2019. dec 31.

Az ortodox karácsony

írta: Nosztalgikus
Az ortodox karácsony

Miért ünneplik egyes ortodox egyházak – köztük a szerbiai is - a karácsonyt december 25-e helyett január 7-én? Miért használnak a vallási ünnepeknél néhol Gergely-naptárt, míg máshol - közte Szerbiában is - Julianus-naptárt? A Nyugat-Balkánon gyakran azt mondják, szerb karácsony, holott ahogyan arra egy interjúban Branko Simonović csillagász felhívta a figyelmet, ez nem pontos, mert ez egy ortodox ünnep. A szerb megnevezés a jugoszláv időkből maradt, amikor a horvát katolikusokhoz képest határozták így meg az ortodox ünnepet, ami persze nem kizárólag szerb.

A csillagász elmondta, hogy az év időtartama nem egész szám, az idő múlásával ezek a kis maradékok felhalmozódnak. A Föld a Napot nem pontosan 365 nap alatt kerüli meg, hanem 365,2422 nap alatt. Ez a körülbelül 5 óra 49 perces maradvány az idő múlásával felhalmozódik, ami az évszakok, ünnepnapok változását jelenti. Ezért került bevezetésre a szökőév, amivel négyévente (többnyire) ezt a különbséget nagyrészt megszüntetik, ám ilyen módon is marad egy kis különbség, ami idővel ugyancsak növekszik. A nyugati világ ezt úgy oldotta meg, hogy átváltott a Gergely-naptárra, ami ezeket a különbségeket a szökőévek beiktatásával küszöbölte ki, míg mások, mint a Szerb Pravoszláv Egyház is a Julianus-naptárt követik. 

ortodox_karacsony_milutin-milankovic-bozic-kalendari-815x458.jpg

                                                    Milutin Milanković

1923-ban a szerbek is ünnepelhették volna a karácsonyt december 25-én, de nem tették. A Szerb Ortodox Egyháznak korábban is voltak ötletei a Julianus-naptár megreformálására, a legjelentősebb volt a Trpković-Milanković naptárreform. Maksim Trpković javaslatát Milutin Milanković szerb tudós fejlesztette tovább. A Trpković-Milanković naptár szerint az ie.45-ben létrehozott Julianus-naptár minden 128 évben késik egy napot, ezért ahhoz a naptárhoz hozzáadnak 13 napot. E szerint a naptár szerint minden hónap 30 napos, kivéve februárt, ami 28, a szökőévben 29 napos. A reformerek azt állították, hogy ez a naptár pontosabb a Gergely-naptárnál is, ami minden 3,28 évben késik egy napot. IV. Meletiosz pátriárka 1923-ban a keresztény egyházak naptáraitól való nagy eltérés miatt szükségesnek találta az új időszámítás bevezetését, az ő kérésére mutatta be Milanković Konstantinápolyban az új kalendáriumot az Összpravoszlávok kongresszusán. Az azévi naptár pontosan megegyezett a Gergely-naptárral, és Milanković szerint a távoli jövőben kiküszöböli a Gergely-naptár hátrányait is. Ma is állítják csillagászok, hogy Milutin Milanković készítette a világ legpontosabb naptárát, ami korrigálja a létező naptárak hibáit és hiányát, és ami a legközelebb áll az abszolút pontoshoz. A Julianus-naptár 128 évente egy napot veszít, a Gergely-naptár 3300 évenként. Milanković naptára csak több mint 43 000 év elteltével veszíti el egy napot. Ám hiába a legpontosabb, a bevezetése még várat magára.

Az előterjesztett javaslat szerinti új naptárat 1923-ban hivatalosan elfogadták, de egyetemlegesen soha nem vezették be, a benyújtó szerb egyháznál sem. A Szerb Pravoszláv Egyház egy olyan időpontra vár, "amikor a megreformált naptárt elfogadják és alkalmazzák az összes többi ortodox egyháznál is". Ez a várakozás még ma is tart. Az új naptárt azonnal elfogadta Görögország, Bulgária, Románia, az alexandriai, konstantinápolyi és antiochiai patriarchátus, később Ciprus és még sokan mások.

ortodox_karacsony_julianus_naptar.jpg

A Julianus-naptár készítője Julius Caesar kezdeményezésére Szoszigenész egyiptomi csillagász. Caesar e naptárat hivatalosan ie. 45-ben vezette be. 365 napos évvel számoltak, melyhez minden negyedik esztendőben egy szökőnapot kapcsoltak. Ez azt jelenti, hogy az átlagos évet 365 és ¼ napban határozták meg, ami nagyjából meg is felelt a valóságnak, a valódi napév ettől mindössze 11 perccel tért el, ami egy-egy alkalommal elhanyagolható különbség, évszázadok alatt viszont a késés több napra duzzadt. Az eltolódásnak főként az egyházi ünnepek kapcsán volt jelentősége, hiszen azokat a nevezetes nap- és holdállások nyomán határozták meg. A 16. századra kialakuló tíz napos eltérés már jelentős volt.

ortodox_karacsony_gergely_naptar.jpg

A Gergely-naptárt először Aloysius Lilius calabriai orvos, csillagász, filozófus javasolta, 1582-ben pedig XIII. Gergely pápa hirdette ki. A Gergely-naptár annyiban módosított Szoszigenész rendszerén, hogy a kerek százas évek közül csupán a négyszázzal oszthatókat hagyta meg szökőévnek, így mindig sikerült behozni azt a késést, ami egy évszázad alatt felhalmozódott. A pápa által kihirdetett bulla másik fontos rendelkezése a naptár korrekciója volt: XIII. Gergely kalendáriumában 1582. október 4-ét rögtön 15-e követte, így „eltűntek” a Caesar kora óta felhalmozódott felesleges napok.

ortodox_karacsony.jpg

A Gergely-naptár bevezetése óta a Julianus-naptár polgári használata háttérbe szorult, de egyes országok csak a 20. században hagyták el, mint például Szíria 1924-ben, vagy éppen Románia 1926-ban. Oroszoroszágban a cári időkben a Julianus-naptár polgári és egyházi is volt, 1917 után a szovjet állam áttért a Gergely-naptár használatára, az orosz ortodox egyház azonban megmaradt a Julianus-naptár használata mellett, ahogyan nem változtatott egyebek mellett Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró sem. Ezekben az országokban január 7-én ünneplik az ortodox karácsonyt.  

Szólj hozzá

naptárreform ortodox karácsony Gergely-naptár pravoszláv egyház Julianus-naptár