Az Iszlám Állam utolsó állásait számolják fel a koalíciós erők, katonák és civilek ezreit viszik a kelet-szíriai Baghouzból börtönökbe és táborokba kurd területekre. Ahogy nő a fogvatartottak száma, a táborokban a körülmények egyre nehezebbek, a humanitárius szervezetek azt kérik az államoktól, hogy saját polgáraikat fogadják vissza. „A gyerekeknek vissza kell térni a normális életbe, a felnőtteknek, akik bűncselekményt követtek el, bíróság előtt kell felelniük. A származási országoknak segíteniük kell saját polgáraik visszatérését.”

A Human Right Watch arra figyelmeztet, hogy a külföldi foglyok helyzete a kurd börtönökben nagyon könnyen válhat az „Eufrateszi Guantanamo”-vá, ha nem tartják tiszteletben az emberi jogokat.

Ugyancsak a külföldi harcosok visszafogadására hívta fel a származási országokat Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a február 6-án Washingtonban szervezett, az Iszlám Állam elleni harcra létrejött koalíció ülésén, amin 79 állam minisztere vett részt. A nyugat-balkáni országok közül a Koalíció tagja Bosznia-Hercegovina és Koszovó is.

A szerb biztonsági szolgálatok adatai szerint kb. ezer, Szíriában harcoló, Balkánról származó dzsihadista az Iszlám Állam felszámolása után az asszadi erők, vagy a kurdoktól való félelmükben a következő hónapokban megpróbálnak visszatérni Boszniába, Koszovóba, a Szandzsákba, Makedóniába és Albániába.

Boszniából a biztonsági szolgálatok információi szerint 241 felnőtt ment Szíriába és Irakba 2012-2017 között, 180 férfi és 61 nő, velük több mint 60 gyerek, és az öt év alatt kint született 150 gyermek. A minisztertanács 2018 nyarán határozott arról, hogy hivatalos keretek között koordináltan foglalkoznak a kérdéssel. A legnagyobb probléma, hogy egy nemhivatalos kormánnyal, jelen esetben a kurdok képviselőivel nincs diplomáciai kapcsolat, ezért olyan nemzetközi szervezetek, külföldi kormányok közbenjárását kell kérni, akiknek hivatalos kapcsolatuk van velük.

sziriai_onkentesek_nok_a_taborban.jpg

A visszatérés problémájával a boszniai hatóságok azután szembesültek, hogy napvilágot látott egy kurd táborban élő három bosnyák nő esete. Másfél éve élnek a Roj táborban kilenc gyerekkel és nemrégiben felhívással fordultak a hatóságokhoz, hogy küldjék őket vissza Boszniába. Március elején még öt nőt vittek ugyanabba a táborba.

„Mindenkit, akiről bebizonyosodik, hogy boszniai állampolgár, elfogadjuk. Ezeknek a nőknek az esete, akik táborban vannak és vélhetően boszniai állampolgárok, nem egyszerű. Gyerekek élnek velük, akik nincsenek sehol anyakönyvezve, jelenleg azt sem tudjuk megállapítani, melyik gyerek melyik asszonyhoz tartozik, kik a szülei”- mondta Dragan Mektić boszniai biztonsági miniszter.

A miniszter megerősítette, hogy március végéig Bosznia-Hercegovinába kell szállítani az Iszlám Állam két egykori harcosát, akik több éve észak-szíriai börtönben ülnek kurdok által ellenőrzött területen. Mindkét esetben lezárult az azonosítási eljárás, megállapították, hogy bosnyák állampolgárok, megfelelnek a deportálási feltételeknek, hogy visszatoloncolják őket Boszniába, és további sorsukról hazájukban döntsenek.

sziriai_onkentesek.jpg

Az 1995 és 1997-es születésű, szarajevói és Velika Kladusa-i férfiakat 2017-ben tartóztatták le és börtönözték be a kurdok. Boszniában vizsgálat fog indulni ellenük militáns csoportban való részvételért, mindketten részt vettek az Iszlám Állam terrorcselekményeiben. Bosnyákok tucatjai vannak még hozzájuk hasonló helyzetben, számuk napról-napra nő, ahogy a táborokba és börtönökbe érkeznek a kalifátus felszámolásával a letartóztatottak. Szíriából és Irakból eddig 60 férfi tért vissza, legtöbbjük büntetőeljárás alatt áll, vagy már folyik a tárgyalásuk. A visszatért nők és gyerekek száma nem ismert.

