2019. dec 14.

Nobel-díjas persona non grata

írta: Nosztalgikus
Nobel-díjas persona non grata

Nem csitulnak az indulatok az idei irodalmi Nobel-díj nyertesének személye körül. A svéd akadémia választása ellen már a döntéskor is sokan tiltakoztak, és nem lettek kevesebben a díj átadásakor, december 10-én sem.Az osztrák Peter Handkét 2006-ban is támadták a Heine-díj odaítélésekor. Akkor Bora Ćosić kritikus „Szerbia hamis ügyvédjének” nevezte, aki „bocsánatos bűnnek tartja Szerbia elmúlt években elkövetett szörnyűségeit.”  

A legfőbb vád ellene most is Slobodan Milošević politikájának, Nagyszerbia álmának feltétlen támogatása, a szerbek által elkövetett, általa állítólagosnak nevezett mészárlások mértékének kisebbítése, a srebrenicai népirtás tagadása. Azt mondják róla, hogy „szerelmes” a titoi szocialista Jugoszláviába. Egy esszéjében "szomorúsággal és haraggal" búcsúzott az általa idealizált Jugoszláviától. Árulóknak nevezte Helmut Kohl német kancellárt és Francois Mitterand francia elnököt, amiért elismerték és támogatták a független Szlovéniát és Horvátországot. Radovan Karadžićcsal akkor találkozott, amikor már nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben ellene. A találkozót és a közös italozást azzal magyarázta, hogy meg akarta érteni a történteket. 

handke_stockholm_milosevic_temetesen.jpg

                    Milošević temetésén (fotó: AP)   

Handke többször hangoztatta, hogy a másik oldalon is követtek el bűncselekményeket. Erre a dél-európai történelemre szakosodott németországi Marie-Janine Čalić történész úgy reagált, hogy valóban követtek el bűnöket a horvátok és a bosnyákok is, ez azonban nem menti fel a szerbeket. Semmilyen bűncselekményt nem szabad relativizálni a másik fél cselekedeteire hivatkozva. 

A díj hírének hallatán a szerb nacionalisták körében nagy volt az öröm, míg a bosnyákok, albánok, horvátok, szlovének megdöbbenésüknek adtak hangot, de a liberális szerbek is meglepőnek és sajnálatosnak tartják Handke díját. Filip David szerb író, aki mindig Milošević-ellenes volt, egyenesen így fogalmazott: „Handke egy erkölcsi nulla. Nehéz, ha nem is lehetetlen, elválasztani Handke teljes irodalmi munkáját politikai tevékenységeitől. A Nobel-díj ismét elmélyíti a félreértéseket régiónkban és újra feltépi az 1990-es évek eleji sebeket.”  

Értetlenségüket fejezték ki a világ minden tájáról egykori haditudósítók, akik azt írták a világhálón, hogy ők ott voltak, ők tanúsítják, hogy mi történt Srebrenicában. 

handke_stockholm_3.jpg

A december 10-i stockholmi ceremóniát Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Észak-Macedónia, Albánia és Törökország bojkottálta, számos civil szervezet tüntetett a helyszínen és a boszniai Srebrenica-Potočariban. „Handke egy könyvében azt írta, hogy a boszniai muzulmánok nem is egy nép. Teljesen tagadja a velük történteket, tagadja a krajinai koncentárciós táborokat, Szarajevó ostromát, a srebrenicai mészárlást, és az a gondolat, hogy valaki ilyen írásért Nobel-díjat kaphat, annyira mélyen anti-civilizációs, hogy az ember valóságos fizikai fájdalmat, félelmet érez”- mondta Emir Suljagić, a Srebrenica-Potočari Emlékközpont igazgatója. Handke szerint a bosnyákok „szerb származású boszniai muzulmánok, akik szerb-horvátul beszélnek." 

