2019. nov 08.

Fülöp-szigeteki munkavállalók montenegrói szállodákban

írta: Nosztalgikus
Fülöp-szigeteki munkavállalók montenegrói szállodákban

Többször írtam róla, hogy milyen munkaerőgondokkal kell szembenéznie Horvátországnak, és különösen a horvát idegenforgalomnak, és nincs ez másképp Montenegróban sem. Az évek óta fennálló munkaerőhiányt elsőként három szálloda igyekszik a Fülöp-szigetekről enyhíteni. Herceg Noviban a Delfin, a Park és a Kumbor szállodák a spanyol Iberostar szállodalánc tagjaként alkalmaznak fülöp-szigeteki munkavállalókat, bár szakemberek szerint ez csak tűzoltás, a valódi problémára nem jelent hosszútávú megoldást.

Furcsa ellentmondás, hogy Montenegróban a munkanélküliségi ráta 15%, az elmúlt hónapban közel 36 000 ember volt állás nélkül, míg a turizmus jelentős munkaerőhiánnyal küzd. Ennek legfőbb oka a nagyon alacsony bérezés. A montenegróiak egyre kevésbé hajlandók minimálbérért, ami jelenleg 195 euró, dolgozni a hazai szállodákban, de a szomszédos országokból érkezők számára is egyre kevésbé ösztönző a kínált fizetés. A mediterrán országok közül itt a legalacsonyabbak a bérek, Montenegróban az átlagkereset 510 euró körül van, az idegenforgalomban ennél is kevesebb, ezért egyre többen keresnek más országokban állást, és nem is kell messzire menni. Montenegróban egy két nyelven, angolul, olaszul beszélő recepciós 550 eurót keres, Dubrovnikban 1200 eurót, plusz szállás és napi háromszori étkezés.

montenegro_herceg_novi.jpg

A másik ok a relatív rövid szezon, ez is kevéssé tartja az ágazatban a munkavállalókat. Jelenleg a Földközi-tengeri országok közül Montenegróban a legrövidebb a szezon, a montenegrói turizmus a szerb és az orosz piacra alapoz, szakemberek szerint viszont a többi mediterrán országhoz hasonlóan az európai piacra, a német, az angol turistákra kellene építeni, és a hotelek nagy része így évi 150 napon át lehetne kihasznált, míg most ez száz alatt van.  

Pillanatnyilag az idegenforgalomból az elvándorlás legfőbb oka a fizetés, ezért ha meg akarják tartani a képzett szállodai, éttermi munkavállalókat, muszáj lesz a béreket rendezni. Ehhez kormányzati intézkedésekre van szükség, elsősorban a béreket terhelő adók csökkentésére, egyes esetekben a megszüntetésére. A Munkaadók Szövetsége a közelmúltban ismét megkongatta a vészharangot, és azt mondták, hogy "a következő elvándorlási hullám a montenegrói gazdaság és a munkaerőpiac számára végzetes lesz". Tavaly kétezer egyetemista ment néhány hónapra dolgozni külföldre, legtöbben az Egyesült Államokba, Franciaországba és más nyugat-európai országokba, akik megfelelő fizetésért otthon is dolgozhattak volna a nyári főszezonban.

montenegroi_tengerpart_2.jpg

Vannak persze a környező országokból érkező munkavállalók, az év első nyolc hónapjában több mint 20 000 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, ami 7,5 százalékkal több, mint tavaly. Magasan a legtöbben Szerbiából jönnek, őket követik a törökök, bosnyákok, de érkeznek Kínából, Albániából és Oroszországból is.

Az első fülöp-szigeteki csoport a legnagyobb ottani munkaközvetítő közreműködésével érkezett. Ez a szervezet intézi Csehország, Szlovénia, Horvátország, Montenegró, Magyarország és Ausztria esetlegesen fellépő munkaerőigényének kielégítésével. A távol-keleti országból érkezőkkel legkevesebb fél évre, de maximum két évre kötnek szerződést. Az alacsonyan képzettek, vagy képzetlenek, mint például az szobaasszony, havi 600 dollárt keresnek, amihez szállást és étkezést is biztosítanak.

A munkaerőhiánnyal küzdő turizmus így is jelentős bevételeket generál. Az év első hét hónapjában a tavalyi azonos időszaknál 4%-kal több, 531 millió euró folyt be. Az idén megnyitott 46 új szállodával a hotelek száma 459, összesen kb. 45 000 férőhelyet kínálnak.

Szólj hozzá

turizmus idegenforgalom Montenegró munkaerő hiány