Amikor a délszláv háború vége után nem sokkal évekig küldtem tudósításaimat Szarajevóból, szinte kéthetente – havonta írtam arról, hogy éppen hol nem sikerült ismét elfogni a 2000-es évek elején Radovan Karadzsicsot. Valahogy mindig kicsúszott a nemzetközi fegyveres erők keze közül, a helyi rendfenntartók pedig nem sok energiát fordítottak rájuk, holott elfogásuk a rendőrség feladata lett volna. Abban az időben Osama bin Laden után a világ második és harmadik legkeresettebb háborús bűnöseként  tartották számon őt és Ratko Mladicsot. Hiába volt az amerikai kormány által felajánlott öt millió dollár jutalom is a nyomravezetőnek, az utolsó pillanatban Karadzsics mindig éppen órákkal előbb tűnt el az őt letartóztatni akarók elől.

Ez a sorozat 2008-ban ért véget, amikor júliusban Belgrádban letartóztatták és Hágába szállították. Ügyében a Nemzetközi Bíróság március 24-én hozott ítéletet. Bűnösnek mondta ki a szrebrenicai népirtásban, muzulmánok és horvátok üldözésében, Szarajevó lakosságának terrorizálásában, éveken át tartó tüzérségi támadásában, mesterlövészek által elkövetett gyilkosságokban, valamint az UNPROFOR békefenntartók túszul ejtésében. 40 év börtönre ítélték első fokon, ami ellen fellebbezést nyújtott be. 

karadzsics_haga_2.jpg 

Most ideiglenes szabadon bocsátását kéri arra az időre, amíg fellebbezése ügyében döntés születik. A szabályok szerint a Törvényszéknek jogában áll feltételesen szabadlábra helyezni a vádlottat, ha a tartózkodási helyét biztosító ország kormánya írásos garanciát ad. A garanciának tartalmaznia kell, hogy az ideiglenesen szabadlábon lévő elítélt minden utasításnak eleget tesz, amit a Törvényszék kiad, a Bíróság kérésére haladéktalanul visszatér Hágába, és nem veszélyezteti, befolyásolja a tanúkat, a túlélőket és az áldozatok hozzátartozóit.  

Habár nem írta le konkrétan, de a kérelemből kiolvasható, hogy Karadzsics a feltételes szabadságát a Szerb Köztársaságban töltené, kérvényét másolatban nekik küldte el.  

„Nem veszek részt semmilyen tevékenységben, amely veszélyt jelentene az áldozatokra, a tanúkra vagy bármilyen más személyre. Tiszteletben fogom tartani az ideiglenes szabadon bocsátás feltételeit, mint a rendszeres jelentkezés a helyi hatóságoknál, valamint az utazási és mozgási korlátozást” – írta kérvényében.

A korábbi kérvényezők többségéhez hasonlóan Karadzsics is egészségi állapotával indokolta kérését, ami a letartóztatásáig „kiváló” volt, abban rosszabbodás a nyolcéves börtönbeli tartózkodás alatt következett be, mert nem tudott egészségesen étkezni és nem jutott hozzá vitamin tablettáihoz. Panaszkodott arra is, hogy egy elavult komputere van, és nem használhatja az internetet. A titkárság ígéretet tett, hogy május közepéig kap egy jobb számítógépet.

 scheveningeni_borton_2.jpg

                         Scheveningeni börtöncella

Kérvényében azt állítja, hogy bezárva nem tud megfelelő módon részt venni a fellebbezés előkészítésében, nem tudja a megfelelő segítséget és támogatást megadni jogi képviselőjének. Ez pedig, ahogy írja „pszichésen frusztrálja és fizikailag is megviseli”. Kérésének alátámasztásához megjegyezte, hogy bár nem önként adta fel magát, letartóztatása után „teljes mértékben együttműködött a Törvényszékkel”.

A Törvényszék titkársága közleményben utasította vissza Karadzsicsnak a börtönviszonyaira utaló állításait, megjegyezve, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt és a holland hatóságok rendszeresen ellenőrzik a fogva tartás körülményeit és a megállapításaik szerint az megfelel a legszigorúbb nemzetközi szabványoknak.

 karadzsics_theodor_meron_biro.jpg                                           Theodor Meron bíró

A kérelemről az amerikai Theodor Meron bíró által vezetett Fellebbviteli Tanács fog dönteni.  A bíró méltányosságból engedélyezte, hogy a szokásos 30 nap helyett 90 napon belül nyújthassa be Karadzsics a kérvényét a garanciával együtt, vagyis annak legkésőbb június 22-ig kell megérkeznie a Fellebbviteli Tanácshoz.  

