Maléves életünk legszebb éveit töltöttük Bosznia-Hercegovinában, közelebbről a férjem a szarajevói repülőtéren, ezért minden, ami a repülőtérrel kapcsolatos, a boszniai légiközlekedéssel kapcsolatos, érdekel. Most egy kicsit a repülőtér történetéről és a helyi légitársaságokról mesélek. 

Az első repülőtér Butmirban volt, az első járat onnan indult 1930-ban Belgrád-Szarajevó-Podgorica útvonalon, egy évvel később a Belgrád-Szarajevó-Zágráb. 1936-tól repülték a Belgrád-Szarajevó-Dubrovnik útvonalat, majd 1938-tól tovább Dubrovnikból Tiranába hetente háromszor. Ez az év volt az, amikor elindul az első nemzetközi járat is: Dubrovnik-Szarajevó-Zágráb-Bécs-Brno-Prága. 

szarajevo_repuloter_1930_1.jpg

A második világháború után az első járatokat Belgrádba, Szarajevóba és Zágrábba a jugoszláv-szovjet közös légitársaság, a JUSTA teljesítette, ami egy évvel később a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti viták miatt megszűnt és megalakult a JAT. Onnantól a jugoszláv légitársaság repült Szarajevóból DC-3-as típusú gépekkel. 

A mai repülőtér nem messze van a korábbi butmiritól, a légikikötőt 1969. június 2-án nyitották meg. Kezdetben csak belföldi légiforgalom volt, az első nemzetközi járat 1970-ben indult Frankfurtba. Hatalmas fejlesztés előzte meg az 1984-es szarajevói téli olimpiai játékokat. Szükség is volt rá, mert a verseny ideje alatt naponta 50-70 járatot szolgáltak ki. Azokban a napokban a JAT DC-10-essel repült Szarajevóból New Yorkba, de számos nagyrepülőgép szállt le: Lockheed L-1011 Tristar, Boeing 707-es, DC-8-as és mások is. Az olimpia utolsó napján a repülőtér 14 ezer utast kezelt. 

szarajevo_repuloter_1984_1.jpg

A boszniai háború kitörése után a repülőteret a Jugoszláv Néphadsereg felügyelte. A szerbek által szinte teljesen körbezárt várost a háború első heteiben közel harmincezer ember, elsősorban nők és gyerekek, a jugoszláv néphadsereg alkalmazottai, diplomaták és családtagjaik hagyták el légi úton. A szerbek a repülőtéren leszerelték az összes navigációs és egyéb felszerelést. Az ENSZ erők 1992. júliusban vették át a repülőtér ellenőrzését, de kizárólag humanitárius segélyt szállító gépek szállhattak le. Összesen 13 ezer járat 160 ezer tonna segélyszállítmányt hozott az ostromlott városnak. Ez volt az ENSZ történetének legnagyobb légi humanitárius akciója. 

szarajevo_repuloter_1992-95_aerodrom_sarajevo_un-550x348_1.png

Több mint 800 ember vesztette életét, amikor megkísérelt átfutni a leszállópályán, hogy a boszniai hadsereg által ellenőrzött szabad területekre jusson. Nem sokkal később a pálya alatt megépült a Dobrinja-Butmir alagút, ami életben tartotta Szarajevót. 

A háború után 1996. augusztus 16-án nyitották meg a repülőteret a polgári légiforgalom előtt. Minden felszerelést, eszközt, beleértve még a váróhelyiségek berendezését is adományként kapták. Az első légitársaság, ami leszállt a háború utáni Szarajevóban, a Croatia Airlines volt Zágrábból, azután érkezett a török Top Air társaság gépe Isztambulból. Abban az évben a repülőtér 26 ezer utast szolgált ki. Őket követte az Austrian Airlines, a Lufthansa és 1999-től a Malév. 

szarajevu_repuloter_malev_geppel_1.jpg

Az első háború utáni felújítás 2001-ben volt, akkor átalakították a terminált, 15 check-in pultot, öt beszállítókaput – ebből kettő utashidas – alakítottak ki, felújították a 2600 x 45 méteres pályát, a gurulóutakat és az állóhelyeket. A környező hegyek miatt az ILS bevezetés (CAT II vagy CAT III) nem lehetséges, ahogy meg kell oldani a repülőtér legnagyobb problémáját, a ködöt is.  Miután a repülőtér forgalma meghaladta az évi egymillió utast, 2017-ben megkezdték egy új terminál építését, ami kétmillió utas fogadására lesz alkalmas, utashidakkal, VIP terminállal és készül egy új igazgatósági épület is. 

