2019. aug 19.

Múzeum lesz Tito úszó rezidenciája?

írta: Nosztalgikus
Múzeum lesz Tito úszó rezidenciája?

Rijekában várja sorsának jobbra fordulását Joszip Broz Tito legendás hajója, a Galeb (Sirály), de jövője még mindig bizonytalan. Felújítására pályázatot írtak ki, amire két ajánlat érkezett: a rijekai Viktor Lenac hajógyárból 60 millió kuna, míg Kraljevicaból 45 millió kuna értékben. A Sirály helyreállítása és múzeummá alakítása a „Rijeka - Európa kulturális fővárosa 2020” projekt részeként valósulna meg. A tervek szerint a hajón mintegy 4000 négyzetméteren múzeumi-kulturális létesítményeket, további 1000 négyzetméteren szállás-és vendéglátóhelyeket alakítanak ki.

galeb-foto-jutarnji_f.jpg

                               Jelenlegi állapotában

A Városi Tanács megosztott a kérdésben. A képviselők egy része élesen ellenzi az újjáépítést, a helyi média szerint elsősorban Tito hajójának szimbolikus jelentése miatt. Az ellenzők békés tiltakozást is szerveztek a Korzón.

A hajó a jugoszláv haditengerészet iskolahajója volt, 1938-ban építették Genovában, majd 1951-ben felújították. Dicsőségét és ismertségét annak köszönheti, hogy 1953-1979 között Tito úszó rezidenciája volt. A Sirály története ezt megelőzően meglehetősen viharos.

galeb_2.jpg

Eredetileg gyümölcsszállítás céljából készítették. 1936-ban az olasz Regina Azienda Monopoli Bananas, a RAMB gyümölcskereskedelmi társaság rendelt négy darab gyors, dízel üzemelésű hajót. 1938-ban készült el az Ansaldo hajógyárban és a RAMB III nevet kapta. Eredeti funkciója fagyasztott banán szállítása volt Szomáliából és Eritreából, az olasz Kelet-Afrikából Európába.

Noha eredeti célját nem teljesítette, soha nem érte el az olasz Kelet-Afrikát, a RAMB III-nak hosszú karrierje volt az olasz királyi haditengerészetben, ahol az ellátó köteléknél kísérőhajóként szolgált. Két 120 mm-es ágyúval, nyolc 13,2 mm-es légvédelmi géppuskával szerelték fel. 1941. május 10-én a líbiai Benghazi kikötőbe szállított húst az olasz katonáknak, amikor a HMS Triumph brit tengeralattjáróról torpedótámadás érte. A sérülésekkel a hajó nem tudott tovább menni, Giuseppe Aneti kapitány azonban úgy rendezte el a rakományt, hogy vissza tudjon térni. A hajó hátrafelé haladt a kilencszáz mérföldnyire lévő Szicíliába, ahonnan a trieszti San Marco hajógyárba vontatták.

A háború alatt német tulajdonba került, a Kiebitz nevet kapta, 1945. november 5-én Rijekában a szövetségesek bombái elsüllyesztették. A kikötő megtisztítása után megkezdődött a hajó kiemelése 22 méter mélyről, ami végül 1948 elején sikerült. A pulai hajógyárban felújították és Galeb néven iskolahajóként adták át a jugoszláv haditengerészetnek. Eredeti rendeltetésétől merőben eltérően, teljesen új szerepben további harminc évet szolgált.galbe_tito_es_a_tengereszek.jpg

                                Tito és a Galeb legénysége

Tito először 1952. szeptember 10-én, a Tengerészek napján lépett a Sirály fedélzetére, amikor szemlét tartott a jugoszláv haditengerészeti flottánál. A következő 27 évben a hajó pontosan 549 napot töltött Tito szolgálatában. A jugoszláv államelnök 318 napot töltött a fedélzeten 86062 tengeri mérföldet (157420 km) hajózva az Adrián és a világtengereken. Tizennégyszer utazott vele három kontinens – Európa, Afrika, Ázsia - 18 országába. 29 kikötőben kötött ki.

galeb_calcuta.jpg

                                       Calcuttában 

A nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjába először 1953. márciusban került, amikor első kommunista vezetőként Nagy-Britanniába látogatott. A Sirály fedélzetén érkezett, a hajóról csónakkal vitték ki közvetlenül a londoni parlament épületéhez. Tito egyenruhában volt, ott fogadta őt Winston Churcill és Fülöp edinburgh-i herceg, a királynő férje, aki erre az alkalomra a Királyi Haditengerészet admirálisának egyenruháját viselte. Az út Londonig és vissza egy hónapig tartott.

