Időről-időre a figyelem középpontjába kerül. Most Franciországban tartják őrizet alatt, nekem eszembe jutott megkeresni, mit is írtam róla 2004-ben még tudósítóként. Ezt:

Olvasom az újságban, hogy egykori pristinai szomszédunk, Ramus Haradinaj lett Koszovó miniszterelnöke. Tavaly nyáron hatalmas ház épült a dél-szerbiai tartomány fővárosának „elit” negyedében, fent a hegyen. Ne gondoljanak valami Rózsadombhoz, vagy Pasaréthez hasonlóra, a városnak az a része is iszonyatosan mocskos volt, ha esett az eső bokáig jártunk a sárban, ha szárazság volt nem láttunk a portól, és nem tudtuk a méteres átmérőjű kátyukat kikerülgetni. Attól volt „elit”negyed, hogy akadálytalan kilátás nyilt a városra, sok külképviselet bérelt ott villát, igy katonasággal, rendőrséggel jól megerősitett kerület volt. (Ez az idén márciusi véres események alatt be is bizonyosodott, szinte hermetikusan lezárták ezt a hegyrészt a nemzetközi békefenntartók.) A teraszunkról remek rálátás volt az utca túlsó oldalán készülő ház bejáratára. A ház nagy és hivalkodó, hatalmas félkupola tetővel, amit rézzel boritottak, hogy ha valaki a városból esetleg magát az épületet nem venné észre, akkor a tetőn tükröződő napot biztosan meglássa. A testőrök közül hárman-négyen állandóan bent laktak a házban, először mindig ők jöttek ki az ajtón, a fekete Mercedes vagy a terepjáró közvetlenül a kapu elé állt és egy másik kocsi kiséretében ment el a pártelnök.

Kezdetben persze nem tudtuk, ki fog oda költözni. A városban azt rebesgették, hogy a nemzetközi közösségek új főmegbizottjának épül, de ő nem oda költözött. Aztán a házigazdánk felesége mondta, hogy Koszovó harmadik embere, Ramus Haradinaj lesz az új lakó. Olyan áhitattal ejtette ki ezt a nevet, ahogy csak olyan valakiét lehet, akit szinte Istenként tisztelnek. A szerbek ezzel szemben háborús bűnösnek tartják, már 1998-ban vádat emeltek ellene 76 rendbeli terrorcselekmény végrehajtása miatt és ezért került fel az Interpol körözési listájára is.

haradinaj_2004.jpg

                      Haradinaj (jobbra) Ibrahim Rugova elnökkel

Haradinaj a Koszovói Felszabaditási Hadsereg (UCK) parancsnoka volt, és ezen minőségében a vádak szerint szerb és más nemalbán nemzetiségű civilek elfogására, megkinzására, meggyilkolására adott parancsot 1998-1999-ben. Az erről készült 20 ezer dokumentumot az előző szerbiai igazságügyi miniszter megküldte a hágai nemzetközi törvényszéknek. A törvényszék főügyésze, Carla del Ponte többször kijelentette, hogy még ezév vége előtt vádat emelnek ellene. Ezzel kapcsolatban nemzetközi szakértők is úgy vélik, ha valóban eljutnak a vádemelésig, akkor az újonnan megválasztott miniszterelnököt le kell tartóztatni, ami hatalmas ellenállást, felzúdulást váltana ki, a tömegek az utcára vonulnának veszélyeztetve nemcsak Koszovó, de az egész térség stabilitását. Ennél sokkal kisebb ügyben, három UCK tiszt elitélése elleni tiltakozásul is kézigránátokkal támadták meg a pristinai biróságot.

Haradinaj miniszterelnöki kinevezése hatalmas vihart kavart Szerbia-Montenegróban. Újságcikkek tömege jelent meg ellene, minden jelentős politikus megszólalt és elitélőleg nyilatkozott róla. De a pristinai politikusok is megosztottak Haradinaj kormányfősége miatt. Már az első parlamenti ülésen éles vitába keveredett hosszú évek óta politikai ellenlábasával, az UCK egykori vezetőjével, Hasim Tacsival, aki többek között azzal vádolta, hogy együttműködött Szlobodan Miloseviccsel. Veton Suroi, az „Ora” polgári kezdeményezés vezetője, az egyik legjelentősebb napilap tulajdonosa úgy értékelte, hogy Koszovónak Rugova elnökkel és Haradinaj kormányfővel nem sok esélye van, és sem az albánok sem a szerbek nem reménykedhetnek semmi jóban. Az új miniszterelnök viszont egy interjúban kijelentette, a parlamentben a szerb kisebbségnek 20 mandátuma van, ha részt vettek volna a szavazáson, annak eredménye máshogy alakult volna, és most nem ő lenne a kormány első embere. Ebbéli tisztében kész arra, hogy a Koszovó jövőbeni státuszáról megszakadt tárgyalások folytatására akár Belgrádba is utazzon, a szerb vezetők azonban eleddig szinte elképzelhetetlennek tartják az együttműködést, miután úgy vélik, hogy a börtönben lenne a helye és nem a miniszterelnöki bársonyszékben.

Azt azonban nem mondanám,hogy nem volt jó szomszéd. Csöndes volt, a házában kevés társadalmi eseményt rendezett, ugyanakkor a labilis politikai helyzet miatt puszta közelsége sem volt nagyon megnyugtató, különösen annak ismeretében, hogy bárki kormányoz is Koszovóban, a tényleges irányitás az egykori UCK vezetők kezében van, akik ha érdekük úgy kivánja, nem haboznak egymás ellen fordulni.

2004. december

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr3612125209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.