2019. júl 27.

Elszabadultak az árak a horvát tengerparton

írta: Nosztalgikus
Elszabadultak az árak a horvát tengerparton

Vészjelzéseket adnak idegenforgalmi szakemberek, figyelmeztetnek, hogy baj lesz. Sorra érkeznek az információk a turisták számának csökkenéséről, félig üres apartmanházakról, csökkenő bevételekről.  

Az adatok szerint július 1-8 között 90 ezerrel kevesebb turista érkezett, mint 2018 azonos időszakában. Ugyancsak csökkent a vendégéjszakák száma, az említett időszakban 400 ezerrel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb a németországi turisták számának csökkenése. Július első hetében 20%-kal kevesebben érkeztek, mint az előző év hasonló időszakában. Ennél sokkal rosszabb eredményt hozott a május, amikor a német beutazó turisták száma 36,5%-kal, az eltöltött vendégéjszakák száma 47,8%-kal volt kevesebb, mint tavaly. A turisták számának csökkenése az ország minden területén észlelhető.

horvat_turizmus.jpg

A horvát turizmus állami vezetői máshogy vélekednek. Gari Cappelli turisztikai miniszter és a horvát idegenforgalmi hivatal vezetője azt állítják, hogy 6%-kal nőtt a beutazó külföldi turisták és 3%-kal az eltöltött vendégéjszakák száma.

Sokan nem hisznek a növekvő számokról szóló beszámolóknak, mert nem hivatalos információk szerint jelenleg az Adrián a kapacitás 40%-a üres. A turisztikai miniszter annyit elismert, hogy vannak üdülőhelyek, ahol biztosan kevesebb a turista, mert nem adnak minőségi szolgáltatást, gondoljon is ő bármire. Korčula polgármestere úgy véli, a miniszter valami párhuzamos világban él, és ő is félig üres éttermekről, üres kompokról és strandokról beszél a településen, és arról, hogy júniusban 5-7%-kal kevesebb látogatójuk volt. „Ez az állami idegenforgalmi politika hibája. Míg a vetélytársak csökkentik az adókat, támogatják a turizmust, mi abnormális adókat fizetünk.”

Az idegenforgalom a horvát gazdaság egyik alappillére, évről évre újabb és újabb rekordok dőltek meg. Ehhez a gyönyörű tengerparton, a kellemes klímán és a lenyűgöző településeket kívül az is kellett, hogy a horvát turizmus konkurrenseinél, mindenekelőtt Görögországban, Törökországban, Egyiptomban és Tunéziában olyan politikai, gazdasági események történtek, amik válsághoz vezettek, jelentősen romlottak az idegenforgalom számai, sorra mondták le a nagy utaztatók és a magánutazók a megrendeléseiket.  Horvátország ezzel szemben, mint biztonságos ország, egyes számú célponttá vált szerte a világon. Az országról, az Adriáról, a nyaralási ajánlatokról sorra számoltak be a világ vezető hírportáljai. Ilyen feltételek mellett nem, vagy alig gondoltak arra, hogy az idegenforgalmat hogyan kellene fejleszteni.

horvat_turizmus_by_vacation2_1.jpg

A hivatalok vezetőinek optimista jelentéseivel ellentétben egyre nagyobbak a félelmek a piac romlásáról, van, aki egyenesen annak összeomlásáról beszél. Egyre több a panasz, amit a közösségi oldalakon meg is osztanak, így nagyon sok emberhez elér. Elmondják, hogy az árak túlzottak, a szolgáltatás alacsony színvonalú, vagy egyáltalán nincs, az alkalmazottak udvariatlanok… Sok a panasz a szegényesen, elavult, lehordott bútorokkal berendezett, ámde drága apartmanokról, ahol nincs klíma, internet, messze van a tengerpart. Mindezekkel együtt szinte lehetetlen apartmant találni napi 50-60 eurónál olcsóbban. A Dnevnik.hr szerint a Horvátországba látogató turistáknak nemcsak a szállás, az étkezés, a kirándulások és egyéb költségeket kell figyelembe venniük, hanem azt is, hogy fizetniük kell a saját törülközőjükért a strandon. A saját nyugágyon, vagy törülközőn az olajfa árnykéban 15 kuna, vagyis két euró, míg ugyanezért a napon nem kell fizetni. Hasonlóról számolt be egy bosznia-hercegovinai család is. Ők azt mondták el, hogy a Peljesac-félszigeti Trpanjban a pálmafa alatt egy napozóágy bérleti díja 75 kuna, míg közvetlenül a parton 25 kuna.

A legjelentősebb turisztikai portál, a www.hrturizam.hr tulajdonosa azt mondja, hogy „bármit is mondunk, a horvátországi turizmus a maga ajánlatával elérte a felső határt és még annál is többet. Számos problémánk van, amelyek vagy a szőnyeg alá kerülnek, vagy egyszerűen nem akarják látni őket. Erre a szezonra már semmit nem lehet tenni, de ha nem történik sürgősen valami, a következő évek nehezek lesznek. A jelenlegi horvát idegenforgalom lassan, de biztosan eltűnik.” Az okok között a vetélytársak közötti legmagasabb, 25%-os forgalmi adót, a rossz befektetéseket, a költséghatékony működés hiányát, az elégtelen szolgáltatásokat és a legnagyobb gondot, a munkaerőhiányt említette.

