a földek, állami vagy magántulajdonban vannak-e, aztán elmennek. Utánuk jönnek a megbízottjaik, és megvásárolják számukra a földeket” – mondja egy helybéli lakos.

cavljak-by-dzenat-drekovic-16-1427891850.jpg

                           Csavljak

Mutatja a réteket, amik már arab állampolgárok tulajdonában vannak és hozzáteszi, hogy igen nagy az érdeklődés.

„Ennek örülni kell, mert ők ide jönnek, házakat akarnak építeni, pihenő, rekreációs központokat. A mi cégeinket bízzák meg az építéssel, a mi munkásainknak fizetnek, ideje, hogy a helyzetünk javuljon. Ez egy napsütéses terület, közel a városhoz, ezért nagyon kedvelik.”

A vevőknél csak az eladók örülnek jobban az egyre növekvő érdeklődésnek. Az ingatlanárak a néhány évvel még elképzelhetetlen mértékben megnőttek. Tizenöt évvel ezelőtt itt 1000 négyzetméter föld 500 euró volt, pár éve már 5.000 euró, napjainkban pedig még inkább elszálltak az árak.

barice-cavljak-by-dzenat-drekovic-12-1427791962.jpg

                                 Barice, a háttérben Szarajevó

Szarajevó környékén egy 1000 négyzetméteres földterületért 17.500 eurót is fizetnek, ezzel viszont a helyi lakosok szinte teljesen ki vannak zárva annak lehetőségéből, hogy ezeken a területeken ingatlant szerezzenek.

Az arab vásárlók nagyobb területeket vesznek, legalább 4000 négyzetmétert vagy annál nagyobbat, főleg Hadzsicsiban, Trnovóban, Ilidzsán, de Szarajevóban is.

A földek 99%-a szerb tulajdonban van, a közvetítők is a Szerb Köztársaságból érkeznek. A tulajdonosok az itt eladott földek árából a Szerb Köztársaság területén nagyságrendekkel olcsóbban tudnak ingatlant vásárolni. 

A tendencia általános, néhány hónappal ezelőtt Banja Lukán egy jó állapotban lévő, emeletes ház 10 ezer euróért kelt el. A vevő szerb volt, Szarajevó környéki ingatlanát adta el araboknak, és vásárolta meg egy bosnyáktól ezen az alacsony áron a házát.

A családok, akik a házaikat árulják a háború idején menekültek el, hagyták el otthonaikat. A daytoni békeszerződés után (1995), az etnikailag két részre osztott országban a visszatelepülők nagy részben saját nemzetiségű honfitársaik közé költöztek vissza és kerestek új otthont, így sok szerb tulajdonban lévő ingatlan maradt üresen, parlagon a Föderáció területén, de ugyanez mondható el a Szerb Köztársaság területén lévő bosnyák vagy horvát tulajdonban lévő ingatlanokról is. Akik most korábbi ingatlanjaikat árulják, oda már biztosan nem fognak visszatérni.  

ilidzsa.jpg

                                                Ilidzsa

A korábbi évekkel ellentétben, amikor a főleg Szaud-Arábiából és Kuwaitból érkező vevők saját maguk részére vásároltak ingatlanokat, most a Szerb Köztársaságból érkező közvetítők vásárolják fel a területeket és nagy haszonnal tovább értékesítik araboknak. Ezért a tulajdonosok igyekeznek a közvetítőket kikerülni.

„Megveszik a földet négyzetméterenként 3-4 euróért és eladják 15 euróért. És itt nagy területekről van szó, 2000 négyzetméternél nagyobbak, de nem ritka a 10 ezer négyzetméteres birtok sem. Ezek túlnyomórészt elhagyott szerb falvak, elvétve találhatók itt lakók, hiszen a mezőgazdaság teljesen összeomlott, az emberek éppen csak a saját maguknak szükséges zöldséget, gyümölcsöt tudják megtermelni, a földek 15 éve parlagon hevernek.”