Tito nagyon intenzíven használta a hajót 1954 és 1961 között, amíg nem alakult meg az el nem kötelezett országok mozgalma. Ez alatt az idő alatt a Sirállyal kétszer volt Ecuadorban, elhajózott Burmába, Indiába és Ceylonba. Ezek az utazások hónapokig tartottak. Az utolsó ilyen hosszú útja 1961-ben volt Afrikába. Azután főleg repülővel utazott, a hajó gyakran a célállomás kikötőjében várta.

galeb_bombay.jpg                                     Bombay-ban

A fedélzeten megfordultak a világ legnagyobb államférfiai, királyok, császárok, hollywoodi hírességek, a tudományos, kulturális és művészeti élet híres szereplői. 1976-ban az el nem kötelezettek csúcstalálkozóján Kolombóban vendégül látott 70 államfőt, köztük Brunei szultánját a 37 feleségével! A már beteg elnök 1979 augusztusában hajózott ki vele utoljára Brioniból Zadarba és vissza egy rövid megállóval Rab szigeten.

galeb_tito-i-sofija-loren.jpg

                               Josip Broz, Sophia Loren és Jovanka Broz

A hajó az utolsó két önálló útját Jugoszlávia szétesésének, a balkáni háborúk kezdetén tette. Nem katonai felszereléseket szállított Koperből a Kotori-öbölbe 1991-ben. A békekötés után megvásárolta egy görög hajótulajdonos, és a rijekai Viktor Lenac hajógyárba vitték, hogy felújítsák. A tulajdonos azonban nem tudta fedezni sem a felújítási, sem a kikötői költségeket, hatalmas adósságot halmozott fel, ezek fejében a bíróság a hajót nyilvános árverésre bocsátotta, ahol Rijeka 150 ezer dollárért megvásárolta.

galeb_unutrasnjost.jpg

                                 Az úszó rezidencia szalonja 

A hajó 2006-tól a horvát kulturális örökség része és a vétel révén 2009-től Rijeka város tulajdona.  A Sirály 117 méter hosszú, 17 méter széles. Tízezer tengeri mérföldet tudott megtenni és ezer katonát tudott befogadni teljes fegyverzettel és felszereléssel. A hajón még most is az eredeti, 1938-ban beépített motorok vannak, két 7000 LE-s Fiat dízelmotor, amivel 17,6 csomós sebességgel tudott haladni. Az olaszok nagyon büszkék ezekre a motorokra, egy ízben felajánlották Jugoszláviának, hogy építenek egy új, korszerű iskolahajót cserébe a két motorért, amit kiállítanának a torinói Fiat múzeumban, de a jugoszlávok elutasították az ajánlatot.

galeb15-180511_foto_tea_cimos_cropix.jpg

A hajón fénykorában háromszáz fekvőhely volt, három ebédlő, két konyha, hentesek, pékségek, cukrászdák, férfi és női fodrászok, cipőkészítők, több hivatal, egy műtő és négy szabadidős terem. 120 tengerész szolgált rajta, csak a gépházban 45. Több leírás is arról szól, hogy a hajó nem volt semmi luxussal berendezve. Az egykori kapitány Miodrag Šepić így emlékezett: „Tito és Jovanka külön aludtak. Tito szobája színes juharfából készült, Jovankáé fehér juharból. A hajóba nem építettek be semmi luxusfelszerelést. Iskolahajó volt és az is maradt.”  

A Sirály hajómúzeum – ahogy mondják: a rijekai eper a tortán – hatalmas kulturális-turisztikai attrakció és Volko Obersnel polgármester megüzente, hogy a városi tanács döntésétől függetlenül felújítják.

fotó: crckarije.com, oslobodjenje.com

 

Szólj hozzá

hajó Sirály Rijeka Josip Broz Tito Galeb