Egyre erősödnek azok a hangok, amik arra figyelmeztetnek, hogy a tengerjáró hajók és a velük érkező sokszázezer turista egyes városoknak szinte a jövőjét fenyegeti, szinte elpusztítják azokat. Hat ilyen várost, térséget tartanak nyilván, az első és leginkább veszélyeztetett Velence, a többiek szorosan követik: Dubrovnik, Belize, Alaszka, az Antarktisz, a norvégiai Svalbard sziget, és egyre inkább az észtországi Tallin városa.

Már írtam arról, hogy Velencében és Dubrovnikban szinte elviselhetetlen a turisták áradata, és ez idén sem nagyon fog változni, sőt. A horvát Tengeri, közlekedési és infrastrukturális minisztérium adatai szerint a szezonra rekord számú, 963 tengerjáró hajó kért kikötési engedélyt, a legnagyobb számban Dubrovnikba és Splitbe. Tavaly is volt olyan nap, amikor Dubrovnikban négy óriáshajó kötött ki, több mint hatezer utassal a fedélzetükön.

dubrovnik_kikoto_2.jpeg

Az idegenforgalom a horvát gazdaság legfontosabb ága, de mindezek szem előtt tartásával is mind többen figyelmeztetnek arra, hogy „nem mind arany, ami fénylik”.

Az Adria gyöngyszemét, Dubrovnikot, Velencéhez hasonlóan egyszerűen nem úgy tervezték, hogy el tudjon viselni ennyi tengerjáró hajót, amik nap, mint nap a városba érkeznek.

Adódik a kérdés: valójában mennyi haszna van ebből a városnak?

Szállodások, panziósok, szobát kiadók, rendezvényszervezők, vagyis azok, akik a turizmusból élnek, már évek óta hol halkabban, hol hangosabban panaszkodnak, hogy a városokat ellepő, a tengerjáró hajókkal hozott vendégekből semmi hasznuk nincs a kötelezően fizetendő idegenforgalmi adón kívül. Ezek a vendégek nagyon kevés időt töltenek a városokban, akkor is jellemzően sétálnak. Ritka, hogy költenek, sőt leggyakrabban hozzák magukkal a hajóról, amire a néhány óra alatt szükségük lehet, és a hajón is erre buzdítják őket, hiszen nekik az az érdekük, hogy a fedélzeten költsenek minél többet.

A Dubrovniki Egyetem vizsgálata alátámasztani látszik ezeket a panaszokat. A hajók utasainak vásárlási, költési szokásait vizsgálva kimutatták, hogy a városban ők költik a legkevesebbet. Az itt időző turisták naponta átlagosan 160 eurót költenek, a kirándulók 30 eurót, míg a turistahajók utasai 24 eurót. 

Természetesen vannak olyan idegenforgalmi szakemberek, akik azt mondják, hogy a tengerjáró hajók jelenléte nagyszerű dolog, jelentős szerepük van a horvát idegenforgalom népszerűsítésében.   

dubronvik_turistatomeg_grgo_jelavic_pixsell.jpeg

Dubrovnikban tavaly kb. 500 óriás kirándulóhajó kötött ki, ami egyrészről bevétel, másrészről irdatlan tömeg, közlekedési zavarok, környezetszennyezés. A helyiek véleménye is meglehetősen megoszlik abban a kérdésben, hogy vajon előnyökkel jár-e vagy nagyobb a kár, amit okoz.

Az Idegenforgalmi Intézet készített egy tanulmányt, amiben nyíltan beszélnek a káros hatásokról. Ilyen a hulladék nem megfelelő ártalmatlanítása mind a városban, mind a tengeren. Dubrovnikban a hatalmas, magas kéntartalmú üzemanyagot használó hajók miatt a tengervízben lerakódott kén 31,13 kg/ha, míg a normál érték 5-6 kg/ha. DrHrvoja Carića, az Intézet tudósa évekkel ezelőtt már nyilvánosságra hozta azt az adatot, hogy Horvátországnak a turistahajókból évente 53 millió euró bevétele van, míg a környezeti károk 338 millió euró költséget jelentenek.

dubrovnik_kikoto_3.jpg

A hajók szénmonoxid kibocsátása is nagy. A P&O Cruises Ocean hajóján elhelyezett mérőműszer szerint a kéményből kijövő mikroszkopikus részecskék mennyisége az emberi egészségre káros, az alsóbb fedélzeteken 84 ezer részecske/köbcentiméter, míg a kéményhez legközelebbi területen már 144 000 részecske/köbcentiméter.   

Csak összehasonlításul, London legzsúfoltabb negyedében munkanapon a légszennyezettség 38 400 részecske/köbcentiméter. Más szóval, ha egy luxushajó fedélzetén valaki napozik, az olyan, mintha Delhi vagy Sanghaj központjában tenné.  

Vannak vizsgálatok, amik azt mutatják ki, hogy egy 3 ezer utast szállító turistahajó jobban szennyezi a levegőt, mint 12 ezer gépkocsi. Tavaly a brit Channel 4 csapata telepített titokban szennyezőanyag mérő eszközöket az egyik hajóútvonalra, és jutottak erre a következtetésre.

Ezek az adatok arra is figyelmeztetnek, hogy a munkavégzés ezeken a tengerjáró hajókon az egészségre veszélyes, de veszélyes azokra a városokra is, amiket meglátogatnak, az üvegházhatású gázok, a kén és a nitrogén-oxidok hatása miatt.

Az egyetem arra is figyelmeztet, hogy a negatív hatások marginalizálódtak, mert azok csak hosszútávon vevődnek észre, míg a pozitív hatások szinte azonnal láthatók.

dubrovnik_kikoto_grgo_jelavic_pixsell.jpeg

A német Wirtschaftswoche (WiWo) üzleti hetilap megjelentetett egy cikket ezzel a címmel: „Ki fizeti a tengerjáró turizmus növekedését?”, amiben szintén arról írnak, hogy Dubrovnik egyike azoknak a helyeknek, amikre jelentős negatív hatással van a nagyszámú turista.   

Mechtild Rössler, az UNESCO igazgató asszonya azt nyilatkozta, hogy a „hajók kárt okoznak azokon a helyeken, amiket felkeresnek”, és hozzáteszi, hogy a legrosszabb helyzetben Velence van. „A nagy hajók által keltett hullámok az épületek eróziójához vezetnek” – magyarázza, és emlékeztet, hogy a szervezet már gondolkozott azon, hogy Velencét a világ veszélyeztetett kulturális öröksége helyszínének nyilvánítja.

Hasonló helyzetbe kerülhet Dubrovnik is, aminek „történelmi magja nem bír el annyi turistát, amennyit ezek a hajók hoznak a városba”, és már a kulturális örökséget veszélyeztetik.

dubrovnik_1.jpg

Kívánatosak a turistahajók, de oly módon, hogy nagyobb felelősséget tanúsítsanak a környezet iránt. Az igazgató asszony felszólítja a hajózó társaságokat, hogy fordítsanak több forrást a világörökségek megvédésére, működjenek jobban együtt a helyi városvezetőkkel, a helyi lakosokkal, a hajóépítőket pedig arra, hogy fejlesszenek ki a környezetet kevésbé szennyező hajókat.  

fotók: grgo jelavic/pixsell 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr7814056350
Nincsenek hozzászólások.