A régió más nagyobb repülőtereitől eltérően Szarajevónak nincs jelentős konkurenciája három-négyórás autóúton belül. A legnagyobb repülőtér a környéken Split, 260 km-re. Mostar 129 km, ez autóval két óra, meglehetősen forgalmas úton. Mostarnak nagyon kevés járata van, a Croatia repül hetente kétszer, ami semmiképpen nem konkurenciája a szarajevói heti 13 járatuknak. Az Eurowings jár Stuttgartba, de a német városból Szarajevóba is van repülőjárat. Mostarba főként charter járatok közlekednek, azok is elsősorban zarándokokat hoznak, ami nem nagyon befolyásolja a szarajevói utasokat.

 banja_luka_airport.png

190 km-re van Banja Luka, ami legkevesebb három óra autóval. A Ryanair a maga négy útvonalával az egyetlen komoly konkurenciája Szarajevónak, ez az olcsó low cost légitársaság mindenképpen vonzza a potenciális utasokat. Az Air Serbiának kevesebb járata van Banja Lukába, mint Szarajevóba, ez nem konkurencia. Új járat a Mahan Air járata Teherából, ami versenyt jelenthet. 

Egyelőre Tuzla repülőtere Szarajevó legfőbb konkurense. A Wizz Air a 15 járatával jelentős számú utast von el a fővárostól még úgy is, hogy az elmúlt télen a low cost légitársaság bezárta néhány útvonalát. Nem hivatalos értesülések szerint a karcsúsítás folytatódik, 2019/2020 téli menetrendjében a Wizz Air jelentős csökkentést tervez. A repülőtér vezetésének nem sikerül a döntés megváltoztatására bírni a légitársaságot, jelentős számú járatot és frekvenciát veszítenek ezen a télen, ami nagyon rossz hír Tuzlának, különösen, hogy jelentős beruházásokat hajtottak végre a terminálon.   

szarajevo_air_commerce_1.jpg

A régió összes városa közül Szarajevónak volt a legtöbb, tegyük hozzá kudarcot valló, nemzeti légitársasága. Az első volt 1991-1997 között az Air Commerce, ami a JAT-tól bérelt két Boeing 727-es típusú repülőgéppel indult, de aztán közbeszólt a háború. 1992. márciustól a légitársaság felfüggesztette működését, majd a békekötés után csak L-410-es típussal cargo forgalmat indított újra. 

Még a repülőtér meg sem nyílt a polgári forgalom előtt, 1994-ben megalakult az Air Bosna légitársaság gyakorlatilag mindenféle típussal: ATR-42, B737-200, Fokker 50, MD80, sőt Yak-42-essel is ukrán színekben. A légitársaság katasztrofálisan rossz vezetése miatt 2003-ban csődbe ment. 

Ezután a boszniai kormány létrehozta a B&H Airlinest 2005-ben két lízingelt ATR-72-essel. 2008. októberben a kormány a tulajdonrésze 49%-át eladta a Turkish Airlines-nak azzal a kötelezettséggel, hogy a török légitársaság két keskenytörzsű gépet is forgalomba állít. Ennek eleget téve a szarajevói bázisra érkezett egy B737-400-as és egy Airbus A319-es. A légitársaság szinte követhetetlenül járatokat nyitott és zárt be, a Turkish Airlines rövid időn belül kifejezte elégedetlenségét, amiért lehetetlen befolyást gyakorolni a B&H Airlines vezetésére, megoldást kért erre, de teljes érdektelenséget tapasztaltak a kormányzat részéről is, így 2012-ben kivonultak a társaságból. A kormány ezután milliókat fektetett be a légitársaságba, de nem sikerült életben tartani, 2015. júliusban csődöt jelentett. 

szarajevo_bh_airlines.jpg

Légiközlekedési szakemberek szerint a sikertelenség fő okai a nepotizmus, a pazarlás, a kapacitáshiány, sikertelen járatnyitások, megmagyarázhatatlan versengés a piac erősebb szereplőivel (ATR-rel repültek Isztambulba, míg a Turkish és a Pegasus nagy repülőgépekkel és lényegesen több frekvenciával repülte), csatlakozás nélküli repülések nagy csomópontokra, gyakori járattörlések és az abszolút megbízhatatlanság voltak. A világ leghosszabb vonalát repülték ATR-rel Szarajevó-Koppenhága között, ami egyáltalán nem motiválta a potenciális utazókat. 

