Nincs arra utaló jel, hogy a 2015-ös és a 2016-os, Európát teljesen megrázó  menekültválság megismétlődne. Így értékelte a helyzetet Szarajevóban az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szervezetek (IOM) képviselője.

Mindkét szervezet képviselője emlékeztetett arra, hogy 2016-ban, amikor az úgynevezett „balkáni út” Horvátországon és Szlovénián keresztül lezárult, meg volt a veszélye annak, hogy tömegesen új irányt fognak keresni a menekültek, de ez nem történt meg. Időközben megjelentek ugyan alternatív útvonalak Törökországból Görögországon, Albánián, Montenegrón, Bosznián, Horvátországon át Nyugat-Európába, de ezeket a menekültek kisebb csoportjai használják. Összességében még korai lenne új „balkáni útról” beszélni, bár a régió sajtója egyre többet cikkezik róla.

menekultek_epa.jpg

A nemzetközi szervezetek képviselői azt mondják, hogy minden nehézség ellenére nagyon fontos, hogy a hatóságok nyitva hagyják a határokat a menedékkérők előtt, mert ez mutatja, hogy készek az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására és védelmére.

A tömeges menekültáradat megszűnésének egyik oka, hogy lényegesen megváltozott a török kormány álláspontja a menekültek megítélésében, elsősorban a Szíriából érkezettekkel kapcsolatban, és ez az Európai Unió és Törökország közötti egyezmény következménye. A megállapodás megállította a menekülteket Európa felé. A török kormány – jelentős nemzetközi segítséggel - nagy erőfeszítéseket tett és tesz a szíriai menekültek elhelyezésére, a helyzetük javítására, és ez csökkenti annak szükségességét, hogy tovább menjenek. Emellett sokan közülük felismerték, hogy nem várja őket olyan kényelmes élet az EU-ban, mint amit reméltek. A menekültellenes propagandának köszönhetően Európa egyre kevésbé vonzó számukra.

menekultek_torok_tabor_2.jpg

                                  Menekült tábor Törökországban

Becslések szerint jelenleg Görögországtól a horvát határig 40-50 ezer menekült tartózkodik, főleg afroázsiai országokból, ők Nyugat-Európába szeretnének tovább menni.  

Az illegális bevándorlók, a menedékkérők száma Bosznia-Hercegovinában is megnövekedett. 2017-ben a bosnyák rendőrök 913 személyt fogtak el, akik illegálisan akartak az országba belépni, ami majdnem négyszerese az előző évinek. Ugyancsak négyszeresére nőtt a regisztrált menedékkérők száma, és az idei első havi számadatokat nézve ez a szám az év végéig jelentősen emelkedni fog.

Boszniának a közelmúltban menekültek tömegével kellett szembenéznie, a délszláv háború alatt az országból másfél millió ember menekült el ideiglenesen, vagy véglegesen. Nekik szemmel láthatóan más a hozzáállásuk is. A nemzetközi szervezetek képviselői is köszönetet mondtak a bosnyák rendőrségnek azért, amilyen módon bánik a menekültekkel és a bevándorlókkal, kiemelve, hogy ez a bánásmód jelentősen eltér más országokétól, ahol a rendőrség kevéssé megértő a menekültekkel szemben.

Nem lehet szó nélkül hagyni azonban a menekültekkel együtt a bűnözői csoportok részéről felmerülő veszélyeket sem, például Montenegróban, ahol a menekültek csempészése összekapcsolódik az illegális kábítószer kereskedelemmel. Jól érzékelhető, hogy a menekültek között lévő sok egyedülálló férfi a gyermekektől és a családoktól eltérően nem élveznek túl sok együttérzést, rájuk gyakran előítéletekkel néznek, mint olyanokra, akik bajt okozhatnak.

Ettől még a szakemberek azt mondják, hogy a helyzetet nem kell dramatizálni. Hasonlóan vélekedik Bosznia belbiztonsági minisztere, aki parlamenti felszólalásában azt mondta, kötelességük védeni Európa határait, a menekülteket meg kell állítani, megállapítani a személyazonosságukat, a törvények és az Európai Emberi jogi konvencióval összhangban kell velük bánni és megoldást találni számukra.  

De elmondta azt is, hogy a tömeges menekültáradat megszűnte után Szerbiában „elakadt” közel tízezer menekült, akik nem tudtak továbbmenni Nyugat-Európába, de közülük jelenleg már csak kb. 3000 tartózkodik szerbiai menekülttáborokban, a többiek különböző módon „elszivárogtak” az országból.

Boszniának a határai védelméhez közel 500 ember hiányzik az anyagi és technikai felszerelésen túl. A miniszter azt is szükségesnek tartaná, hogy a FRONTEX bevezessen egyfajta ellenőrzést Montenegró és Albánia határán, mert úgy érzi, hogy ott a nemzetközi rendőrség jelenléte ellenére is mindenféle ellenőrzés nélkül közlekednek az emberek.

 

Fotó: EPA

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr7813694492
Nincsenek hozzászólások.