Nosztalgikus 2018.11.18. 18:10

A vukovári pokol

A délszláv polgárháború évekig tartó vérontásában vannak kiemelkedő események. Ilyen volt Vukovár is, amikor még szinte nem is akartuk elhinni, hogy háború zajlik a szomszédságunkban, hogy egykori szomszédok, padtársak gyilkolják egymást. És Vukovár mellbe vágott minket. A II. világháború utáni Európa egyik legvéresebb ostroma zajlott a városban. A horvát város rettenetes napokat élt át 27 évvel ezelőtt és esett el a három hónapig tartó ostrom után 1991. november 18-án.

A Jugoszláv Néphadsereg és félkatonai alakulatok Srebrenica után itt hajtották végre a legnagyobb mészárlást. Előre megtervezett bűncselekmény volt, a Nagy-Szerbia álom része.    

vukovar7.jpg

Nyolcvanezer katona támadta a várost, amit alig kétezren védtek. Éjjel-nappal bombázták a Dunáról, a szárazföldről és a levegőből. A védők 87 napig álltak ellen a szerb támadásoknak, a „szégyenteljes tehetetlenség” Belgrádnak is kínossá vált. Vukovart a földig rombolták, az ostrom alatt és a megszállás után elkövetett bűncselekmények egy része még mindig felderítetlen és büntetlen.

A város Srebrenica és Szarajevó mellett erős szimbóluma lett a délszláv háborúknak. Az ott készült felvételek bejárták az egész világot, nagyban hozzájárultak Horvátország függetlenségének elismeréséhez és békefenntartók küldéséhez. Túlélő védők egy része azzal vádolta Franjo Tudjman elnököt és a zágrábi kormányt, hogy elárulta és magukra hagyta őket és hagyta elesni a várost a horvát ügy kedvezőbb nemzetközi megítélése érdekében. Hasonlóan nyilatkoztak később Srebrenica kapcsán a bosnyák védők is Alija Izetbegovic elnökről.

vukovar_menekulok.jpg

A három hónapig tartó ostrom alatt a városban 3600 védő és civil életét vesztette, a legfiatalabb hat hónapos volt, a legidősebb 104 éves. Legalább 30 ezer nemszerb lakost elűztek a lakóhelyéről, erőszakkal koncentrációs táborba vitték őket Szerbiába. A férfiakat az elfoglalt területeken deportálták vagy megölték, a nőket elválasztották a férjüktől és a fiaiktól, sok asszonyt is bebörtönöztek, ők aztán gyakran elvesztették szeretteik nyomát, azt sem tudták, hogy élnek-e vagy meghaltak, sokan még ma sem találják nyomukat. A koncentrációs táborokban legkevesebb 300 embert megöltek, 495-öt még mindig eltűntként tartanak nyilván.

vukovar.jpeg

A legsúlyosabb bűncselekményt a város melletti Ovčariban, egy mezőgazdasági birtokon követték el. Közvetlenül a vukovári kórház eleste utáni éjszaka megöltek ott 300 beteget, kórházba menekült civilt és egészségügyi dolgozót. Voltak köztük gyerekek, nők, idősek és fiatalok, és köztük volt a horvát rádió vukovári tudósítója, Siniša Glavašević, aki addig szinte megszakítás nélkül küldte híradásait. Az áldozatok pontos száma még ma sem ismert.

Vukovár hat évig tartozott a Krajinai Szerb Köztársasághoz, majd a békekötés után néhány évvel, 1998-ban békés úton Horvátországhoz került.

vukovar_gyerekrajz.jpeg

Vukováron a visszatelepülő nemszerb nemzetiségűek nem álltak bosszút a városban maradt szerbeken. A hágai nemzetközi törvényszék öt évig vizsgálódott a városban, de nem találtak megtorlásra utaló eseteket. A városvédők között 100 vukovári szerb is volt, akiknek nagy részét szerbiai koncentrációs táborba vetették.

A hágai nemzetközi bíróság háborús bűncselekmények miatt vádat emelt az ún. „vukovári trojka” Veselin Šljivančanin, Miroslav Radić és Mile Mrkšić ellen. A vádirat szerint az Ovčari birtokon megtervezték, végrehajtották, ellenőrizték majd eltűntették a nyomait a kegyetlen vérengzésnek.

vukovari_trojak_hagaban.jpg

                                             A vukovári trojka a hágai nemzetközi bíróságon 

Veselin Šljivančanin volt a legmagasabb rangú tiszt. 9 év börtönre ítélték 400 sebesült megkínzásáért és fogva tartásáért a vukovári kórházból, 264 személy meggyilkolásában és 4000 ember erőszakos evakuálásban való részvételért. Az ő ügye egyedülálló volt, mert az ellenőrzés folyamán a büntetése csökkent. Elsőfokon öt évre ítélték, amit a másodfok 17 évre módosított, ez csökkent le 9 évre az ellenőrzés után. Ma békésen él Szerbiában.
Mile Mrkšić parancsnok kapta a legsúlyosabb büntetést, 20 évre ítélték. Portugáliai börtönben töltötte büntetését, ott halt meg 2015-ben.
Miroslav Radić a második ember volt, Šljivančanin helyettese. A bíróság felmentette a vádak alól, ő kártérítésért perelte Szerbiát, ám ezt a pert elvesztette.  

A városban minden évben békemenettel emlékeznek az áldozatokra, felkeresik a hősök temetőjét, a lerombolt kórházat, virágokat helyeznek el, koszorút dobnak a Dunába. Emlékeznek. Emlékezzünk. 

https://balkanimozaik.blog.hu/2017/11/18/a_foldi_pokol_vukovar

 

 

fotó: pixsell

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr5914379528
Nincsenek hozzászólások.