Sokat beszélünk róluk, itthon szinte csak arról szól a propaganda. Menekültek, migránsok. Nagyon kevés szó esik azonban arról, hogy ebben a hatalmas tömegben gyerekek is vannak szülőkkel, vagy nélkülük, felügyelettel vagy magukra hagyva. 

Az ú.n. „balkáni út” jól ismert a kábítószer-és fegyverkereskedők, emberkereskedők, csempészek előtt, vonalvezetése miatt előszeretettel használták és használják a nyugatra menekülők is, és bár hivatalosan egy ideje zárva van, a Közel-és Közép-Keletről, Észak-Afrikából érkezőket nem igen lehet megállítani.   

Macedóniai, szerbiai, boszniai szakemberek beszélnek a menekültválságról kifejezetten a gyerekekre fókuszálva. Mert ez a tömeg valóban egy óriási nagy massza, de sodródnak velük gyerekek, fiatalkorúak, akik számtalan veszélynek vannak kitéve. Erre hívják fel a nyugat-balkáni szakemberek a figyelmet. 

menekult_gyerekek_2.jpg

Öt éve működik Dél-Macedóniában, Velesben az „üdvösség háza”, ahogyan az önkéntesek befogadó állomását nevezik. Megszámlálhatatlanul sokan találtak itt rövid idejű menedéket nyugat felé tartva. Jönnek éhesen, szomjasan, fáradtan és betegen.  Lenče Zdravkin önkéntes azt mondja, hogy nemcsak ő, más önkéntesek és humanitárius szervezetek aggódnak a menekültekért, elsősorban a gyerekekért. A macedón állam fedelet nyújt nekik, ételt, gyógyszert ad, igyekszik megkeresni a családot, ha valahol útközben elvesztették volna, de amíg elértek Macedóniáig – egyedül, csoportosan, vagy felügyelettel – a gyerekek mögött már több száz, esetleg ezer megtett kilométer van tele bizonytalansággal, félelemmel. Szembesülnek azzal, hogy nem kapnak menedéket, szállást, nincs mit enni, fáznak, elszakították őket az otthonuktól és van, hogy megtámadják őket. Különösen drámai a helyzet a határokon.   

Belgrádban van A menedékkérők segítségnyújtási és védelmi központja, akik önkénteseikkel jelen vannak az ország egész területén. Egyikük, Radoš Đurović elmondta, a kíséret nélküli gyerekek helyzete javult, mert az utóbbi hónapokban nagyobb figyelmet fordítanak rájuk mind az önkéntesek, mind a hivatalos szervek, minisztériumok részéről. Ennek csak egyik oka az, hogy az Európai Bizottság tavaly ősszel vizsgálatot folytatott Szerbiában a családok nélküli menekült gyerekek helyzetéről. Oka az is, hogy elsősorban az önkéntesen a humanitárius szervezetekben munkát vállalók nagyon is jól tudják, hogy milyen problémákkal, gondokkal találkoznak a menekültek.   

Kialakítottak gyermekek fogadására alkalmas szállásokat, a kísérő nélkülieket kiemelték a felnőttek közül, és igyekeznek a normális élethez közelítő körülményeket, védelmet, biztonságot nyújtani nekik. Komoly probléma, hogy sok gyerek nem jut el a táborokba, befogadó állomásokra, elrejtőznek, vagy rejtegetik őket, nem ritkán idősebbnek mondják magukat a valóságnál. Ha bekerülnek, gyakran megszöknek, mert félnek, hogy esetleg nem mehetnek tovább.

A humanitárius szervezetek képviselői azt mondják, hogy hiányoznak a szakemberek, elsősorban azok, akik gyerekekkel tudnának foglalkozni.  A befogadó állomásokon dolgozók nincsenek kiképezve a gyerekekkel, vagy éppen a szülők nélkül érkező gyerekekkel való foglalkozásra, nem tudják, hogy a felmerülő kérdésekre hogyan és milyen válaszokat adjanak, milyen kezelésekre lenne szükségük ezeknek a gyerekeknek. Gyakran jönnek ezért szociális munkások, hogy felmérjék, vannak-e veszélyeztetett gyerekek az érkezők között. 

