„Milyen menekültek azok, akiknek a legújabb mobiltelefonjuk van, jó ruhájuk, nem úgy mint nekünk, akik a háború alatt mezítláb menekültünk az ellenség elől?”

„Emlékszem 92-re, akkor a mieink azt mondták a faluból menekülőknek, hogy hozzák az ékszereiket, mert azt az életükért el tudják adni… ezekkel a telefonokkal segítenek nekik elérni Európát… Nagyon gyorsan elfelejtettük, hogy nekünk hogy volt…”

„Ne vicceljetek már, az a telefon vagy a tablet talán az egyetlen, amije van, ami megmaradt neki, és a 21. században élünk és nem 93-ban. Ma mindenkinek van már telefonja, és hogy van az, hogy megérkeznek ide, a saját országukkal már alig van kapcsolatuk, az életüket mentik és akkor a bosnyákok azt nézik, milyen telefonjuk, milyen cipőjük van… szerencsétlen egy ország vagyunk…”

Az egyik boszniai országos napilap internetes oldalára írt olvasói vélemények, de természetesen ott is szép számmal vannak azok a megjegyzések, hogy bizony ezek a menekültek már nem a háború elől jönnek ennyien, hanem gazdasági menekültek, sőt, sokan lehetnek közöttük az Iszlám Állam tagjai, és egyéb bűnözők is.

A kis nyugat-balkáni országban a hivatalos adatok szerint jelenleg közel 4000 menekült tartózkodik, főleg gazdasági menekültek, akik túlnyomó többségének nincs semmilyen hivatalos dokumentuma.  

„Az esetek 90%-ában nincsenek okmányaik, és megsemmisítenek minden bizonyítékot, ami arra utalna, hogy hogyan jutottak be Bosznia-Hercegovinába, így őket az ún. „visszafogadási” rendelkezéssel nem tudjuk visszaküldeni abba az országba, ahonnan jöttek” – mondta Slobodan Ujić a Külföldieket ellenőrző szolgálat igazgatója. A szolgálat eddig 7926 menekültet regisztrált, akiknek 90%-a nem rendelkezik semmilyen dokumentummal, tőlük ujjlenyomatot vettek és az alapján próbálják meg személyazonosságukat kideríteni.

Az év eleje óta az országba a legtöbb menekült Pakisztánból és Szíriából érkezett, 2417 ill. 1393 fő, Afganisztánból 980 fő, Iránból 900 fő, a többiek Irakból, Líbiából és más országokból. A szakértők állítása alapján vegyes migrációról van szó, első helyen állnak a gazdasági menekültek leginkább Pakisztánból, Afganisztánból, Irakból és Iránból.  

menekultek_bosznia_2.jpg

Az elmúlt hetekben annak ellenére, hogy némileg csökkent a nyomás a határokon, naponta 30-60 menekült érkezik. A szolgálat igazgatója azt mondja, hogy Bosznia kész megerősíteni határait keleti szomszédai, Szerbia, Montenegró felé, azzal együtt, hogy a menekültek jórészt Görögországból, Bulgáriából érkeznek és EU-s országokba akarnak tovább menni. Az igazgató úgy véli, hogy az illegális migráció folytatódik, és senkinek nincs „varázspálcája”, hogy azonnal megoldja ezt a problémát. Az a véleménye, hogy egyetlen ország sem tud maga harcolni az illegális bevándorlás ellen, az Uniónak a nyugat-balkáni országok részvételével kell megoldást keresni. 

A legnagyobb nyomás Una-Szana kantonra nehezedik, azon belül is Bihács és Velika Kladusa városokra, amin keresztül a menekültek Horvátországba és onnan tovább más európai országokba igyekeznek. Becslések szerint a kantonban több mint 3000 menekült várakozik, de ahogy Horvátország erősíti határait, egyre nehezebb illegálisan átlépni a bosnyák-horvát határt, a menekültek fele „beszorult” Boszniába. A kikérdezésük során kiderül, hogy nem akarnak itt maradni, csak tranzitálásra használják az országot, sőt sokan egészen pontosan meg tudják mondani, hogy melyik országba, melyik városba tartanak.   

