1992-1996 között a boszniai háborúban az országban sok dzsámi súlyosan megsérült, vagy teljesen leromboltak. A szarajevói Gazi Husrev-begova dzsámit a négy évig tartó ostrom alatt több mint száz rakétatámadás ért, jelentősen megrongálódott. A daytoni békeegyezmény aláírása után szinte azonnal, 1996-ban megkezdődött a helyreállítása nemzetközi segítséggel, és 20 évvel ezelőtt nyílt meg újra.  

begovadz-550x413.jpg

A Gazi Husrev-begova dzsámi 1530-31-ben épült. Adžem Esir Ali török főépítész építette, akit halála után ezen a poszton az ismert tanár, építész Hajrudin Sinan váltott. (Ő építette a mostari Öreg-hidat is.)

A dzsámi egyike az utolsóknak, amik kora gótikus stílusban épültek, ez is az oka annak, amiért az oszmán építészet egyik legjelentősebb alkotása a mai Törökország határain kívül. Mimar Sinan 1538-ban alapozza meg a klasszicista korszakot Szulejmán szultán fiának, Mehmetnek tiszteletére emelt Šehzada dzsámival Isztambulban.

begova_dzsami_bejarat.jpg

A helyreállítást szinte teljesen hűen végezték el, a belső falfestményeket kivéve. A háború előtt voltak Monarchia korabeli festmények, ezek sajnálatos módon megsemmisültek és nem is újították meg őket. Ugyancsak megsemmisült a híres kalligrafikus, Rakim ef. Islamović falfestménye.  A Haverford Collegee professzora Michael A. Sells azzal vádolta az újjáépítőket, akik az anyagi eszközöket főleg Szaúd-Arábiától kapták, hogy az túl vahabista. A belső tér most tiszta fehér, holott korábban gazdagon dekorált volt, a részletek többsége, a díszítések és a színek teljesen lecsupaszodtak, ez a vahabizmusra jellemző.

begova_dzsami_belso_3.JPG

Van más is, ami eltér az eredetitől. Az építés idején nem létezett fehér homlokzat a külső falakon, csak kő volt, ahogyan az ma is látható a szarajevói Ali-pašino dzsámin, ugyanis a törökök nem készítettek homlokzatot egészen a 19. század közepéig.  

A Begova dzsámi különbözik Bosznia és a Balkán más mecsetjeitől, elsősorban a kupola nagysága miatt, ami 24 méter magas, és nincs a Balkánon még egy ilyen magas kupola. Különleges a stílusa miatt is, a szarajevói mecset kora gótikus stílusban épült, míg Bosznia többi mecsetje klasszicista stílusban.

A belső teret tekintve van hasonlóság, ilyen a nevezetes Banja-Luka-i Ferhadija dzsámiban, de ilyen egyes mecsetekben Macedóniában, és talán néhányban Bulgáriában és Görögországban. A belső térben, a mecset sarkában vannak az oszmán építészet utolsó sztalaktit díszítésű kompozíciói.  

begova_dzsami_kapu.JPG

A Begova dzsámi az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1898-ban a világon elsőként kapott elektromos világítást.

Ma Szarajevó szimbóluma, Bosznia-Hercegovina nemzeti emlékműve státuszt kapott.

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr2814125181
Nincsenek hozzászólások.