Egy ingatlanügynökség adatai szerint Trnovóban egy 10 ezer négyzetméteres birtok eladási ára kb. 200.000 euró. Az ingatlanos szerint az árak az utóbbi három évben nőttek meg drasztikusan, de az ár függ a helytől, van-e rajta építmény, közművekkel hogyan ellátott.

trnovo.jpg

                                       Trnovo

Bosznia-Hercegovinában külföldiek akkor juthatnak saját tulajdonú ingatlanhoz, ha kölcsönösségi alapon, bilaterális szerződés azt biztosítja azzal az országgal, ahonnan érkeznek. Vagyis boszniai állampolgár szintén tulajdont vásárolhat a vevő országában. Ezt a listát a Föderáció igazságügyi minisztériuma a külügyminisztérium jelzései alapján minden évben aktualizálja.

Bilaterális egyezmény hiányában külföldi jogi személy is birtokolhat ingatlant. Ez a helyiek szerint nem okoz gondot, ha kell, alapítanak egy céget, felvesznek egy alkalmazottat egy igazgatót és máris potenciális vevők lehetnek.

A közjegyzői kamara elnöke szerint az arabok ingatlanvásárlásai körül sok a visszaélés, mert a cégek, amik az ingatlanokat megvásárolják többségében fiktív társaságok, nem működnek, nem alkalmaznak helyi munkaerőt.

Jelenleg Szarajevóban meglehetősen nagy nyomás nehezedik a közjegyzőkre arab magánszemélyek részéről, akik szeretnék ingatlanuk tulajdonjogát bejegyeztetni, ám ezt a mostani törvények nem teszik lehetővé, ezért különféle trükkökhöz folyamodnak. Ilyen kiskapu lehet, hogy boszniai állampolgár vásárolja meg a földet és tulajdonát külföldinek tartós használatba adja. Ennek azonban megvan a veszélye, hiszen a tulajdonos az, aki a telekkönyvbe be van jegyezve, ha vele bármi történik, meghal, akkor örökösei jogosan tartanak igényt az ingatlanra. 

Az állam szempontjából is aggályos, hogy ezek az adásvételek nem legálisan történnek, így adót sem fizetnek az érintettek, ami jelentős bevétel kiesést jelent. Senki nem ad számlát semmiről. Ezért kezdett most ezzel foglalkozni a Föderáció gazdasági kamarája, ezt a törvénysértést szeretnék felszámolni.

„Megfelelő törvényeket kell hozni, hogy ezek a zavaros ügyek letisztázódjanak a Föderációban. Fizessék be az adókat, az ingatlan nyilvántartás tükrözze a valóságot, az legyen bejegyezve tulajdonosként, aki valóban az, és nem valami fiktív cég. Jelenleg nincsenek megbízható adatok arról, hogy mekkora földterület került külföldi kézbe. Sok ország, ahol ilyen mértékű érdeklődés jelentkezik, a külföldiek részére megemeli az adókat” – mondta a kamara egyik vezetője.

Az ingatlan nyilvántartásnak magyar vonatkozása is van. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején, amikor Bosznia-Hercegovina a birodalom része volt, Kállay Benjámin kormányzó rendelte el az telekkönyvek bevezetését a XIX. század végén. Ennek alapján dolgoznak ma is a hivatalok.

barice_2.jpg

                                                           Barice

Szakemberek között nincs egyetértés abban, hogy hogyan kellene a kérdést rendezni. Van olyan álláspont, mely szerint olyan rendelkezéseket kell hozni, ami egyrészről megkönnyíti a vásárlást a komoly vevők részére, de külön figyelmet kell fordítani azokra, akik 250 ezer eurónál nagyobb értékű ingatlant vásárolnának.

Mások azt vallják, hogy a piac mozgatja az árakat, abba rendeleti úton nem szabad beavatkozni, ha az adásvétel törvényes, akkor nem kell korlátokat állítani.