Üzentek a mészárlásokat túlélők, az áldozatok családtagjai, a koncentrációs táborok egykori lakói: "Soha nem fogjuk elfelejteni, mi történt velünk. A népirtás tagadása állandóvá vált, és Handke díjazása egy újabb lépéssel tovább ment. Ez az író tagadja a népirtást, dicsőíti a háborús bűnösöket. Számunkra nem meglepő, hogy létezik ilyen író, lesz több is, de hogy Nobel-díjat kapott, az pusztító." 

handke_stockholm_christina_doctare.png

A díjátadás alatti tiltakozáson ott volt és beszédet mondott többek között Christina Doctare is. A doktornő „az én nevemben nem” felszólítással visszaadta Béke Nobel-díját, amit 1988-ban kapott az ENSZ békefenntartó erőinek tagjaként. Abban az évben mindenki, aki az 1950-es évektől 1988-ig békemissziókban szolgált, kollektív díjat kapott. A doktornő 1974-ben az első svéd orvosként szolgált a ciprusi ENSZ misszió svéd zászlóaljában. 1992-ben a háború sújtotta Boszniában működött, a helyszínről mutatta be a civilek elleni bűncselekményeket és hívta fel a világ figyelmét és segítette a nemi erőszak áldozatait. „1992 őszén kezdtem a missziót a WHO-nál, ahol már akkor a hadirokkantak rehabilitációjával foglalkoztam. Amikor világossá vált számomra a szisztematikus, rendszerszintű nemi erőszak, kiemelt feladatomnak éreztem a traumatizált nők rehabilitációját. Ezek az emlékek és tapasztalatok mindig velem vannak, és ez alapvetően megváltoztatta az életemet” –nyilatkozta korábban.

handke_stockholm_2.jpg

Koszovói, horvátországi írók, költők bojkottra szólítottak, de megszólaltak politikusok is. A szerb politikusoknak az alaphangot Aleksandar Vučić elnök adta meg, aki nem egyebet mondott, minthogy „úgy érezzük, hogy közülünk egy kapta a díjat. Ivo Andrić mellett még egy Nobel-díjasunkat ünnepeljük.” Az államfő bízik benne, hogy „drága barátjukkal” találkoznak a közeljövőben Szerbiában. Hasonló hangnemű véleményt fogalmazott meg a 2015 óta Belgrád díszpolgáráról Aleksander Vulin védelmi és Vladan Vukosavljević kulturális és informatikai miniszter is. A díszpolgárságot az akkori közgyűlés "Belgrád népszerűsítéséért és a nehéz időkben történő támogatásáért" adományozta Peter Handkénak.Tiszteletbeli tagjává választotta Handkét a boszniai Szerb Köztársaság írószövetsége, és nyílt levélben hívta meg Banja Lukára.

handke_stockholm_4.jpg

Željko Komšić, a bosznia-hercegovinai kollektív államelnökség elnöke úgy reagált, hogy „Stockholmban kitüntetik a népirtást”.Szarajevó kanton parlamentje december 11-én döntött arról, hogy az osztrák író a kantonban persona non grata, ahogyan Koszovóban is. Ezt Behgjet Pacolli külügyminiszter írta ki Twitter oldalára.

A díjátadás napján a Twitteren számos háborús riporter tett közzé boszniai és koszovói háborúkban írt cikkeket.

handke_stockholm_5.jpg

A Neue Zürcher Zeitung Peter Handke irodalmi Nobel-díja kapcsán írt arról, hogy a Nyugat nagyon gyorsan felejtett: "Noha még csak egy negyed század telt el, (...) a srebrenicai népirtás vagy Szarajevó ostroma alig vannak jelen, ahogy Vukovár sem. Ennek egyik oka lehet Macron francia elnök kijelentése, miszerint nem látja lehetőségét a közeljövőben a nyugat-balkáni országok uniós integrálásának.” A svájci lap szerint ez „nemcsak hogy nem tisztességes, de rövidtávú politika is. Nem elsősorban azért, mert ezek az országok így egyre erőteljesebben fordulhatnak Moszkva vagy Ankara felé, hanem azért is, mert a Balkán, bármennyire tűnik is távolinak néhány nyugat-európai országnak, mégiscsak Európa közepén fekszik.” 

De ez már nem is az irodalmi Nobel-díjról szól. 

 

Szólj hozzá

tiltakozás persona non grata Nobel-díj Stockholm Peter Handke