A brit Guardian cikkírója Simon Tisdall írásában az 1995-ös srebrenicai és a mostani szíriai kegyetlenségek hasonlóságára irányítja rá a figyelmet. Nem kevesebbet állít, mint hogy Kelet-Gúta a szíriai Srebrenica, és a nemzetközi közösségek ismét félrefordítják a fejüket.

A délszláv háborúban 1995 júniusában néhány nap alatt a szerb csapatok Srebrenicánál több mint nyolcezer muzulmán férfit és fiúgyermeket gyilkoltak meg. A mészárlást a hágai nemzetközi bíróság népirtásnak ítélte.  Kofi Annan ENSZ főtitkár egyszer a legsúlyosabb bűncselekménynek nevezte, amit Európa földjén 1945 után elkövettek.

kelet-guta_terkep.png

Az 1995-ös Srebrenicához hasonlóan Damaszkusz külvárosa, Kelet-Gúta is a kormányerők ostroma alatt áll 2011, a szíriai háború kezdete óta, hosszú évek alatt nem sikerült kiűzni a területet ellenőrzésük alatt tartó lázadó csoportokat.  

„Ahogyan Srebrenicában is történt, nincs elegendő élelmiszer, elvágták a humanitárius és egészségügyi segélyek útját. Az ENSZ 1993-ban  Srebrenicát „védett övezetté”, tavaly Oroszország Moszkva sikertelen asztaháni béketárgyalásán Kelet-Gútát „deeszkalációs övezetté” (olyan hely, ahol szünetelnek a harcok) nyilvánította. Azonban már egyértelmű, hogy a szíriai kormány célja az ellenzék lassú, szisztematikus felszámolása a deeszkalációs zónákban.”  

kelet-guta_2.jpg

Akárcsak Boszniában, senki nem próbálta meg megvédeni a civileket, amikor a kormányerők támadása decemberben a tárgyalások megszakadása után megindult. Az ENSZ - írja a cikk - sürgette az Assadot támogató koalíciót, hogy fogadjon el egy sürgősségi tűzszünetet humanitárius segély nyújtására, de a kérést figyelmen kívül hagyták. 

„Ehelyett a nagyhatalmak, az Egyesült Államok és Oroszország, és a regionális szereplők, mint Törökország egy nagy stratégiai játékra koncentrálnak, amit félmillió szíriai holtteste fölött játszanak” – állítja a cikk és megjegyzi, hogy a szereplők figyelmüket az ország jövőbeli irányítására, annak befolyásos zónákra osztására fordítják.  

A Trump adminisztráció számára csak az a fontos, hogy korlátozzák Irán törekvéseit a Földközi-tengerhez tartó „szárazföldi híd”, vagy az afganisztáni Herattól a libanoni Bekaa-völgyig húzódó „síita félhold” létrehozásában. A törököknek minden a kurdok szétverése, Vlagyimir Putyinnak pedig minden a hatalom körül forog.

kelet-guta.jpg

„Kelet-Gúta lakóinak azonban minden a túlélés körül forog.”

Azt írja Simon Tisdall, hogy 1995-ben a „világ állt és nézte”, a nemzetközi közösségek, habár „jól tudták, hogy Ratko Mladić mire képes, hogy végrehajtson egy mészárlást”, félrefordították a fejüket.

„Kelet-Gúta agóniája lassú. A háború kezdete óta itt van a legtöbb halott. Már elfelejtődött a 2013-as vegyi fegyver támadás, amikor szarin gázt vetettek be. Újra civileket gyilkolnak, sok gyereket megölnek és az országban lévő nyugati erők csapatai most sem avatkoznak közbe. Az ENSZ ismét tehetetlen, a Biztonsági Tanács Oroszország vétója miatt nem tud reagálni.”

kelet-guta_3.jpg

A brit újság hozzáteszi, hogy most a szíriai elnök Bashar al-Assad, pont mint Mladić 1995-ben, ellenáll minden külső nyomásnak.

A Guardian állítása szerint számos bizonyíték utal arra, hogy Assad háborús és emberiség elleni bűncselekmények részese, de mostanáig egyetlen esetben sem emeltek vádat ellene. 

„Ma Kelet-Gútában, mint 1995-ben Srebrenicában, olyan bűnöket követnek el, amt népirtásnak lehet nevezni. Novemberben Hágában Mladićot végre elítélték népirtásért. 22 évre volt ehhez szükség. Hány gyereknek kell még meghalnia, míg Szíriának igazságot szolgáltatnak?” - kérdezi a brit újság a cikk végén.

A délszláv háború háborús bűneit kivizsgáló hágai nemzetközi törvényszék főügyésze volt Carla del Ponte, aki tavaly augusztusban, miután lemondott a szíriai háborús bűnöket kivizsgáló bizottság tagságáról azt mondta: „Higgyék el nekem: olyan szörnyű bűnöket, mint Szíriában, nem láttam sem Ruandában sem a volt Jugoszláviában.” 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr3113696994
Nincsenek hozzászólások.