Colmar egy 67 ezer lakosú francia kisváros az ország észak-keleti részén, Elzászban. E kisváros bírósága hozott ítéletet Ramus Haradinaj volt koszovói miniszterelnök ügyében. A bíróság óvadék ellenében szabadlábra helyezte a politikust, de nem hagyhatja el Franciaországot, útlevelét bevonták, és hetente kétszer jelentkeznie kell a rendőrségen.

haradinaj_francia_rendorokkel.jpg


A Szerbia által kiadott Interpol körözés alapján január 5-én a baseli repülőtéren a francia határőrizeti szervek tartóztatták le a diplomata útlevéllel utazó Haradinajt. Nem ez volt az első eset, hogy őrizetbe vették külföldön, 2015-ben Ljubljanaban tartóztatták le ugyancsak szerbiai elfogató parancsra, de ott két nap múlva visszaadták útlevelét, és szabadon elhagyhatta az országot.

Most nem ez történik, a koszovói felszólítás ellenére sem engedték el a politikust, Franciaországban kell megvárnia a döntést, hogy kiadják-e Szerbiának. A szerb igazságügy minisztérium a francia hatóságoktól a legrövidebb időn belüli kiadatását kéri, a kérelem már megérkezett a szükséges dokumentumokkal és újabb bizonyítékokkal együtt.

Az ügyben a colmari bíróság fog dönteni, ha az ítélet jogerőre emelkedik, a végső döntést a kiadatásról a francia igazságügy minisztérium hozza meg.

A délszláv háborúnak már több mint két évtizede vége van, békeszerződéssel zárult a koszovói háború is, sokan kerültek rács mögé, de még mindig vannak, akiket nem ért el az igazságszolgáltatás. Haradinajt többször is a vádlottak padjára állították, de eddig nem sikerült elég bizonyítékot bemutatni ahhoz, hogy elítéljék.

Szerbia gyilkosságokkal és súlyos háborús bűnökkel vádolja, melyeket 1998-1999-ben követett el a koszovói háború idején. Haradinaj akkor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetője, Dukadjin ún. „operatív övezet” parancsnoka volt. A hágai nemzetközi bíróság két ízben is – 2005-ben és 2012-ben – felmentette a vádak alól.

haradina_haga.jpg

Ramus Haradinaj 1968 július 3-án született Koszovóban Glodjane faluban. A koszovói albánok 1989 évi nagy demonstrációja után Svájcba emigrált, ahol politikai menedékjogot kapott. Csatlakozott a Koszovói Népi Mozgalomhoz és tagokat toborzott. Ebből a szervezetből alakult meg a Koszovói Felszabadítási Hadsereg. 1996-ban Albániában befejeződött kiképzése után részt vett Kukes és Tropoje városokban terrorista bázisok felállításában. Egyes sajtóértesülések szerint innen szervezte az illegális fegyverszállítást szülőföldjére. Ő maga is részt vett ezekben az illegális akciókban, egy ilyen során tűzharca keveredtek a határőrökkel, Haradinaj megsebesült, egyik testvére meghalt. 1997 közepén véglegesen visszatért. Testvéreivel terrortámadásokat szervezett és vezetett Koszovó szerte rendőrségek ellen. 1997 áprilisában a Koszovói Felszabadítási Hadsereg regionális parancsnoka lett.

haradinaj_uck.jpg

Kezdeményezésére szülőfalujában, Glodjaneban megalakult egy speciális egység, a „Fekete sasok”. Az egység felelős több tucat szerb és „nem lojális” albán civil megkínzásáért és megöléséért, akiknek holttestét a Radonjicski-tóban, és Decsani járás falvainak kútjaiban találták meg – állítja a szerb TV. 1998 nyarán a falu határában a mezőkön több mint húsz holttestet találtak.

A Koszovói Felszabadítási Hadsereg hivatalos megszűnése és felszámolása után 2000 elején megalakult a Koszovói Védelmi Hadtest, melyben Haradinaj Agim Cseku parancsnok helyettese lett. Erről a tisztségéről az év áprilisában lemondott és bejelentette, hogy pártot alapít. A párt a Koszovó Jövőjéért Szövetség néven alakult meg 2000. április 29-én. Azóta az elnöke.

haradinaj_miniszterelnok.jpg

2004-ben az ország miniszterelnökévé választották, erről a tisztségéről akkor mondott le, amikor a hágai ügyészség vádat emelt ellene. 2005. március 9-én önként utazott Hollandiába. A vádirat 37 pontot tartalmazott, köztük emberiség elleni bűnök elkövetését, a háborús hadviselés törvényeinek megszegését, civil személyek elleni gyilkosságok elkövetését.

A jelenlegi elfogatási parancsot Szerbia 2006-ban adta ki ellene Koszovóban elkövetett háborús bűncselekmények miatt. Az Interpol körözés szerint Szerbia azzal vádolja, hogy 1998-1999-ben Koszovóban törvénytelenül tartott fogva szerb és nemalbán civileket, akiket kínoztak, embertelenül bántak velük, megerőszakoltak. Legalább 108 civil meggyilkolásával gyanúsítják, akik közül többeket személyesen Haradinaj ölt meg. A szerb igazságügy szerint 30 új tanú van a vádak bizonyítására.

Haradinaj azt mondta most a francia bíróságon, hogy az ellene felhozott szerb vádak politikai indíttatásúak. „Ezek a vádak, amik Szerbiából jönnek, tiszta politika”- mondta, majd franciául hozzátette: „amit itt csinálnak, az visszaélés a joggal.”

Bármi lesz is a jelenlegi őrizetbe vétel végkifejlete, szerb vezető politikusok kijelentették, nem adják fel, hogy a hágai bíróság elé juttassák Haradinajt.

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr1912125079

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.