Gyakran kerül a lapok címoldalára egykori pristinai szomszédunk, Ramus Haradinaj. A városrész, ahol laktunk, attól volt „elit” negyed, hogy akadálytalan kilátás nyílt a városra, több nemzetközi szervezet, külképviselet bérelt ott villát, házat, így katonasággal, rendőrséggel jól megerősített kerület volt. Amúgy, ha esett az eső, bokáig jártunk a sárban, ha szárazság volt, nem láttunk a portól, és nem tudtuk a méteres átmérőjű kátyúkat kerülgetni. A teraszunkról viszont remek rálátás volt az utca túloldalán épülő házra. Nagy volt és hivalkodó, hatalmas, rézzel borított fémkupola tetővel, ha esetleg a városból valaki az épületet nem venné észre, a tetőt egészen biztosan. Három-négy testőr lakott a házban, először mindig ők jöttek ki az ajtón, a fekete Mercedes, vagy a terepjáró közvetlenül a kapu előtt állt és egy másik kocsi kíséretében ment el az akkor még csak pártelnök otthonról.     

haradinaj_haza.jpg

                                 Haradinaj háza

Kezdetben persze nem tudtuk, hogy ki fog abba a házba költözni, a városban azt rebesgették, hogy a nemzetközi közösségek új főmegbízottjának rezidenciája lesz. Aztán a házigazdánk felesége mondta, hogy Haradinaj lesz a lakója. Olyan áhítattal ejtette ki a nevet, ahogy csak olyan valakiét lehet, akit szinte istenként tisztelnek.

Nos, ez a tiszteletreméltó politikus, Koszovó miniszterelnöke lemondott tisztségéről, miután a Koszovóban 1998-1999-ben lezajlott szerb-albán háborús konfliktus eseményeit kivizsgáló hágai különleges bíróság gyanúsítottként beidézte.

Lemondásával a kormány működése is megszűnt, Hashim Thaci államfő a parlamenti pártokkal történő egyeztetés után írja ki az új választás időpontját. Az alkotmány szerint 45 napon belül kell kiírnia a rendkívüli parlamenti választásokat, amit ezen az időn belül meg is kell tartani. Addig a jelenlegi kormány ügyvivő kormányként működik.

haradinaj.jpg

Ramus Haradinaj 2017. szeptember 9-én második alkalommal kapott miniszterelnöki mandátumot a 120 fős parlament mindössze 61 képviselőjének szavazatával.   

Az államfő sajnálatát fejezte ki a lemondás miatt, de megérti a miniszterelnök döntését, és bízik benne, hogy ártatlansága rövid időn belül kiderül, mert hisz a Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) „ártatlanságában” és „a szabadság katonáinak magas erkölcsi értékében”.

Haradinaj ügyvédje szerint védence most is, mint korábban, győztesként fog kikerülni az ügyből. „A történelemben mindig voltak olyanok, akik az embereik minden terhét magukra vették. Hősöknek nevezzük őket. Ilyen ember Ramus”- mondta.

A parlament elnöke Milovan Drecun viszont azt mondta, Haradinaj lemondása utat nyithat a politikai színtéren a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd folytatásának, aminek a miniszterelnök „megkerülhetetlen akadálya és fékezője” volt. Véleménye szerint a nemzetközi közösség csak a munkáját végzi.

Ki is Ramus Haradinaj?

1968. július 3-án született Észak-Koszovóban, Glodjane faluban. A koszovói albánok 1989 évi nagy demonstrációja után Svájcba emigrált, ahol politikai menedékjogot kapott. Előbb építkezéseken, majd éjszakai mulatókban kidobóemberként dolgozott, közben harcművészet edzéseket tartott. Csatlakozott a Koszovói Népi Mozgalomhoz  és tagokat toborzott. Ebből a szervezetből alakult meg a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK). 1997 közepén véglegesen hazatért, áprilisban az UCK regionális parancsnoka lett. A háborúban a Rambo nevet kapta. Egy ismert tv-s személyiség a felesége, három gyerekük van, az albán és a szerb mellett folyékonyan beszél franciául és angolul.