A délszláv háború vádlottjai közül az elmúlt két évtizedben többeknek is engedélyezte a Nemzetközi Bíróság, hogy ideiglenesen otthonukba távozzanak. Így kerülhetett feltételesen szabadlábra 2001-ben a bosnyák Szefer Halilovics tábornok és még három bosnyák főtiszt. Esetükben Alija Behmen, a Föderáció akkori miniszterelnöke adta meg a garanciát.

A kérelem pozitív elbírálásában fontos szerepet játszott, hogy a főtisztek önként utaztak Hágába. Szefer Halilovics esetében Carla del Ponte akkori főügyész eljuttatott egy feljegyzést is a Bírósághoz, amelyben azt írta, hogy nincs ellenvetése a szabadon bocsátás ügyében és azt is lehetségesnek tartja, hogy a tábornok szabadlábon védekezzen.

A Törvényszék ezen kívül ritkán élt a feltételes szabadon bocsátás lehetőségével, a kérelmek legnagyobb részét elutasította. A bosnyák főtiszteken kívül kivétel volt a szerb Szimo Zarics, Miroszlav Tadics és Biljana Plavsics.

Elutasította viszont a Bíróság a népirtással vádolt Momcsilo Krajisnik, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentje elnökének kérelmét, annak ellenére, hogy azt maga Vojislav Kostunica szerb elnök személyesen kérte és vállalt érte személyes garanciát szintén 2001-ben.

Időközben Krajisnik, akit 2006-ban 27 év börtönre ítéltek, amit a Bíróság 2009-ben 20 évre mérsékelt, mert bűnösnek találták gyilkosság, faji és vallási alapon való üldöztetés, deportálás és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésében, 2013. augusztus 30-án, büntetése kétharmadának letöltése után szabadult.

 seselj.jpg

                                           Vojiszlav Seselj

A legmegosztóbb személy, akit egészsége megromlása miatt 2014-ben, ítélethirdetése előtt Scheveningenből kiengedtek, Vojiszlav Seselj, a szerb parlament korábbi alelnöke volt. Őt a Bíróság 2016. március 31-én minden vádpont alól felmentette. Az ítélet hatalmas felháborodást váltott ki mind Bosznia-Hercegovinában, mind Horvátországban. Mindkét ország illetékesei azt nyilatkozták, a horvát miniszterelnök asszony az ítélet kihirdetése után szinte azonnal, hogy megtámadják azt. 

A hágai Nemzetközi Törvényszék ezidáig 18 vádlott esetében hozott felmentő ítéletet, az utolsót Seselj perében. Felmentette a bíróság a háborús bűnök vádja alól a Szrebrenicát védő bosnyák katonai alakulat parancsnokát, Naszer Oricsot, azonban az ő ügyét a boszniai háborús bűnökkel foglalkozó bíróság a szerbiai ügyészség vádirata alapján tovább vizsgálja.  

Seselj a negyedik szerb vezető, akit nembűnösnek mond ki a bíróság. Előtte hasonló ítéletet hoztak Milan Milutinovics volt szerbiai elnök, a jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke, Momcsilo Perisics és a hadsereg főtisztje, Miroslav Radics esetében is.

A szerbek leginkább a koszovói albánok elleni eljárásokat kísérték különös figyelemmel, bár nem voltak sokan, akik egyáltalán eljutottak Hágáig, ha mégis, akkor a Bíróság szinte egyiküket sem találta bűnösnek egyetlen vádpontban sem. Nem volt ez másként Ramus Haradinaj, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg egykori parancsnoka, később Koszovó miniszterelnöke esetében sem. Az ő ügyében is és rajta kívül még öt koszovói albán esetében is felmentő ítélet született.  

ramus-haradinaj.jpg

                                           Ramus Haradinaj

Elítélő ítéletet hoztak Ante Gotovina és Mladen Markacs horvát tábornokok perében emberiség elleni bűncselekmények elkövetése, a háborús törvények és szokások megsértése miatt, de fellebbezésük után a bíróság szabadlábra helyezte mindkettőjüket.

Az önhatalmúlag kikiáltott krajinai szerb köztársaság elnökének Goran Hadzsicsnak és a boszniai Szerb Köztársaság hadserege parancsnokának, Ratko Mladicsnak a perében még nincs ítélet.   

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr198674028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.