A politika tudományok tanszék professzora, biztonságpolitikai szakértő Vlado Azinović a Reutersnak azt mondta, hogy „azok, akik táborokban vannak, különösen a nők és a gyerekek nagy traumákat éltek át. Ha visszatérnek, az újbóli szocializáció és újra beilleszkedés nehéz folyamata várja őket egy olyan országban, ahol ilyen programok nem léteznek.”

Bosznia-Hercegovinában a kérdésben konszenzus van a Föderáció és a Szerb Köztársaság között, ahogy Koszovóban is. Koszovóból kb. négyszázan csatlakoztak az Iszlám Államhoz és utaztak Szíriába és Irakba. 255 férfi, a többiek nők és gyerekek. Hivatalos adatok szerint Szíriában és Irakban 40 gyerekük született. Eddig 135-en tértek vissza Koszovóba, becslések szerint kb. hetvenen a háborúban életüket vesztették, még kb. 190 koszovói tartózkodik Szíriában, valamint több mint 60 olyan gyerek, akinek legalább egyik szülője koszovói állampolgár.

sziriai_onkentesek_3.jpg

A koszovói kormány aggodalommal figyeli a még háborús övezetben tartózkodó állampolgárai helyzetét, de a kormánynak nincs konkrét terve a visszafogadásukra.

A szerbiai Szandzsákban kb. 30 vahabista visszatérésére számítanak, akik a szír hadsereg ellen harcoltak, és akik magukkal vitték feleségüket és gyerekeiket is. Többségük, köztük a nők is jelentősen részt vállaltak terrorcselekményekben, a hatóságok úgy vélik, miután tele vannak gyűlölettel és szélsőséges ideológiával, az országra veszélyt jelent visszatérésük. Amint visszatérnek, letartóztatják és bebörtönzik őket, mert a törvény egyértelműen kimondja, hogy idegen háborúkban való részvétel bűncselekmény. Néhány visszatérni szándékozó vahabistára már most jogerős letöltendő börtönbüntetés vár, egyeseket távollétükben ítéltek el, mások most várnak az ítéletre olyan bűncselekményekben, amiket még Szíriába távozásuk előtt követtek el. Különösen „várják” Abidu Podbićanin visszatértét. Az eredetileg szaúdi férfi irányította a legjelentősebb toborzó központot Novi Pazarban, majd a szíriai háborúban Ebu-Safija néven szerbiai és boszniai önkéntesek egységének vezetője volt. Távollétében közvetlen segítőjével, Rejhan Plojović-csal együtt Szerbiában 11 év börtönre ítélték és nemzetközi elfogadóparancsot adtak ki ellene.

sziriai_iszlam_harcosok.jpg

Lehetséges, hogy Koszovón keresztül több mint 200 vahabista tér vissza Szíriából, mondja a biztonsági szakértő Novi Pazarból, aki évek óta követi a vahabista közösségek mozgását Szerbia ezen területén. Elérendő cél lehet az Európai Unió, elsősorban Bécs, ahol erős vahabista központ működik. Ausztriában ítélték sokéves börtönre a szintén szandzsáki Mirsad Omerovićot az Iszlám Állam segítése miatt. Omerović fiatalokat toborzott önkéntesnek az Iszlám Állam számára, szellemi „felbújtónak” tartják, aki évek óta terjeszti a gyűlöletet Ausztria-szerte.

A Sziriai Demokratikus Erők (SDF) szóvivője, Mustafa Bali twitteren jelentette be, hogy a marokkói kormány átvette állampolgárait a kurd táborokból.

Habár Baghouz térsége az utolsó, amit az Iszlám Állam ellenőriz, az ottani csoportot még mindig jelentős biztonsági fenyegetésnek tekintik. Az európai államok félnek a volt önkéntes harcosok visszatérésétől is, akik a származási országukban elégtelen bizonyítékok hiányában nagyon gyorsan szabadlábra kerülhetnek.

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr9614702858
Nincsenek hozzászólások.