2019. okt 20.

Jajce, a királyi város

írta: Nosztalgikus
Jajce, a királyi város

„Kedves barátaim, egy olyan városból jelentkezek, aminek a közepén van a Birodalom legszebb vízesése” – írta képeslapjára a 19. század végén egy cseh turista. A Birodalom az Osztrák-Magyar Monarchia, a vízesés városa a bosznia-hercegovinai Jajce. Ma a világ tizenkét legszebb vízesésének egyike, és egyedülálló abban, hogy a város szívében található.

A Pliva és a Vrbas folyók összefolyásánál épült Jajcét az írásos emlékek először 1396-ban említik. A város alapítója a bosnyák királyság és spliti hercegség nagyhercege, Hrvoje Vukčić Hrvatinić. Korabeli utazók leírása szerint Vukčić Hrvatinić elhatározta, hogy a Nápoly közeli Castell de l’Uovo (Tojás kastély) mintájára épít várat, innen kapta a nevét a város, de vannak mondák, amik szerint a vár építése során tojásokat tettek a habarcsba, hogy szilárdabb legyen, más legendák szerint a vár tojás alakú sziklákra épült. Hrvoje aktívan részt vett a politikai intrikákban és a katonai akciókban, amik rendre veszélyeztették Bosznia függetlenségét mind a Magyar Királyság, mind az Oszmán Birodalom részéről. 1416-ban halt meg, halála után a város a Kotromanić bosnyák királyi család tulajdonába került.  

jajce-katakomba-1900x1142_c.jpg

A 15. században Jajce királyi székhely lett, 1461. novemberben a város Szent Mária templomában koronázták meg az utolsó bosnyák királyt, Stjepan Tomaševićet.  A törökök 14-15. századi előretörésével és hódításával harctérré vált a Balkán-félsziget. Százötvenezer fős sereggel indultak Bosznia ellen. Mátyás király azt tanácsolta Stjepan Tomašević bosnyák királynak, hogy seregével és népével együtt vonuljon vissza a hegyekbe, és várja be a magyar király felmentő seregét, ám a bosnyák uralkodó nem fogadta meg a tanácsot. A törökök „mint a diót” rázták le egymás után a bosnyák várakat. Először Travnik esett el, majd rögtön utána Jajce és Kljuć, ahol a király és a fia rejtőzött. A török fölény elsöprő volt. Nyolc nap alatt hetven erődítmény került török kézre.

Jajcét 1463-ban foglalták el. A legenda úgy tartja, hogy a Kljućon bujkáló királyt és a családját II. „Hódító” Mehmed szultán küldötte, Mahmud pasa csellel fogta el, majd mikor azok megadták magukat, szabad elvonulást remélve, megölték őket. A szultán lelkiismeretének enyhítése érdekében fatwat (közleményt) adott ki, miszerint uralkodóként nem kötelessége betartani alattvalója szavát. II. Mehmed azt akarta, hogy a király halála után is szenvedjen, elrendelte, hogy olyan helyre temessék el, amit Jajcéból mindenhonnan lehet látni, de ahonnan Jajce nem látható. Az utolsó bosnyák király csontjait 1888-ban kiásták, azóta a Ferences-rendi kolostorban nyugszik.

jajce.png

Ekkor indult meg Mátyás király 25 ezer fős serege, és támadt rá a törökökre. Majdan vára, Kamengrad, és Kljuć ellenállás nélkül adta meg magát, a sereg néhány nap alatt Jajce alá érkezett. A magyar királynak óriási tekintélye volt, amit főként apjának köszönhetett. Nem telt még el sok idő 1456, a nándorfehérvári csata óta, Hunyadi Jánost legendák és félelmek övezték az ellenség köreiben, és fia is örökölte ezt. Az erődök a puszta jelenlététől megadták magukat. Jajce városát is sikerült elfoglalni, a vár azonban tartotta magát. Október elsején kezdődött az ostrom, a bevehetetlennek tartott várat Haram bég hétezer emberével minden áron meg akarta védeni, ám végül megadták magukat.   

Mátyás király elfoglalja Jajca várát

Magas hegyen állott Jajca vára, és a hegy alatt két nagy folyóvíz folyik, mind a kettőnek erősen sziklás a partja. A hegy alatt a két folyóvíz egybeszakad, majd beleömlik a Száva folyóba.
Jajca volt a boszniai királyság fővárosa, egykor István király uralkodott benne.
Történt egyszer, hogy Mohamed császár szép szóval beszélgetésre hívta a királyt, az el is ment gyanútlanul. A török császár mindjárt elfogatta, és a bőrt róla levonatta. Így pusztult el István király, és így vette birtokába Mohamed császár Rácországot, Boszniát és Szerbia nagyobb részét.
Mátyás király pedig nagyon bánta, hogy az ő királyságának birodalma csak a Száva folyóig terjed. Ezért titkon üzengetni kezdett a jajcabelieknek, akik már nagyon neheztelték a török utalmát.
A városbeliek egyetértve a várost azonnal meghódította, de a várat ostromolni kellett.
Mátyás keményen szorongatta a várbelieket, az utakat mind elzáratta, és éjjel-nappal lövette a várat.
Végre akkora lett az ínség a várban, hogy Harám bég, a vár parancsnoka személyesen kereste fel Mátyás királyt.
A király nagy tisztességgel fogadta Harám béget.
- Nincsen élésem a várban, ezért feladom, ha minden vagyonommal és az összes rabokkal elbocsátasz. Ha el nem bocsátasz, tudd meg, hogy néhány nap alatt a török császár itt terem rajtad.
Mátyás király így felelt:
- Én ezt a hadat a szegény rabokért indítottam, ezért legkisebb szolgámat sem hagyom török rabságban.
Sok szót váltottak, vitatkoztak is eleget, végül úgy állapodtak meg, hogy Harám bég feladja a várat, s aki a várban levők közül Mátyás királyt akarja szolgálni, tisztességben ott maradhat, aki pedig el akar menni, azt minden vagyonával együtt elbocsátja a király.

Mátyás király a vár elfoglalása után Székely Jánost nevezte ki várnagynak, Szapolyai Imrét pedig Bosznia kormányzójának, és horvát-dalmát bánnak. Az egész tartomány visszafoglalásában a kemény tél akadályozta meg a magyar királyt, de Jajce bevétele után így is hatvan helyőrség adta meg magát a magyaroknak. Jajce vára 1527-ig magyar kézen maradt.

A város a 19. század végén az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Ekkor épült meg Európa ezen részének legnagyobb vízi erőműve.

jajce_ugras.jpg

A város, a vár, a vízesés igazi gyöngyszem. Idén ötödször rendezték meg a vízesésről ugrók nemzetközi találkozóját, ami egyedülálló sport, szórakoztató esemény, igazi turista látványosság.  Különleges, mert egy vízesésnél tartják, és egyedülálló a világon, hogy mindezt egy város központjában.  

Szólj hozzá

vár Mátyás király Osztrák-Magyar Monarchia Oszmán Birodalom Jajce bosnyák király