Szívesen nézek török sorozatokat. Hogy ennek mi köze a Balkánhoz? Tényleg nem sok, azon kívül, hogy nagyon sok sorozatot vetítenek a nyugat-balkáni országok tv állomásai, és az interneten ennél jóval több megtalálható horvát, szerb, esetleg bosnyák felirattal. Ezeket nézem, ami nyelvgyakorlásnak is kitűnő.

Most azt olvasom, hogy a szaúd-arábiai MBC média csoportnál  elrendelték a török sorozatok sugárzásának leállítását az Ankara és egyes arab országok, köztük Szaúd-Arábia között növekvő feszültség miatt. Vagyis a politika kőkeményen beleszól egyes csatornák műsorpolitikájába.

torok_sorozatok_mbc.jpg

Igaz, hogy a török sorozatok egy része az Oszmán Birodalom történelmének propagandája, másrészt viszont Törökország „nyugatiasodását” is mutatja. A politikai változások fényében ez nem segítette a sorozatokat egyes szaúdi és más arab televíziós állomásokon.

Elemzők úgy vélik, hogy a döntést nem lehet csak az Ankara és Rijad közötti, az Öböl-válság és Katar blokádja miatt az utóbbi időben egyre hűvösebbé váló politikai viszony számlájára írni.     

Most hat sorozatot állítottak le az MBC1, MBC4 és az MBC Drama csatornákon, főleg olyanokat, amik társadalmi problémákkal foglalkoznak. Az MBC hálózat jellemzően nem sugároz török történelmi filmeket, sorozatokat.

Az utóbbi tíz évben a török sorozatok sikeresen vonzzák az arab nézőket, bennük pozitív kép alakult ki Törökországról. Egyes statisztikák szerint az arab lakosság 75%-a megnézett már legalább egy török sorozatot. Az arab csatornákon 2016-ban 75 török sorozatot vetítettek, összesen 600 millió dollár értékben. A nézettség és a népszerűség tekintetében Szaúd-Arábia az első helyen áll.

Amíg az arab sorozatok népszerűsége különböző okok miatt csökkent, a török sorozatokat a sokszínűség, a sokkal jobb minőség, jobb, természetesebb színészi teljesítmény, jó rendezés, jó zene jellemzi, függetlenül attól, hogy modern vagy történelmi filmről van szó.  

Törökország évente közel 100 produkciót készít, ebből kb. 15-öt  exportálnak a világ számos országába. Törökországon kívül a sorozatoknak kb. 400 millió nézője van.  

torok_sorozatok_star_tv.jpg

A török sorozatok export bevétele 2016-ban 350 millió dollár volt 142 országból, ezzel az Egyesült Államok után a második helyen állnak a világban. A török televíziós iparág 2023-ra egy milliárd dollárra tervezi növelni ezt a bevételeit.

A döntés sokak szerint felháborító és elképesztő, tekintettel arra, hogy a szaúdi televízió 2007 óta épp arra számított, hogy a török sorozatok sugárzásával növeli a nézettséget, most pedig csatlakozik az aktuálpolitikához, figyelmen kívül hagyva a potenciális veszteséget.

Szaúd-Arábia az Emirátusokkal együtt korábban is beavatkozott az Öböl-válságba a saját tv-csatornáin keresztül, amikor egyes műsorokat „értéktelennek és értelmetlennek” minősítettek azért, hogy kárt okozzanak azok készítőinek.

Most a politikával karöltve ilyen módon is megpróbálják megállítani vagy inkább korlátozni a török tőke erőteljes kapitalizációját. A török sorozatok   az ország idegenforgalmát és szimbólumait is népszerűsítik arabok milliói  körében, ami a szaúdiak szerint nem érdeke a régiónak.  

Nem vitás, hogy a produkciók hozzájárultak a török ékszer export növekedéshez, emellett a divat kiegészítők, ruházati cikkek és díszítő elemek exportja 9 %-kal, az elektronikus játékoké 26,5%-kal, míg a könyveké 18 %-kal növekedett az elmúlt években.

