Bosznia-Hercegovina kollektív államelnöksége szarajevói épületének története 1884-ben kezdődött, amikor a Miljacka folyó két partján fekvő város Európa jelentős városává kezdte kinőni magát.  1878-1917 között, az Osztrák-Magyar Monarchia idején modern európai várossá alakították. Nagyon sok középületet emeltek, iskolákat, kórházakat, múzeumot, bankot, katonai objektumokat, de épült városi park, vízvezeték, csatornahálózat és megindult a villamos közlekedés.  

A ma az Elnöki palotának helyet adó épületegyüttes első fázisát 1884-1885-ben építették a kor sikeres építészének, Josip Vancašnak tervei alapján.  Az első nemzeti jelentőségű adminisztratív-igazságügyi intézmény volt, egyike a város legreprezentatívabb épületeinek.

szarajevo_zemalj_vlada-l.jpg                 A kormányépület I. 

Az 1878-as bécsi döntést követően 1879 elején iktatták be Bosznia-Hercegovina új kormányát, a tartomány élére a császár Kállay Benjámint, a Monarchia közös pénzügyminiszterét nevezte ki. Kállay 1882 évi látogatásakor látta, hogy milyen körülmények között dolgoznak az állami hivatalnokok és elrendelte egy új épület megtervezését. Egyetértett a telek kiválasztásával és felszólította a württembergi tartományi kormány vezetőjét, hogy vásárolja azt meg 4000 forintért Gazi Isabegov kereskedőtől. A császárt is meggyőzte új kormányzati épület szükségességéről. Azzal érvelt, hogy ha a lakosok látják, hogy a hatalom képviselői milyen méltatlan körülmények között dolgoznak, bizton gondolhatják, hogy az új kormány csak ideiglenes. Nehézkes az ügyintézés, mert a kormányzati szervek a város különböző pontjain vannak, ami Kállay véleménye szerint ugyancsak rombolja a hatalom tekintélyét. 

kallay_benjamin.png

A főépítész Schmidt tanácsára választotta Kállay Josip Vancašt fő kivitelezőnek. Az építész honoráriuma 16 ezer forint volt. 1883. decemberben megérkezett a császári jóváhagyás, megkezdődhetett a műszaki dokumentáció és az építkezés előkészítése.1883-1884-ben Vancaš bécsi irodájában  a kormányzati épület és a Jézus Szíve katedrális tervein dolgoztak. Ahogy az építkezés 1884. márciusban kezdődött, az iroda is Szarajevóba költözött. Vancaš 1884. évi Szarajevóba érkezésével kezdődött a város építészetének nyugat-európai színvonalú fejlődése, ami elsősorban neki köszönhető. Harminchét évet élt és dolgozott a boszniai fővárosban. Szarajevó közvetlen vagy közvetett építészete az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában elválaszthatatlan Josip Vancaš nevétől és munkájától.

A kormányépülethez három stílusváltozatot javasolt: a firenzei korai reneszánszt, az olasz gótikát és az olasz késő reneszánszt. Ragaszkodott hozzá, hogy az épület bejárata a déli oldalon, a mai Marsala Tita utcáról legyen. 

szarajevo_elnoki_palota_1884_historije_ba.jpg

Az épületet a döntés alapján neoreneszánsz stílusban építették, ahogy a reprezentatív épületek nagy részét az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában. A neoreneszánsz legfigyelemreméltóbb példája a 15. századi firenzei paloták (Pitti palota, Palazo Ruccelai) után. 

Bécsi javaslatra Karlo Schwarzot választották építésvezetőnek, a szakmai felügyelettel Vancast bízták meg. Az építkezést egy, az erre a célra létrehozott bizottság követte, ami  a határidő letelte előtt 13 nappal befejezte a munkáját és az ő érdemük, hogy a végső költségek 400 000 forintról 393 000 forintra csökkentek. 

Másfél évvel a kezdés után, 1885. októberben az épületet átadták a kormány használatába. Akkoriban ez volt Szarajevó legmagasabb épülete, alagsorból, földszintből és két emeletről állt.

A földszinten kapott helyet a tartományi földhivatal, a kataszteri igazgatóság, néhány politikai szervezet, a posta és a távíró iroda, valamint az őrség helyiségei. Az első emeleten volt egy nagyterem és a kormányhivatal irodái. A második emeletre költöztek a város különböző részein lévő kormányzati szervek és a Legfelsőbb bíróság.  Kezdetben a Múzeumi Társaság, és a Szarajevói Közlöny is a földszinten működött, míg az alagsorban volt a nyomda.  

Ahogy az apparátus egyre nőtt, felmerült egy új épület építésének szükségessége. 1911-ben a kormányzati épületre annak teljes terjedelmében felhúztak egy harmadik emeletet, amit már Karlo Paržik irányított.

Tíz évvel a kormányépület tervének megszületése után megkezdődött az kormányépület II. építése. 1896-ban készült el, mint második kormánypalota az első közvetlen szomszédságában, a kelet oldalon. Ma a Külügyminisztérium és a Föderáció Vasút igazgatósága működik benne. A bővítés tovább folytatódott és 1905-ben a kormányépület nyugati oldalán átadták a harmadik épületet, ahol ma a városi önkormányzat és Szarajevó Kanton hivatalai vannak.

szarajevo_predsjednistvo_bih.jpg

1929-1941 között, a Jugoszláv királyság idején az I. kormányzati épületben működött a Drinai bánság központja, 1945-1963-ig a Jugoszlávia Szövetségi Népköztársaságban Bosznia-Hercegovina elnöksége és a parlament végrehajtó tanácsa, 1974-től Bosznia-Hercegovina Szocialista Köztársaság elnöksége. A háború alatt, 1992-95 között az elnökség mellett itt működött a hadsereg főparancsnoksága. 

Bosznia-Hercegovina 1996 októberi alkotmánya az épületet a kollektív államelnökség hivatalaként jelöli meg. Itt vannak az irodái az államelnökség bosnyák, szerb és horvát tagjának és apparátusának, a Föderáció elnökének és alelnökének, néhány miniszternek és az alkotmánybíróságnak. 

Az elnöki palota épületét 2008-ban a Nemzeti Emlékművek Megőrzésével Foglalkozó Bizottság Bosznia-Hercegovina nemzeti emlékművének nyilvánította, egyike a Szarajevó területén lévő 101 nemzeti műemléképületnek.  

 

fotó: historija.ba

A bejegyzés trackback címe:

https://balkanimozaik.blog.hu/api/trackback/id/tr5115033638

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.