Sokat beszélnek és írnak arról, hogy a kis légitársaságok képesek-e önállóan megélni, tudnak-e fejlődni, terjeszkedni anélkül, hogy partneri viszonyba kerülnének más légitársasággal, anélkül, hogy légiszövetség tagjai lennének? Vannak állítások pro és kontra, de ha a nyugat-balkáni régió országai légitársaságait nézzük, a kép nem túl rózsás.  

nyugat-balkani_regio_croatia.jpg

A térségben 2013-ig a horvát Croatia Airlinesnak volt abszolút vezető szerepe mind a szállított utasok, a flotta, a célállomások, a repülésbiztonsági mutatók, mind a kiszolgálás színvonalát tekintve. Ez mára már nincs így. Jött a szerkezetátalakítás, évente változott a menedzsment, eladtak mindent, amit lehetett, eszközöket, repülőgépeket, résidőket. Nemrég a pilóták szakszervezete nyílt levelet írt az államfőnek, közbenjárását kérve a vállalat lehetetlen helyzete miatt. A Croatiát a horvát állam stratégiai partnernek tekinti, ami évekkel ezelőtt a Malév esetében sem jelentett biztonságot.  

nyugat-balkani_regio_adria.png

Szlovéniában a 2008-2009 évi krízis után az állam a légitársaságot feltőkésítette és privatizálta. A légitársaságnak két magánbefektető tulajdonosa van, az egész szlovén repülős társadalom azért szurkol, hogy kitartsanak és erősödjenek. Az Adria Airways működik, bázisa a ljubljanai repülőtér, idén növelte járatai számát, ezen a nyáron hét új célállomásra repülnek.

A szlovén piac kicsi, új útvonalak keresése és a flotta jobb kihasználása a legfontosabb. A helyzet sokkal jobb, mint 2011-2012-ben volt, a kihasználtság is sokkal jobb, mint korábban, de nincsenek könnyű helyzetben, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a környezetükben sok társaság jelentett csődöt, bár van ellenpélda is, az Air Malta. 

nyugat-balkani_regio_montenegro_airlines_1.jpg

A Montenegro Airlines igazi kis légitársaság, öt repülőgéppel, 2017-ben valamivel több mint 560 ezer utast szállítottak, ami azonban az országba repülőgéppel érkező 2,1 millió utas egynegyede. Fennmaradásához a montenegrói kormány jelentős pénzügyi injekciókkal járul hozzá, kormányzati elhatározás, hogy nem hagyják csődbe menni a légitársaságot, ennek érdekében tavaly 90 millió eurót utaltak át.

Belgrádban sikeresnek bizonyult a privatizáció, 2013-ban az Etihad Airways 49%-ban a szerb JAT tulajdonosa lett, és megalakult az Air Serbia. Megújult a flotta, új járatok indultak, közvetlen összeköttetés van Belgrád és New York között, bejelentették a járatnyitást Torontóba és a flotta további fejlesztését új Airbusokkal.

nyugat-balkani_regio_air_serbia_1.jpg

Az Air Serbia beérte, sőt lehagyta a Croatiat a fuvarozott utasok száma, az áru mennyisége, a desztinációk, a járatszámok és a flotta tekintetében. Egyértelműen a térség új vezetőjévé vált. Belgrádból ma kétszer annyi csatlakozási lehetőséget kínálnak, mint Zágrábból, ezen a nyáron több mint heti 30 új járatot indítanak.

Vannak olyan szakemberek, akik szerint azonban  hiába lett a régió vezető légitársasága az Air Serbia, hasonló nehézségekkel küzd, mint a Croatia. Horvátországnak, mint uniós tagállamnak az európai irányelvek nem teszik lehetővé az állami pénzügyi beavatkozást, de csínján kell bánjon ezzel Szerbia is, akik erőteljesen igyekeznek az uniós tagság felé, de addig is még kihasználják az időt.  

Az Air Serbia egy új üzleti modellen dolgozik, nemrég új, hibrid  tarifarendszert vezettek be a diszkont légitársaságok néhány jellemzőjével. Ugyanakkor azonnal ki is jelentették, hogy a társaság soha nem lesz „fapados”.

nyugat-balkani_regio_airserbia-etihad.jpg

Az Etihad-JAT története elsősorban a politikai kapcsolatok révén jött létre. Egy ilyen szilárd partnerséget a horvátok nem valószínű, hogy találnak, kivéve a Lufthansa csoportot, amely bár nem hivatalosan, de évek óta közismerten jó kapcsolatokat ápol a Croatiaval.  

Míg a szlovén, a montenegrói, a horvát és a szerb légitársaság repül, a bosnyákoknál nincs semmi.

Bosznia-Hercegovinában jelenleg egyetlen AOC-val rendelkező társaság van, székhelyük Tuzlában, áruszállítással foglalkoznak, de komoly repülőgépük nincs.

nyugat-balkani_regio_bhairlines.jpg

A hányatott sorsú Air Bosna utódja, a BH Airlines a felhalmozott adósságok miatt leállt. Stratégiai partnerként megjelent a Turkish Airlines, de rossz előkészítés, elhibázott helyzetfelmérés miatt kivonultak, és ha lehet, még súlyosabb pénzügyi helyzetben hagyták a légitársaságot.

Boszniában négy repülőtér működik: Szarajevó, Tuzla, Banja Luka és Mostar. Banja Lukan napi egy járata van az Air Serbianak, amire azt mondják, pusztán politikai célzattal fenntartott járat, hogy valami mégis legyen, mert ezen kívül más semmi. Mostarral hasonló a helyzet, bár oda érkezik néhány repülőgép Međugorje közelsége miatt. Tuzlába üzemel a Wizz Air, jellemzően a bosnyák diaszpórából fuvaroznak.

Szarajevóba sok légitársaság üzemeltet járatot, az elmúlt két évben az Öböl-országokból érkező járatok száma jelentősen nőtt: Katarból, Kuwaitból, az Emirátusokból, de hazai légitársaság nincs és a jelen helyzetben úgy tűnik, hogy rövidesen nem is lesz.

Boszniai légiközlekedési szakember keresetlen szavakkal úgy kommentálta a helyzetet, hogy a jelen politikai viszonyok „dilettánsokat és idiótákat” ültetnek vezetői pozíciókba.

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr5813751940
Nincsenek hozzászólások.