Legyen, vagy ne legyen? Kötelező sorkatonai szolgálat, vagy önkéntes hadsereg? A kettő együtt? Időről-időre előkerül a kérdés, de támogatók és ellenzők abban egyetértenek, hogy jelenleg egyik ország sem bírná gazdaságilag. 

A kötelező katonaság különböző időpontokban szűnt meg főként gazdasági okokból, de az aktuális európai politikai trendhez való alkalmazkodással is magyarázzák. 

kotelezo_katonasag.jpg

Az egykori Jugoszláv Néphadsereg a büszkeség szimbóluma volt. Kiváltság volt, és még ma is úgy vélik, hogy egyik módja a fiúból férfivá válásnak. A hadsereg a múlt században évente 2,5 milliárd dolláros költségvetéssel gazdálkodott, az ingó és ingatlan vagyonának értéke sok száz millió dollár. 

Ma a térségben sok politikus a kötelező katonaság kérdését a választók szimpátiájának megnyerésére használja, mert ez a fajta retorika sokakban pozitív emlékeket ébreszt, de a gazdaságossági oldala gyakorlatilag megvalósíthatatlan. Minden ország a hivatásos katonaság mellett döntött. 

Jozo Radoš horvát EP képviselő, korábbi védelmi miniszter 15 évvel ezelőtt támogatta a kötelező katonai szolgálat megszüntetését, és most azt mondja, hogy annak ismételt bevezetése újabb pénzügyi terhet jelentene az országoknak és növelné a feszültséget a balkáni államok között.

„Nincs különösebb oka a kötelező katonai szolgálat bevezetésének, ez egy káros lépés lenne, ami feszültséget okozna az országok között és megterhelné azokat, ahelyett, hogy azt az pénzt a gazdaság fejlesztésére, oktatásra, a foglalkoztatás növelésére fordítanák. A dolog kontraproduktív lenne.”

kotelezo_katonasag_szerb.jpg

Bosznia-Hercegovinának nincs elegendő költségvetése szinte arra sem, hogy a jelenlegi fegyveres erejét fenntartsa, a kötelező katonaságot meg már ne is említsük. A boszniai polgárok jelentős számban támogatták eltörlését, de még mindig vannak hívei. 

Montenegróban 2006-ban szűnt meg a kötelező katonaság. Adis Sadiković 1984-ben született, ő már nem vonult be. Azt mondja, hogy a kötelező katonaság pozitív élmény lehet a férfiaknak, de nem a balkáni országokban lévő jelenlegi körülmények között. „Ahol senki nem garantálja a gazdasági stabilitást, a kötelező katonaság csak megterhelné az államokat. Reálisan gondolkozva, ennek most nincs itt sem a helye sem az ideje.” 

Többen gondolják úgy, hogy az esetleges visszatérés a katonai szolgálatra lehetséges, hogy csökkentené a fiatalkori bűnözést, mert növekedéséhez is hozzájárult az eltörlése. „A katonai szolgálat a bűncselekményekre hajlamos fiatalokra jótékony hatással van, fegyelemre nevel és előbbre hozza a felnőtté válást. A katonai fegyelem segítheti őket a munkavégzésben és felkészíti őket az életre.” 

kotelezo_katonasag_horvat.jpg

Szerbiában 2011-ben szűnt meg a kötelező katonai szolgálat. A belgrádi Nikola Stajčić tartalékos tiszt is azt tartja, hogy a katonaság rendre szoktatja a fiúkat. Úgy véli, hogy egy egy hónapos katonai kiképzés elegendő ahhoz, hogy a védelmi alapokat, a fegyverhasználatot elsajátítsák. 

Annak ellenére, hogy a balkáni országok gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, az egész régióban megfigyelhető egy valamiféle fegyverkezési verseny. A szerb média például minden alkalommal büszkén ad hírt arról, hogy milyen újabb fegyverek, vagy éppen vadászgépek érkeztek az országba és ilyen címet ad a tudósításnak: "A szerb hadsereg harapós lesz, ha megérkeznek az MIG-ek", vagy éppen "Putyin fegyverrel védi meg Szerbiát". Az a hír különösen aggasztotta a szerbeket, hogy Horvátország német PZH 2000 típusú tankokat szerez be, amit „gyilkos tankoknak” neveznek, mert nagyon pontosan lőnek akár 40 kilométerre is. Egy szerbiai közvélemény-kutatás szerint a szerbek 70%-a támogatná a sorkatonai szolgálat visszahozását, de szakértők szerint ez a szám biztosan változna, ha szembesítenék ugyanezeket az embereket a visszaállítás költségeivel, ami nagyon drága lenne, nem beszélve arról, hogy számos katonai létesítményt, laktanyát már eladtak, kérdés, hogy hol kerülnének elhelyezésre a katonák?