Észre kellene venni, hogy az évekig súlyos gondokkal küzdő konkurrensek már „ébredeznek”, és olyan ajánlatokkal állnak elő, amiket a horvát idegenforgalom nem tud ajánlani.  Rámutat a nagyon gyakran irreálisan magas árakra, amiért az ellenszolgáltatás alacsony vagy nem megfelelő, míg a törökországi szállodák a horvátokénál lényegesen alacsonyabb áron sokkal többet kínálnak, gyakran repülőjeggyel együtt.  „Itt az ideje, hogy belássuk, hogy a szolgáltatás tekintetében nem elég csak a tenger és a napsütés. Volt három évünk, hogy csináljunk valamit, hogy márkát építsünk, hogy új terméket hozzunk létre, de nem tettünk semmit.  Mindenki csak abban gondolkodik, hogy szállodát, apartmant épít, és azt kiadja. Nem normális, hogy Brač szigeten hét turisztikai ügynökség van, és mindegyik önálló marketinget folytat. Bračnak egy egységnek kellene lenni egy ügynökséggel. Hasonlóan a megyékben is. Dalmáciában például három nagyváros három saját turizmust fejleszt.”

A szakember úgy véli, hogy a legrövidebb időn belül el kell dönteni, mit akarnak kezdeni az idegenforgalommal, milyen turizmust akarnak, ahhoz milyen rövidtávú és hosszútávú intézkedések kellenek. Ehhez összehangoltan kell dolgozni, nem városonként, megyénként külön-külön, nemegyszer egymás konkurrenciájaként. Az idegenforgalom fejlesztése ugyanolyan fontos a szárazföldön is, mint a tengerparti térségekben. Figyelembe kell venni azt is, hogy az elmúlt 10-20 évben a turisták igényei is változtak. „A külföldi és a hazai turisták is minőségi elhelyezést, kényelmes és tiszta strandokat, lényegesen magasabb színvonalú szolgáltatásokat és ahhoz igazított reális árakat igényelnek. Ha ezt nem tudjuk nekik biztosítani, akkor oda fognak menni, ahol ezt megkapják”- mondta Goran Rihejl.  

horvat_idegenforgalom_1.jpg

A jól fizető turisták elmaradására számtalan okot lehet mondani a repülővel jobban megközelíthető tengerparti célállomásoktól kezdve, a határon a hőségben órákat várakozni kényszerülésen, a „világutazás” trendjének változásán át a nem kevésbé fontos okokig, ami miatt elkerülik a horvát partokat, és ez a valós szolgáltatás nélküli áremelkedés.

A horvátok is panaszkodnak a lassan megfizethetetlen árakra, és azt mondják, inkább külföldön, Törökországban nyaralnak, mint saját tengerpartjukon. „Itt azt hiszik, hogy meg kell elégednünk, azzal, amit nyújtanak: a tengerrel és a napsütéssel.” A török riviérán annyi pénzért, amennyiért a saját tengerpartjukon nyaralhatnának, jobb szolgáltatással és olcsóbban tudnak pihenni.   

Sokan mondják, hogy idén Törökország „ellopja” a turistákat, mert alacsony árakkal próbálják meg a politikai válság miatt évek óta tartó csökkenést megállítani. Mellettük Egyiptom ugyancsak teljes erővel visszatér, Görögországot pedig újra „felfedezik” a nyaralók.

A hisztérikus áremelkedés egyik lehetséges okára hívta fel a figyelmet a horvát turisztikai ügynökségek igazgatója. 2016-2019 között 164 ezerrel nőtt a kereskedelmi szálláshelyek száma, a jelenlegi versenyhelyzetben ennyi ágyat megtölteni egyszerűen lehetetlen. Az új apartmanok építtetői gyors megtérülést akarnak, és tekintet nélkül a régebbi szálláshelyek tulajdonosaira, korábbi hallgatólagos megállapodásokra, szégyentelenül megemelték az árakat. Ennek az lett az eredménye, hogy a régebbi apartmanok tulajdonosai csatlakoztak hozzájuk még annak tudatában is, hogy Görögországban és Törökországban az árak az övékénél sokkal kedvezőbbek.  

horvat_krk-szallas-hajl-apartman-01.jpg

Ennek az egésznek a legnagyobb vesztesei a magánszállások tulajdonosai. A horvát turisztikai társaság adatai szerint a magánszektorban 630 ezer, a nyaralóházakban 480 ezer, a kempingekben 240 ezer, a szállodákban 170 ezer ágyat kínálnak.  

Vannak üresen álló apartmanok, ami főszezonban évekig elképzelhetetlen volt, a kisebb településeken nincs tömeg, probléma nélkül lehet helyet kapni az éttermekben, a strandokon. Gond nélkül lehet napozóágyhoz, napernyőhöz jutni, amire az előző években nem volt példa. 

 

Szólj hozzá

turizmus tengerpart idegenforgalom Horvátország