A szaúdi média csoport igazgatótanácsa úgy véli, hogy a török sorozat arab televíziós állomásokon történő közvetítésével több száz millió dolláros ingyenes promóciós és reklámszolgáltatásokat kínál a törököknek, és míg itt Törökország imidzsét „fényezik”, addig török tv állomások nem sugároznak egyetlen arab sorozatot sem.

Megfigyelők szerint a sorozatok politikai indíttatásra történő leállításának legnagyobb vesztese az MBC csoport lesz mind a pénzügyi mind a nézettségi mutatók tekintetében. Ezzel szemben a török vállalatok korlátozott veszteséget szenvednek, mert van tíz másik arab tv állomás, ami folytatja, vagy elkezdi sugározni a török sorozatokat, amik számtalan megszólaló szerint sokkal konzervatívabbak, mint a brazil és mexikói szappanoperák, amiknek vetítése folytatódik. Érdekes, hogy egy ilyen döntés éppen akkor jön, amikor Szaúd-Arábia a nyitottság fázisába lépett.

torok_sorozatok_ha-igazi-szulejman-rajongo-vagy-ez-a-kviz-biztos-nem-fog-ki-rajtad-vagy-megis_image_1f0f618644037df1d08764cc31f1_16-9.jpg

Ahogy ezt a történetet olvastam, elkezdtem egy kicsit utána nézni, hogy máshol hogy állnak a török sorozatokhoz. Nos, az arab tiltás nem egyedi, még abban az értelemben sem, hogy politikai indíttatású. Korábban Egyiptomban is felfüggesztették az állami tv állomások a vetítést, majd ezt a döntést visszavonták.

2016-ban bangladesi rendezők és színészek követelték a Szulejmán betiltását a „mindenütt jelenlévő szexuális jelentek” miatt. Az ott szinkronizálva vetített sorozat népszerűsége annyira nagy, hogy a helyi televízióknak el kellett hagyniuk a hazai produkciók sorozatait, ezért sok színész munka nélkül maradt, több stúdió és produkciós iroda bezárt.  

Üzbegisztánban néhány hete a Végtelen szerelem (Kara sevda) című sorozatot tiltották be. Egy ilyen döntés elképzelhetetlen lett volna az országban 1989 óta hatalmon lévő Islam Karimov elnök ideje alatt, aki rendkívül gyanakvó volt a vallási radikálisokkal szemben. Úgy látszik, hogy halála után egy évvel az új elnök Savkat Mirzijojev teret ad a szélsőségesek követelésének.  Februárban egy radikális iszlám weboldalon öt cikk is megjelent a sorozatról, követelve betiltását. Azt állították, hogy a nézőket „szemmel verik”, a szinkronszínészeknek bére „haram”, vagyis a Korán szerint tiltott. Az állami vallási ügynökség imámja is kritizálta a sorozatot, mert az a „Nyugat befolyása” alatt áll. Érdekes, hogy ezt a véleményt többen is osztják és egyetértenek abban is, hogy a sorozatot nemcsak a radikális iszlamisták tartják problémásnak.

torok_sorozatok_kara_sevda_2.jpg

A politika aztán itt is jelentős mértékben beleszólt a kérdésbe. Maga a miniszterelnök rendelte el az állami hatóságoknál, hogy vizsgálják meg a sorozatot abból a szempontból, hogy az milyen hatással van az üzbég családokra, majd a Zo’R tévén hetente kétszer sugárzott sorozatot levették a műsorról. A csatornánál nem tudják, hogy ez a tiltás végleges-e, vagy később folytathatják.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma Üzbegisztánt „különösen aggasztó” országnak tartja, elsősorban a vallásszabadság korlátozása, az állam részéről jelenlévő vallási rendőrség miatt.

Egy helyi emberjogi aktivista azt mondja, amint a radikálisok nagyobb szabadságot kapnak, elkezdik támadni előbb a televíziós programokat, mint például a Végtelen szerelmet, azután a televíziós csatornák, az újságok és a nők jogai következnek. „Félek, hogy ezt Mirzivojev elnök nem fogja tudni ellenőrzése alatt tartani.”

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr1313724542
Nincsenek hozzászólások.