2015-ben még egy légitársaság tönkre ment, a Bosnia Wand Airlines. Őszintén szólva, erről a társaságról semmit nem olvastam korábban, ami azért nem túl meglepő, mivel kevesebb, mint egy hónap alatt, néhány járat után megszűntek. A légitársaság két Airbus A321-est üzemeltetett. Az üzleti modell annyira furcsa volt, hogy az egész szakma azt mondta, hogy a projektnek nincs jövője. Igazuk lett.  

Szarajevóban volt a bázisa a Bio Air cargo légitársaságnak, és öt repülőgépének: An-74, Il-18D, 2 db Il-76D és An-12BP. A médiák gyakran írtak a Bio Air gyanús ügyeiről, lehetséges pénzmosásról, háború alatti és utáni politikai szereplőkkel tartott szoros kapcsolatairól, a szövetségi nyomozó testületek által kezdeményezett büntetőeljárásokról. A Bio Air gépei leggyakrabban az arab országokba repültek. 

flybosnia_jpg_nyitojarat.jpg

Az országnak most is van nemzeti légitársasága, a FlyBosnia. Jelenleg öt járatot üzemeltetnek Szarajevóból két Airbus A319-es repülőgéppel: Manama, Kuwait City, Rijadh, Gassim és Jeddah. A tervek szerint a gépek számát az év végéig négyre növelik. Ez a projekt az eddigiektől eltérően komolyabbnak tűnik, mögötte a szaúd-arábiai Al Shiddi Group áll, akik Bosznia-szerte ismert befektetők, ők finanszírozták többek között a Sarajevo City Centert, a Hotel Bristolt is. Ám bármilyen sikeres befektető állhat a projekt mögött, ha hiányzik a szakmai vezetés. Jószándékkal kritizáló szakmabeliek megemlítik, hogy a társaság web oldalán hónapokig nem volt semmilyen tartalom, egyetlen mondat kivételével: rövidesen jövünk, majd néhány héttel az első járat indulása előtt megjelentek általános információk, de egyetlen konkrétum sem. Megjelennek hírek új járatokról, amiket gyorsan változtatnak, ez azt mutatja, hogy a társaságnak valójában nincs határozott elképzelése, hogy hova, milyen frekvenciával akar repülni?   

fly_bosnia.png

A hozzáértők azt is mondják, hogy túlzottnak tűnik a 2023-ig tervezett nyolcgépes flottabővítés, mert ez a piac ennél kisebb társaságot bír csak el. Majdnem ekkora kapacitása van a Croatia Airlines-nak, és a piaca hatszor nagyobb. Ez a megalománia a társaság vesztét okozhatja. 

Szarajevó a régió Közel-Kelet és Törökország felé irányuló forgalmának központja. Az elmúlt évben a járatok egyharmada a Közel-Kelet felé, egyötöde Törökországba ment. Az összes szarajevói forgalom 57,8%-át teszik ki a közel-keleti és a törökországi járatok.  A legerősebb vonal Isztambul, 2017-ben három légitársaság, a Turkish Airlines, a Pegasus és az Atlas Global repülte heti 31 járattal, ezt követte Dubai heti 21 járattal.  

A FlyBosnia fő piaca is a Közel-Kelet. A terjeszkedés bármilyen foka feltételezi a békét a térségben, ami azonban rendkívül ingatag, bármikor kitörhet egy háborús konfliktus, ami szó szerint elpusztítja ezt a projektet. Emellett azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a társaság jövőjének egyik alapvető feltétele az országban a politikai stabilitás.

Nincsenek könnyű helyzetben még úgy sem, hogy egy kivételesen erős pénzügyi befektetői csoport áll mögöttük.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr3815002612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.