Nem ez volt az első alkalom, hogy lemondott mandátumáról. Először első miniszterelnöksége alatt tette meg, 2005. márciusban, amikor a hágai nemzetközi ügyészség vádat emelt ellene a koszovói háborúban 1998-1999-ben elkövetett háborús bűnök miatt.  Önként ment Hágába, ahol az akkori főügyész, Carla del Ponte „egyenruhás gengszternek” nevezte. 2008-ban felmentették, majd 2012-ben az első eljárásban megidézett tanúk megfélemlítése elleni vád alól is mentesítették. A hágai nemzetközi törvényszéken szerb és más nemalbán lakosság ellen elkövetett bűnökért összesen öt esetben folyt vizsgálat, ezek közül két volt UCK tagot elítéltek, de a parancsnokokat, mint Ramush Haradinajt és Fatmir Ljimajat felmentették.

haradinaj_haga.jpgLahi Brahimaj, Idriz Balaj és Ramush Haradinaj a hágai Nemzetközi Bíróságon 2005. március 14-én (fotó: Michel Porro)

Ezért is érte váratlanul a politikai elemzőket, újságírókat a hágai ügyészség mostani idézése. Azt mondják, várható volt a pristinai kormány bukása a közeljövőben, de arra senki nem számított, hogy Haradinaj benyújtja lemondását. Úgy vélik, az idézés egy politikai játszma része, aminek célja új választás kiírása, és a zátonyra futott Belgrád-Pristina párbeszéd folytatása. A tárgyalások megszakadásához Haradinaj nagyban hozzájárult azzal, hogy 2018. novemberben 100%-os vámot vezetett be minden Szerbiából érkező árucikkre, amit azzal indokolt, hogy így akarja megakadályozni a területcserét és egy hosszú véres konfliktus kialakulását. Felszólította Belgrádot, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét a tárgyalások folytatása előtt. Ellenállt a nemzetközi és a hazai, a koalíciós partnerek és az államfő irányából jövő nyomásnak, hogy törölje el a vámokat, ami viszont Belgrád feltétele a párbeszéd folytatására.

Haradinajnak a következő héten kell megjelennie a bíróság előtt Hágában. Az Európai Bizottság 2010-ben bízta meg Dick Marty képviselőt vizsgálattal, és az ő 2011-ben leadott jelentése után, 2015-ben jött létre a koszovói háború alatt, 1998-1999-ben elkövetett bűncselekmények kivizsgálásának különleges bírósága. A jelentésben hivatkoznak a szerb biztonsági erők Koszovóból való kivonása után 1999-ben elkövetett számos bűncselekményre. Marty megnevezett UCK parancsnokokat, mint többszáz szerb, cigány és „nem lojális” albán elfogásának és meggyilkolásának megszervezőit az 1999-2000 közötti  időszakban.

haradinaj_uck_1.jpg

A koszovói háborúban 1998. január 1.- 2000. december 31. között becslések szerint 13000 ember halt meg, amiből több mint tízezer volt a civil. A Emberi Jogok alapítványa adatai szerint 8702 albán, 1203 szerb, 462 cigány és más kisebbség volt az áldozatok között. 2018-ban nevezték ki a különleges bíróság főügyészét, a nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező amerikai Jack Smith-t. A bíróság működését az Európai Unió nem csak erkölcsileg, hanem anyagilag is támogatja. A támogató országok között van Kanada, Norvégia, Svájc, Törökország és az Egyesült Államok is.

Sokan tartják a hágai idézést igazságtalan lépésnek mind Haradinaj, mind Koszovó ellen, bár hozzáteszik, nem tudják, nem kerültek-e elő újabb bizonyítékok a Dick Marty jelentés kapcsán.

Haradinaj Belgrád fő ellenségének számít, hosszú idő óta szeretnék háborús bűnökért elítéltetni. Nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene, ez alapján tartóztatták le 2017 januárban a párizsi repülőtéren, de néhány hónapos fogvatartás után a szerb követelést a bíróság elutasította, Haradinajt szabadon engedték. Hazatértét koszovóiak ezrei várták és nemzeti hős lett. Akkor kezdte meg újabb politikai kampányát.

haradinaj_letartoztatasa_franciaorszagban.jpg

                      A franciaországi letartóztatás 2017-ben

Aleksandar Vučić szerb elnök szerint most sincs ok az eufóriára, a koszovói miniszterelnök lemondása szerinte pusztán politikai trükk, hogy növelje a népszerűségét. „Azt jósoljuk, hogy 48 óra után el fogják engedni. Nem mondom, hogy „talán”, mert biztosak vagyunk benne, és az albánok hősként fogják ünnepelni, nő a népszerűsége, míg mindenki másé csökkenni fog -mondta Vučić. - Szerbia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy folytassa a párbeszédet, hogy eltöröljék a vámokat. Minden eddiginél több előterjesztéssel fogunk élni, még több tárgyalást kezdeményezünk a régió vezetőivel a Balkán gazdasági egyesüléséről.” 

 

 forrás: BBC news, Anadolija, AJB

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr2214972002

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.