kotelezo_katonasag_szerb_vadaszgepke.jpg

Horvátország Szerbiánál gazdaságilag sokkal jobb helyzetben van, ott mégis kategorikusan kimondták, hogy a kötelező katonai szolgálat visszaállítására nincs pénz. Vannak ugyan olyan kezdeményezések, hogy talán mégis, de csak nyáron, mert téli egyenruhára biztosan nincs forrás. Ami azért elég nevetséges lenne. Ennek ellenére persze a beszerzések folynak. Saját értékelésük szerint „dél-kelet-Európa 20 évvel ezelőtti leghatékonyabb hadserege mára protokoll hadsereggé lett, aminek a feladata részvétel békefenntartó missziókban, árvízvédelem, betegek szállítása, turisták mentése, és tűzoltás, és a cél, hogy legyen egy igazi hadsereg - ami készen áll a háborúra - feledésbe merült több mint egy évtizede”.

kotelezo_katonaasg_pzh_2000.jpg

A horvát kormány jelentősen növelte a védelmi költségvetést, Krstičević védelmi miniszter szerint ezt a tendenciát folytatni kell, és „a lehető legrövidebb időn belül döntést kell hozni legkevesebb 18 harci repülőgép beszerzéséről”, ezzel együtt a hozzá tartozó légiközlekedési infrastruktúra, légi- és képzési bázisok kiépítéséről. A horvát hadseregben az aktív katonák számát 25 ezerre kell növelni, amiből legalább 5 ezren a légierőnél és 3 ezren a haditengerészetnél szolgálnak. A védelmi miniszter példaként az izraeli hadsereget hozta fel, mint a világ „leghatékonyabb hadseregét”, megjegyezve, hogy sok velük a hasonlóság, mert a két ország „kedvezőtlen, instabil és gyakran ellenséges környezetben” van. 

Koszovó önálló hadsereget szeretne, ehhez azonban alkotmánymódosításra lenne szükség.  

Egy szerb katonai szakértő úgy véli, hogy a balkáni régió egy ideje meglehetősen elhanyagolt mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok részéről és az tény, hogy az országok úgy érzik, bizonytalanságban vannak. És ha az állam úgy érzi, hogy bizonytalan, fegyverkezni kezd. „Mi sajnos, követjük a rossz globális trendeket, és ez egyike azoknak.” 

kotelezo_katonasag_szerb_1.jpg

A Global Firepower közzétett egy összesítést a régió tíz országának katonai erejéről. A sorrendet 50 különböző szempont szerint állították össze, ez alapján a tizedik helyen Bosznia-Hercegovina áll. Katonai költségvetése évi 250 millió dollár, ami a legalacsonyabb a régióban. 15 000 aktív és 7 000 tartalékos katonája van. A fegyverzete 149 tank és 20 repülőgép, amiből egy sem vadászgép. Van 20 helikoptere és 110 darabból álló rakéta rendszere.

Szlovénia 790 millió dolláros katonai költségvetése is a régió szerényebbje közé tartozik. 7 500 aktív és 8 300 tartalékos katonája van. Fegyverzete 84 tank, 16 helikopter, 28 repülőgép, egy sem vadászgép,

Albániának 14 550 aktív és 5 000 tartalékos katonája van. Egyetlen tankja sincs, van 22 repülőgépe és 22 helikoptere. Nincs rakéta rendszere, a katonai költségvetése évi 110 millió dollár.

Szerbia katonai költségvetése 830 millió dollár, 52 000 aktív és 170 000 tartalékos katonája van. Fegyverzete 225 tank, 123 repülőgép (24 vadászgép), 37 helikopter.

Horvátország katonai költségvetése 958 millió dollár. 21 500 aktív, 102 700 tartalékos katonája van. Fegyverzete 72 tank, 68 repülőgép (12 vadászgép), 31 helikopter, 92 darabból álló rakéta rendszer.

Bulgária katonai költségvetése 700 millió dollár. 35 000 aktív és 302 000 tartalékos katonája van. Fegyverzete 160 tank, 100 darabból álló rakéta rendszer, 68 vadászgép, 25 helikopter.

A tízes lista második helyén álló Magyarország katonai költségvetése 1.040 millió dollár. 20 000 aktív és 52 000 tartalékos katonája van. Fegyverzete 42 tank, 30 repülőgép (11 vadászgép), 14 helikopter, 65 darabból álló rakéta rendszer.

A Balkán katonailag legerősebb állama Románia. Katonai költségvetése 2.190 millió dollár. 75 000 aktív és 80 000 tartalékos katonája van. Fegyverzete 875 tank, 125 repülőgép (28 vadászgép), 86 helikopter, 188 darabból álló rakéta rendszer.

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr1212757654
Nincsenek hozzászólások.