Egy háborúnak nemcsak emberáldozatai vannak, hanem pusztulásra ítéltetnek az emberiség kulturális, vallási örökségei is. Ez történt a délszláv háború idején az Öreg-híddal is, amelyet az UNESCO egy dokumentuma háborús áldozattá nyilvánított. 

Huszonnégy évvel ezelőtt, 1993. november 9-én omlott össze az egykori Jugoszlávia egyik legismertebb, a hozzánk Csontváry Kosztka Tivadar híres festménye révén igen közel álló építménye, az Öreg-híd.

mostar_oreg_hdi_csontvary_kosztka_tivadar_romai_hid_mosztarban.jpg

                  Csontváry Kosztka Tivadar:Római híd Mosztarban (1903)

Ez a híd a helyieknek olyan, mint nekünk budapestieknek a Blaha, vagy a Köki. Ők az „Öregnél” találkoznak, az „Öregen” mennek át a túloldalra, az „Öreg” alatt fürdenek és az „Öregről” ugranak a smaragdzöld Neretvába.

Építését Nagy Szulejmán szultán rendelte el 1557-ben, hogy felváltsa az addig használt, nagyon instabil, fából készült tákolmányt, melyet édesapja Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le.

A kor neves török építészének, az isztambuli Kék mecset építője tanítványának, Mamir Hajrudinnak tervei alapján 1557. október 24-én tették le az alapkövét. Az építkezést Mehmed-beg Karadzsoz, Hercegovina legmódosabb polgára vezette, és emellett megalapította a Karadzsoz-beg dzsámit és számos egyéb középületet. Ez nem volt valami különleges cselekedet, mert a Korán előírása szerint a hívőknek tehetségükhöz, anyagi lehetőségeikhez képest kötelességük a közösség javára értékeket létrehozni.

mostari_oreg_hid_2_regi.jpg

                                  Az Öreg-híd az átadáskor

Az egyíves híd – ívének legmagasabb pontja 27 méter - építészetileg egyedülálló megoldás volt a maga korában. Az 1566-ban átadott híd túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztítástól. A szerbekkel és a Jugoszláv Néphadsereg alakulataival vívott harcokban megsérült, de állt. A horvát-bosnyák háborúban a horvát hadsereg két nap alatt a Neretvába ágyúzta a hidat és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat.

mostar_oreg_hid_1993_oktober.jpg

                                             A lerombolt híd 

Hogy mit jelentett ez a helyieknek? „Az Öreg-híd mindig a kapcsolat, a szeretet, a tolerancia jelképe volt. Nem akartam elhinni, amikor összedőlt, mintha a lényem egy része semmisült volna meg.”

Az újjáépítés gondolata a rombolás után rögtön megszületett és amint lehetett, szakértők hozzá is fogtak az előkészületekhez. Ebben oroszlánrésze volt egy francia építészmérnök által Mostarban működtetett szakmai műhelynek, ahol a történelmi, technikai kutatómunkát végezték. Ez nem volt könnyű feladat, mert az egykori hídtervező után semmilyen eredeti tervrajz, leírás nem maradt fenn. A fellelhető dokumentumok többsége az előző helyreállításról, az 1970-es évekből származik. A munkához török történészek is nyújtottak segítséget, akik az oszmán archívumot kutatták Ankarában és Isztambulban. Ott találtak néhány levelet az építkezés körüli időkből, sőt korábbról is, amelyben megemlítik azt a bizonyos fahidat, ami 1450-ben gyakorlatilag ugyanott állt, ahol azután a kőhíd. 

mostar_gyaloghid.jpg

                         Az ideiglenes gyaloghíd

Az újjáépítés a pusztulás után öt évvel kezdődött meg jelentős nemzetközi összefogással. A támogatók között volt a török és az olasz kormány, részt vállalt benne Horvátország és Hollandia is. Magyar műszaki alakulat könnyűbúvárai is részt vettek a folyóba zuhant hídelemek kiemelésében. Az volt az elgondolás, hogy ezeket a darabokat megszámozzák és majd felhasználják, de végül a rekonstrukciót végző török cég úgy döntött, hogy az eredeti helyszínen, a Hajrudin mester által is használt Mukosa kőbányában bányásztatják ki, és készíttetik el a hídba beépítendő 456 elemet. 

2004 július 23-án az egész város ünneplőbe öltözött, átadták az újjáépített hidat és este tizenegy év után ismét ugrottak a „mostari fecskék” fáklyával a kezükben.

mostar_oreg_hid_uj.jpg

                         Az újjáépített híd és a tornyok

A horvát hadsereg parancsnoka Slobodan Praljak a hágai nemzetközi bíróság előtt kell feleljen tettéért. Háborús bűnök elkövetésével vádolják, tárgyalása november 29-én lesz. Hiába tagadta, hogy bármi köze is lenne a híd lerombolásához, hiába bizonygatta azon véleményét, hogy a híd felrobbantását külföldi titkosszolgálatok szervezték meg muzulmán és horvát egységeket felhasználva. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr2513217521
Nincsenek hozzászólások.