Szarajevói tudósítóként többször írtam az úgynevezett „balkáni útról”, amit a kábítószercsempészek, embercsempészek, illegális bevándorlók használtak. Ez a 2000-es évek elején volt, az igazi figyelem a New York-i terrortámadás után erősödött fel, mert az így próbálkozók potenciális veszélyt jelentettek. Akkor óriási erők mozdultak meg Londontól Párizson és Berlinen át Stockholmig, hogy a régióban jelenlévő nemzetközi közösségek fegyveresei mellett segítséget nyújtsanak a nyugat-balkáni, elsősorban a boszniai rendvédelmi szerveknek a felderítésben és a felszámolásban.

2001 októberében írtam arról, hogy a bosnyák-horvát föderáció belügyminisztériuma legkevesebb négy szervezett folyosóról tud. Akkor ezeken az útvonalakat túlmonyórészt törökök, irániak, tunisziak, kurdok, kínaiak próbáltak illegálisan nyugatra jutni, jellemzően emberkereskedők hathatós segítségével.

Az első és leggyakrabban használt útvonal Mostaron, Nyugat-Hercegovinán át a horvátországi Zadarig és onnan Olaszországba vezetett. A másik útvonal északra vitt, át a Száván, a harmadik csatorna Bihaćon, Velika Kladusán át Zágrábba, majd onnan Szlovéniába tartott. A negyedik útvonal a Szerb Köztársaságon keresztül Slavonski Kobas határállomáson át Szlovéniába, és onnan Nyugat-Európába vezetett. Volt egy ötödik útvonal is, amit akkor még kevésbé ellenőriztek. Ez a montenegrói Bar és Kotor városokon keresztül épült ki, innen Olaszország volt az úti cél.

balkani_ut.jpg

Nincs új a nap alatt, a „balkáni út” a horvát Jutarnji list írása szerint egyre aktívabb.Az útvonalak közel két évtized múltával csak kicsit módosultak. A horvát lapban „halálútnak” nevezett folyosók kisebb-nagyobb eltéréssel szinte ugyanazok. Az illegális bevándorlók Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak Nyugat-Európába jutni.

A boszniai hatóságok szerint belépett egy teljesen új „déli migrációs út”: Görögországból Albániába, Montenegróba, onnan Nudon keresztül Aranđelovoba és Trebinjebe érkeznek és már bent vannak Boszniában. Itt az országon keresztül vonattal, autóbusszal vagy taxival utaznak Velika Kladusáig, valamivel kevesebben Bihaćba. Ez a folyosó a horvátországi Karlovac megyén át visz a 70km-re lévő szlovén határig.  Velika Kladusán információk szerint főleg magánházakban és a két mecsetben tucatnyi menekült várakozik, és naponta érkeznek újabbak.  

balkani_ut_velika-kladusa_8.gif

Szlovéniába a Bela-Krajina, illetve Črnomelj területére a Kupa folyón át érnek el.   

Változott az illegálisan Nyugat-Európába igyekvők összetétele is. Most közel-keleti, ázsiai és afrikai országokból próbálkoznak, de nagyszámban érkeznek még mindig koszovói albánok is.

Az „balkáni utat” igénybe vevők száma még nem jelentős, de évről évre nő. Az így érkezettek száma Boszniába tavaly 800 körül volt, ami hétszer (!) több, mint az előző évben, és közöttük csak 12 volt szíriai, a többség afrikai – Algériából és Marokkóból - , valamint pakisztáni és afganisztáni.

balkani_ut_2.jpg

Karlovac megyében az elmúlt években 202 illegális bevándorlót tartóztattak le, idén januárban már 21-et. A Horvátországon áthaladók száma persze sokkal magasabb, mint amit a rendőrségi statisztika mutat. Ott inkább éjszaka utaznak, nappal rejtőzködnek, félnek a rendőröktől. Tucatnyi esetről tudnak, amikor a helyiek csoportokat láttak a mezőkön, az erdőkben, betörtek vikendházakba a téli fagy és a rendőrök elől menedéket keresve. Legalább két eset tragikus véget ért.

Hasonló tapasztalható Szlovéniában is. A szlovén rendőrség Črnomeljben az elmúlt években mindössze hat esetben indított eljárást a Kupa folyón át történt illegális belépés miatt és ez 14 személyt érintett. Idén ez a szám már 22 esetben 122 személy.

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr6813664470
Nincsenek hozzászólások.