Sokan egyetértenek azzal, hogy vásárolhassanak ingatlant külföldiek, de azt szigorú törvényi előírásokkal tehessék meg. Nem biztos, hogy kívánatos, hogy  Szarajevó környékén hatalmas földterületek kerüljenek külföldi tulajdonba.

Nemcsak az arab országok lakói vásárolnak ingatlanokat Bosznia-Hercegovinában. Az oroszok, akik korábban óriási számban vásároltak Montenegróban, az utóbbi időben feltűnő érdeklődést mutatnak Trebinje és környéke iránt.

„Nagyon körültekintőek és óvatosak, amikor ingatlant vásárolnak. Többször ide utaznak, jól tudják a nyelvet, ismerik a bürokrácia útvesztőit, és ha látják, hogy minden tiszta, akkor vita nélkül fizetnek. Montenegróban sokakat megtévesztettek, átvertek” - mondja egy ingatlanos Trebinjéből.

Az arab vásárlókhoz hasonlóan az oroszok is a nagyobb földterületek iránt érdeklődnek. „A legtöbb ingatlant a Bilecsko tónál értékesítettük, az árat a vevők nem is kérdezték. De vannak cseh érdeklődőink is.”

bilecko-jezero-640x360.jpg

                                     Bilecsko-tó

Horvátországban, ahogy Boszniában is, külföldiek vásárolhatnak ingatlant, ha az országnak van bilaterális megállapodása a vevő országával. Ez nem szükséges, ha a külföldi vevőnek cége van Horvátországban, és ugyancsak nem szükséges a reciprocitás elve az Európai Unióból érkező magánszemélyek esetében sem. Horvátországban azonban Boszniától eltérően a mezőgazdasági földterületek vásárlása tiltott a külföldiek részére, erre az uniós csatlakozásnál derogációt kértek hét évre, ebből még három év van hátra.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr288580074

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2016.04.09. 01:46:21

Az nem "Berice", hanem Barice.

(A Čavljakot meg hagyjuk, már belefáradtam. Amúgy elképesztően pongyola módon kezeli a blogger az átírás-dolgot. Foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy még a bosnyák településnevek is magyarosan legyenek írva... de akkor Kuvait bevett magyar nevét miért esik nehezére használni és miért az angolos alakot hozza?)

Nosztalgikus 2016.04.09. 14:19:22

@bikmakk: Köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet Barice település nevének elírására, de kérem, ne fárassza magát.

bikmakk · http://srbija.blog.hu 2016.04.09. 16:24:46

@Nosztalgikus: De, fárasztom magam. Magyar nyelven például nem létezik olyan, hogy "Bilecsko-tó".

A "Bilećko jezero" azt jelenti, hogy bilećai tó, mivel Bileća település mellett van. Tulajdonnévként: Bilećai-tó (ahogy a Genfi-tó is természetesen nagy kezdőbetűvel és kötőjellel írandó). A "Bilećko" tehát melléknévi alak, amit a magyarban általában nem használunk, hacsak nem az egész szókapcsolatot egyben vesszük át. Tehát a "Bilećko jezero" adott esetben magyar szövegben is helyes lehet, persze "Bilećko Jezero" alakban. Ahogy "Ohridsko-tó" sem létezik, csakis "Ohridi-tó". további példák: Shkodrai-tó, Bledi-tó, Palicsi-tó, stb.

apro_marosan_petergabor 2016.04.10. 02:42:46

Nem örülök ennek az iszlám nyomulásnak.

FikkFakk 2016.04.10. 03:59:25

Inkabb elarulna valaki az indokot, hogy miert kezdtek el ezek az arabok felvasarolgatni ezeket a teruleteket?

Nzoltan 2016.04.10. 07:59:41

@FikkFakk: Mindenre ráteszik a kezüket, ami elősegíti a terjeszkedésüket. És nem ismerik a kompromisszumot.