Szarajevóban, Európa Jeruzsálemében járt a Haaretz izraeli napilap újságírója. Hogy miért Európa Jeruzsáleme? Mert itt 100 méteres körben megtalálható békésen egymás mellett a négy világvallás jelképe: a katedrális, a pravoszláv templom, a zsinagóga és a dzsámi. 

A régi askenáz zsinagóga kapuja nyitva van. Nincs biztonsági kamera, nincs fémdetektor, rendőr sem áll előtte. Európa talán legkevésbé védett zsinagógája itt a muzulmán országban, ahol mélyen gyökerezik az etnikai gyűlölet – írja a lap. 

zsnagoga_szarajevo.jpg

                                              Zsinagóga Szarajevó belvárosában

Lehet-e az a hely, ahol Európa holokauszt utáni legnagyobb népirtását követték el, a legbiztonságosabb hely a zsidók számára a kontinensen? – teszi fel a kérdést az újságíró. 

Jakob Finci a boszniai zsidó közösség elnöke válaszol neki: Bosznia-Hercegovina egyike azon ritka országoknak, ahol nincs antiszemitizmus. Biztonságban érezzük magunkat. Évszázadok óta élnek itt zsidók.

"Bosznia zsidói soha nem voltak gettóba kényszerítve, a szefárd zsidók (zsidók, akiket 1492-ben a Spanyolországból elűztek) leszármazottainak sokkal jobb életük volt a török uralom idején, mint Európa legnagyobb részén abban az időben" – állítja Finci. 

jakob-finci-preview.jpg

                                                   Jakob Finci

1930-ig 12 ezer zsidó élt Szarajevóban, most 2000 egész Boszniában, számuk a holokauszt idején csökkent le drasztikusan. Közel 10 ezer zsidót öltek meg az usztasák, a nácikkal együttműködő horvát fasiszták. A muzulmánok akkor is megpróbálták megvédeni zsidó szomszédaikat, a bátorságuk olvasható az egykori szefard zsinagógában berendezett zsidó múzeumban. 

muzej_jevreja_sarajevo.jpg

                                       Zsidó múzeum épülete

A polgárháború kitörésekor a boszniai zsidóság csaknem fele elmenekült Izraelbe. Finci egyike azoknak, akik maradtak és akik kötelességüknek érezték, hogy részt vegyenek a helyreállítási munkákban, humanitárius munkát végezzenek, és segítsenek minden embernek, tartozzon bármelyik vallási közösséghez, Szarajevó ostroma alatt. 

A boszniai zsidó közösségből 15 éve egyetlen egy ember sem vándorolt ki Izraelbe, az utóbbi években húsz fiatal vissza is tért onnan. Vonzotta őket, hogy megőrizzék ezt az egyedülálló örökséget, az ingyenes egyetemi oktatás és a nyugodt életmód.

„A szomszédaink többsége muzulmán, hagyományosan a ramadan végén együtt kávézunk, együtt eszünk baklavát. Ez egy muzulmán ország, de európai ország, ahol a zsidóknak nincs semmilyen problémájuk. Itt az embereket nem érdekli, hogy gyűlöljék a zsidókat”- mondja a 24 éves Andrea. 

sarajevohaggadah_0226.JPG

                                       A szarajevói Haggada

A szarajevói Nemzeti Múzeumban őrzik a zsidóság történetének egyik legjelentősebb emlékét, az Egyiptomból való kivonulásuknak, az exodusnak a történetét elmesélő pészachi Haggadát. Egy zaragozai gazdag zsidó család tulajdona volt, 1492-ben kimenekítették Spanyolországból, Itáliában került. Onnan később egy Kohen nevű spanyol zsidó család vitte magával Szarajevóba és eladta az Osztrák-Magyar Monarchia idején 1888-ban alapított Boszniai Nemzeti Múzeumnak. A középkori illusztrált kéziratos haggadák között kétségkívül az egyik legszebb és legfontosabb, színes miniatűrökkel díszített szarajevói Haggada. 

Szarajevó utcáin a vegyes kultúrák és vallások jól látható megtestesítője a párizsi stílusú kávéházak és a török stílusú kávézók tarka elegye. 

kavezo_szarajevo.png

 bascsarsija_kavezok.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr4312682769
Nincsenek hozzászólások.