A kanton lehetőségei korlátozottak, hogy megbirkózzanak a menekültáradattal, ezért segítséget kérnek mind a Föderációtól, mind az államtól és az Európai Uniótól is.

menekultek_bosznia_3.jpg

Néhány napja Dragan Mektić, Bosznia belbiztonsági minisztere értékelte a kialakult helyzetet, ami lényegesen különbözik az akár két évvel ezelőtti menekült krízistől is. Akkor nem számított, hogy a szerbiai Sidben a horvát határ közelében létesült menekültközpont, most az Európai Bizottság pénzügyileg nem támogatja hasonló kialakítását Velika Kladusában, mert a város túl közel van a horvát határhoz és így az Unióhoz.

 „A menekültek akkor is csak tranzitáltak a nyugat-balkáni régióban, de akkor nem volt fontos a befogadó állomások helye. Most az EU határai nem nyitottak, a menekültek hosszabb ideig tartózkodnak Unióhoz közeli településeken. Boszniának jelenleg nincs kapacitása, hogy egyedül ellássa, hosszabb ideig eltartsa ezeket az embereket, ezért folyamatos a tárgyalás az EU-val, ami kész segítséget nyújtani minden lehetséges módon.”

Horvátország korábbi belügyminisztere, Vlaho Orepić úgy látja, „az embereknek tisztában kell lenni azzal, hogy sajnos itt embercsempészésről van szó és azt nem szabad összekeverni a valódi menekültkérdéssel.” Ugyanezt mondják maguk a menekültek is: „Nehéz nekünk, hogy összekevernek a bevándorlókkal. Az nem ugyanaz. Mi háborúból jöttünk, elhagytuk lakóhelyünket, mert ott nem lehetett élni, ezek az emberek más miatt jönnek. És az nem ugyanaz. Minket biztosan elfogadnának az európai országokban, de miattuk….”

Bihácson és Velika Kladusan a helyi lakosok, hivatalok, a rendőrség, az igazságszolgáltatás, civil szervezetek és mindenek előtt a Vöröskereszt osztják meg maguk között a menekültek ellátásának egyre nagyobb problémáját.   

Befogadó központokat alakítottak ki egy gyerekotthonban, egy nyugdíjas házban, és közel 900 embert tudnak elhelyezni ideiglenes sátortáborban. Akiknek egyikben sem jut hely, azok ott vannak mindenhol: parkokban, autóbusz végállomásokon, parkolókban, és az utcákon.

Bihács polgármestere Šuhret Fazlić azt mondja, hogy naponta 4 ezer euró szükséges az élelmiszerre és higiéniai eszközökre. Ezt eddig a Vöröskereszt városi szervezete biztosította, besegített az boszniai Iszlám Közösség, a kanton kormánya és a helyiek, akik az egésznek a terhét viselik. 

A lakosság körében megoszlanak a vélemények a menekültekkel kapcsolatban, mégis tény, hogy Bihácson és Velika Kladusan hatalmas segítséget nyújtanak nekik. A lakosok és a civil szervezetek biztosítanak számukra úgy-ahogy szállásokat, ennivalót. A bihácsi egészségügyi központban eddig kb. 23 ezer szolgáltatást nyújtottak menekülteknek, Velika Kladusában 15 ezret, és azt mondják „az erőnk végén vagyunk, mert elfogytak a gyógyszerek, a gyógyászati eszközök.” Súlyos probléma, hogy sok a beteg közöttük és nemcsak a hosszú gyaloglás miatt. Regisztráltak szenvedélybetegeket és HIV pozitív beteget is. Kezelésükre a helyi egészségügyi intézményekben kapnak segítséget.

Annak ellenére, hogy a menekültek aggodalommal töltik el a helyieket, azt mondják, hogy azok körülmények, amiben élnek, a minimális szint alatt, az egyszerűen embertelen. Ezért van szüksége a két városnak támogatásra.

menekultek_bosznia.jpg

Az ideiglenes befogadó állomásokon dolgozó Vöröskereszt önkéntesek azt furcsállják, hogy a menekültek főleg fiatalok, 15 és 30 év közöttiek, kevés a nő és a gyerek. Továbbra is a legnyugtalanítóbb kérdés: tudjuk-e hogy kik ezek az emberek, akik napról napra egyre többen vannak? Miben reménykednek? A válasz nagyon nehéz. Csak tovább akarnak menni, és nem hátrálnak, mindig megpróbálják a határt. Minden időben és minden módon. Az elmúlt hónapban a rendőrség adatai szerint 200 embert fordítottak vissza a horvátok, miután az ottani rendőrség elfogta őket.  

