Egyre kevesebben tudják, a fiatalok nem is hallottak arról, hogy a Szerb, Horvát, Szlovén Királyság fővárosában a mai Új Belgrád városrészben, a jelenlegi Milutin Milanković és az Omladinski brigad utca között az 1920-as évektől Európa egyik legjelentősebb nemzetközi repülőtere üzemelt.

oreg_belgrad_repuloter_fogadoepulet.jpeg

A repülőtér építésének az I. világháború után lettek meg a feltételei. A nemzetközi légiközlekedésről szóló első egyezmény 1919 évi aláírásával, valamint a kötelezettségvállalás miatt, hogy a Franco-Rumen francia-román társaságnak leszállási lehetőséget biztosítanak Belgrád közelében, 1923-ban megkezdődött a terep előkészítése az építkezéshez. A honvédelmi minisztérium ehhez megvásárolt egy körülbelül 20 négyzetkilométernyi pusztaságot. Habár a környezete mocsaras, ezt a részt nem befolyásolta a Száva magas vízállása sem, ez biztonságosan száraz terület volt.

A Franco-Rumen Párizsból tervezett légijáratot indítani az Orient expressz konkurenciájaként Isztambulba, de szüksége volt útközbeni leszállóhelyre, és ezt ajánlotta fel a szerb fővárosnak. Látható volt azonban, hogy a Belgrád közeli repülőtér nem fog a kívánt határidőre elkészülni, ezért az állam úgy döntött, hogy ideiglenes repülőteret létesít Pančevonál. 1923. március 25-től az ott kialakított minimális feltételekkel megindult a rendszeres légiforgalom Isztambul mellett Párizsba, Strasbourgba, Prágába, Bécsbe, Budapestre, Belgrádba és Bukarestbe.

oreg_belgrad_repultoer_aerodrom-pancevo-830x0.jpg

                                    Pančevo repülőtér 1923-ban

A Franco-Rumen, hogy az Orient expressznek valódi konkurenciája legyen, rövidesen megindította a világ első éjszakai járatát Belgrád-Bukarest viszonylatban.

A Belgrád repülőtér 1927. március 25-én nyílt meg. Repülős körökben úgy is emlegették, hogy Bežanijski repülőtér, a közeli település nevéből, de Zimony repülőtérnek is ismerték, mert a terület közigazgatásilag az akkor még önálló városhoz tartozott.

Az újvidéki repülőtérről ide kerültek a repülőgépek és az eszközök, ami konkrétan két Dewoitine típusú vadászrepülőt jelentett. Később ezek képezték a Hatodik vadászrepülő ezred alapját.

oreg_belgrad_repuloter_latkep.jpg

                                     Belgrad repülőtér

A megnyitó után rövidesen megindult a polgári légiforgalom. Az embereket lenyűgözte a légiközlekedés és a szerb királyság sokat fektetett bele. A két világháború között Jugoszláviában hat repülőgépgyár, két repülőgépmotor gyár és több üzem működött, amik a repülőgépekhez szükséges műszereket, az ejtőernyőket, egyéb felszereléseket gyártották. Az első belföldi járat Belgrád-Zágráb között volt, újságírókat vitt oda és vissza is. Az első járatokat Lockheed Electra és Potez 25 típusú gépek teljesítették.

oreg_belgrad_repuloter_lockheed-lodestar5.jpg

                                                       Lockheed 

A repülőtér alapításával párhuzamosan folyt az első nemzeti légitársaság, az Aeroput alapítása is. 1927. június 17-én a Kereskedelmi bíróság bejegyezte az első szerb polgári légiközlekedési vállalatot. Ez a forgalom növekedését is jelentette, és néhány éven belül szükségessé vált a repülőtér kapacitásának bővítése.

oreg_belgrad_repuloter_potez_25.jpg

                                                Potez 25

Katonai-civil vegyes repülőtér volt, kezdetben kényelmi szolgáltatások szinte egyáltalán nem voltak, kaszárnya, egyéb katonai létesítmények, hat nagy beton hangár és néhány kisebb fémszerkezetes épület állt a területen. Az építkezés második ütemében 1929-1932 között építettek két új füves leszállópályát, üzemanyag raktárat, egy modern fogadóépületet, ahol helyet kapott a rendőrség, posta, távírda, étterem nagy terasszal és irodák. Itt volt a székhelye a hazai Aeroput légitársaságnak és más társaságoknak, akik Belgrádba repültek, és itt volt a légügyi hatóság is.

oreg_belgrad_repuloter_utasok.jpg

A 30-as évek közepén a kifutópálya 2900 méter hosszú volt, ami lehetővé tette az akkori legnagyobb repülőgépek leszállását is, és alkalmas volt éjszakai repülésre is.

Milutin Milanković mérnök tervei alapján épült meg a két 40 x 47,7 méter területű 7 méter magas hangár, amihez hasonlót később Kraljevo katonai repülőterén, Zágrábban és Szkopjéban is építettek.

 oreg_belgrad_repuloter_hangar.jpg

                                    Hangár

A repülőtér a várostól mindössze 5 kilométerre volt, megnyitása után jelentős forgalmat bonyolított le. 1939-1940-ben naponta 14 polgári utasszállító repülőgép szállt le-és fel. Az első női pilóták is Szerbiában voltak.

A repülőtér és a szerbiai légiforgalom fejlődése a II. világháború alatt tört meg. 1941. április 6-án és 7-én innen szálltak fel Belgrád védelmére a Hatodik vadászrepülő ezred 102. rajának pilótái. A repülőtér felett és környékén több súlyos légicsata zajlott, a támadásokban a repülőgépek és a műszerek jó része megsemmisült, a teljes műszaki bázis és a kifutópálya is. Belgrád bevételekor a németeknek stratégiai szempontból szükségük volt rá, építettek egy új 1600 méteres kifutópályát és új gurulóutakat.

A szövetségesek 1944 tavaszán és nyarán jó néhány bombatámadást intéztek a repülőtér ellen. A hangárok és egyéb létesítmények megsemmisültek vagy súlyosan megsérültek. Csak néhány nappal Belgrád és Zimony felszabadulása előtt a németek a repülőtér még megmaradt épületeit aláaknázták és felrobbantották.

oreg_belgrad_repuloter_interflug_1960.jpg

                          Interflug gép az Öreg Belgrád repülőtéren 1960-ban

A háború után a fogadóépületet részben felújították és 1946 elején újra megnyitották a repülőteret. Az ötvenes évek elején meghosszabbították a kifutópályát, hogy az akkori legnagyobb repülőgépek is leszállhassanak. 1947-1962 között a repülőtér volt a bázisa az akkor már JAT névre hallgató hazai légitársaságnak.

A háború után elkezdték tervezni és építeni a jelenlegi Nikola Tesla légikikötőt, és a tervezéssel egyidőben már „Öreg repülőtérnek” hívták a Belgrád repülőteret.

A helyén ma az Airport city névre keresztelt bevásárló központ áll, aminek része a régről egyedüliként megmaradt egykori Milanković féle hangár.

oreg_belgrad_repuloter_airport_city.jpg

 

 Fotók: Arhiv Predraga Lažetića,  Zavod za zastitu spomenika kulturegrada Beograda

 

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr2314314043
Nincsenek hozzászólások.