Mert függetlenül attól, hogy egyedül jönnek-e, vagy szülői, rokoni felügyelettel, a gyerekeknek nincsenek meg a normális feltételek a fejlődésükhöz, a nevelésükhöz és az oktatáshoz. A felnőttek világának ebben a feszült légkörében, számtalan kockázattal telik a gyerekkoruk.  

menekult_gyerekek.jpg 

Akiket lehet, azokat a helyi iskolákba járatják, igaz, csak néhány órára, de ők legalább erre a kis időre kiszakadnak a befogadó szállások nehéz körülményei közül, elfeledkeznek a nehézségekről. Ez csak nagyon szerény próbálkozás arra, hogy könnyítsenek a mindennapjaikon, mert az iskolában töltött egy-két óra nem alkalmas arra, hogy kövessék a tananyagot, vagy beilleszkedjenek az osztályukba és a helyi környezetbe. 

A menekültek egyre többen választják Bosznia-Hercegovinát, számuk növekedését a hivatalos adatok, a humanitárius szervezetek önkéntesei, de az állampolgárok tapasztalatai is alátámasztják. Boszniába az év eleje óta 7128 személy kísérelt meg illegálisan belépni a hivatalos adatok szerint, de azt mondják, számuk lényegesen magasabb. 

A Nemzetközi Szolidaritási Fórumban – az Emmaus, a Save the Children, a SOS Kinderdorf, az UNICEF, a World Vision szakemberei – elemezték és értékelték a helyzetet és ajánlásokat tettek. Azt kérik, hogy minden gyerek, akár kísérővel, akár kísérő nélkül érkezik, azonnal kapjon elhelyezést, orvosi ellátást, segítséget, szükséges ruhákat, higiéniai felszereléseket, megfelelő és elégséges étkezést, legalább naponta háromszor. Vannak olyan gyerekek, akik már egy vagy két éve egyedül vándorolnak, ritkán, vagy egyáltalán nincs kapcsolatuk a családjukkal. Nincs elegendő élelmük, nincsenek megfelelő egészségi állapotban, az életkörülményeik miatt nem járnak iskolába, nincs megfelelő ruhájuk, cipőjük. Kérik, hogy nekik azonnal rendezzék a törvényi helyzetüket akár gondnok kirendelésével, és biztosítsanak számukra pszichoszociális tanácsadást.

meneku_ltek_epa.jpg

A szakemberek, önkéntesek mindenütt egyetértenek abban, hogy a gyerekekre nemcsak útközben, hanem a befogadó állomásokon is számos veszély leselkedik. Szinte mindenhol számolni kell a csempészekkel, táborozók közötti erőszakkal, a gyerekek ellen is irányuló mentális és szexuális erőszakkal. A táborokban nagy a fluktuáció, és megfelelő szakmai és érzékeny megközelítés nélkül nagy kérdés, hogy meg lehet-e ezeket előzni, fel tudják-e ismerni, meg tudják-e védeni őket az erőszakoktól, a bántalmazástól, a bűnözőktől?

Mert sokan vannak bűnözők, embercsempészek keze között, gyakran épp a családtagjaik adták át nekik őket. A nyelv, a közös eredet miatt a gyerekek jobban bíznak honfitársaikban még akkor is, ha azok bűnözők, nem bíznak az intézményrendszerek munkatársaiban, ezért nagyon nehéz az emberkereskedelem elleni küzdelem a tranzitországokban. Nem könnyíti meg a hatóságok dolgát az sem, hogy az embercsempészek minden bizonnyal kapcsolatban állnak az emberkereskedőkkel. 

A menekültek, bevándorlók és a gyerekeik problémája sokkal nehezebb és összetettebb, mint amit a humanitárius szervezetek, önkéntesek, politikusok, újságírók meg tudnak érteni. Közös és megfelelő megoldást kell találni arra, hogy könnyítsenek a sorsukon, mert erre az utazásra sem a felnőttek sem a gyerekek nem szórakozásból indultak el. Leginkább a bajból menekülnek.

 

fotók: EPA

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr7414085859
Nincsenek hozzászólások.