Ezekben a napokban, hetekben a leggyakoribb kifejezés Bihácson és Velika Kladusában a bizonytalanság. Mert a helyi lakosok azzal együtt, hogy segítenek, félnek. „Nem biztonságos kimenni az utcára, különösen az esti órákban” - mondják sokan. – „Azért segítünk nekik, de sokáig nem mehet így. Egyrészt nem bírjuk magunk, másrészt hogy is mondjam, egyszerűen nem mehet így tovább, semmi jóra nem vezet. Ez nem jó sem nekünk, sem nekik.”

Idegenforgalmi szakemberek mondják, hogy Bihács ezt a szezont elvesztette. Szinte minden nyári foglalást lemondtak. Az arab turisták, akik a legnagyobb számban voltak vendégei az Una Nemzeti parknak, nem akarnak ide jönni.  

A Föderáció rendőrségének igazgatója Dragan Lukač azt mondta, hogy a menekültek nagy része a határokon át érkezett Boszniába, csak elenyésző számban az erdőkön, hegyeken keresztül, és szinte minden menekült és bevándorló a Föderáció területén van, a Szerb Köztársaságban szinte senki nincs, ami elfogadhatatlan, függetlenül attól, hogy ki honnan érkezett. „Nem lehet ezt a problémát egyetlen entitásra zúdítani, Bosznia-Hercegovinának ebben a kérdésben egységesnek kell lennie. Elfogadhatatlanok azok a politikusi kijelentések, hogy a Szerb Köztársaság egyetlen menekültet sem fogad be. Ők is Bosznia-Hercegovina részei. Nem tudom megerősíteni, hogy minden menekült Szerbiából érkezett Boszniába, de lehetséges. És ha ez így van, akkor jogosan tesszük fel a kérdést: kinek áll ez érdekében és miért?  De ezek csak spekulációk, a rendőrségnek pedig a tényekről kell beszélnie.” 

menekultek_bosznia_bihacs.jpg

A rendőrfőnök sajtótájékoztatón elmondta, hogy meglátogatta valamennyi helyet, ahol menekültek vannak, és sokkolták az ott látottak. „Az amit tegnap láttam az ún. ’táborokban”, vagy jobban mondva  azokon a helyeken, ahol ezek az emberek tartózkodnak, azt kell mondanom, hogy rettenetes, szörnyű. Velika Kladusában rendezettebb és szervezettebb elhelyezést láttam a 100 méterrel arrébb levő kutyamenhelyen, mint ott, ahol a menekültek voltak. Ez rettenetes. Az egyik menekültközpontban olyan állapotok voltak, hogy ott nyugodtan lehetne egy horrorfilmet forgatni. Ott nincs semmi, de biztosan tartózkodik ott 7-800 ember, köztük legalább 100 gyerek. Hol végzik el szükségletüket, van-e hely, ahol legalább kezet tudnának mosni?” – kérdezte a rendőrfőnök, és hozzátette az a csoda, hogy eddig még nem tört ki valamilyen járvány.

„Sok szörnyűséget láttam életemben, átéltem a háborút, de egyszerűen sokkolt a látvány, amivel ott találkoztam. Nekünk ez Boszniában nem kell. Fel kell ébrednünk és felelősségteljesebben kell viselkednünk az országunk polgári iránt és azok iránt is, akik ide jönnek, függetlenül attól, hogy miért jönnek. Egy helyi közösség nem tud maga megküzdeni minden problémával, be kell avatkozni minden hatalmi szinten, beleértve a nemzetközi közösségeket is. Itt emberekről van szó, segítenünk kell nekik, mindannyiunk érdekében.”

Újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy nagyon indokolt az a félelem, hogy a menekültek között vannak az Iszlám Állam tagjai is.

Ha elvétve is, de vannak jó dolgok is. Egy menekült elkezdett dolgozni egy fodrász szalonban, egy szíriai fiú és egy lány folyamatosan segítenek az ételkészítésben. Vagy a hatéves Ahmed Afganisztánból, aki még öt testvérével és a szüleivel van itt, és szintén az önkéntesekkel dolgozik, ételt oszt. És gondoskodik a családjáról.  

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr8914120503
Nincsenek hozzászólások.