2020. jan 19.

Történelmi hajók a Duna és a Száva mélyén

írta: Nosztalgikus
Történelmi hajók a Duna és a Száva mélyén

Korábban írtam a Duna szerbiai szakaszán, konkrétan a Vaskapunál a folyómederben található második világháborús hajóroncsokról, de a folyó nemcsak ott rejt titkokat. Az Aqua Régészeti Társaság megjelentetett egy térképet, ahol feltüntették a Duna-Száva torkolatban eddig ismert hajóroncsokat. Ez a térkép közel sem teljes, mondta a társaság elnöke, Gordan Karović régész. A térképet régi nyilvántartásokból, fényképekből, elbeszélésekből állították össze.  

A tudósok által ismert legrégebbi hajók az 1440-től II. Murat szultán Belgrád elleni ostroma idején kerültek a folyó mélyére. 1456-ban a városvédők három török gályát süllyesztettek el, maradványaik még mindig a mederfenéken vannak Zimony közelében, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincsenek korábbi időből származó roncsok a folyókban.     hajok_a_dunaban_2.jpgA 15., 16. és 17. században elsősorban török és osztrák hadihajók és kereskedelmi hajók süllyedtek itt el, utóbbiak a harcok során a katonáknak segítettek. Nagy Szulejmán szultán, aki 1520 és 1566 között uralkodott, kötelezte a kereskedőket, hogy segítsék a török sereget, de hajóikat nem kobozták el, hanem fizettek a szolgálataikért. A 18. században is gyakran lettek áldozatok kereskedelmi hajók és csónakok. Ezekről az egyetlen megbízható adat a bírósági nyilvántartásokban lelhető fel, ahol a hajótulajdonosok jogorvoslatot, kártérítést kértek az államtól, mivel az nem védte meg őket az ellenséges erők ágyúitól.  

A folyó mélyén fekszik az újvidéki Nićifor Žigić kereskedő hajója, amit annyira túlterheltek gabonával, hogy 1792 nyarán hajótörést szenvedett és a Száva torkolatában elsüllyedt. Demet Durs kereskedő öt hajóját 1798-ban a törökök süllyesztették el.  Szerb harcosok 1806. május 20-án süllyesztettek el egy török hajót, a fedélzetén száz katonával. hajok_a_dunaban_3_1.jpgNem véletlen, hogy a legtöbb hajó Belgrád vizein süllyedt el, vagy rekedt meg. A két hajózható folyó, a Duna és a Száva torkolatánál fekvő város történelmileg kereskedelmi hajók csomópontja és tranzitkikötője volt, a folyami flottillák székhelye és számos csata helyszíne. A régészek szerint nehéz megbecsülni, hogy a történelem során hány hajó végezte a Száva és a Duna fenekén, milyen kulturális örökséget őriznek, és hogy hol is vannak pontosan, de az ismert adatok azt mutatják, hogy a legtöbb hajót Zimony közelében a torkolatnál süllyedt el.  

Belgrádnak már a középkorban volt hajógyára. Az első hajóépítő műhely megalakításának pontos időpontját nem tudják, de történészek, kutatók úgy gondolják, hogy a legkorábbi idő 1430 lehet. A fellelhető adatok 1494-re nyúlnak vissza, amikor a városba érkezett Quintius olasz hajóépítő mester. Feltételezések szerint az első hajógyár a mai "Polet" közelében volt. Kezdetben könnyű, sekély vízen is hajózni képes vitorláshajókat építettek, majd a  16. században itt építették az oszmán hadiflotta egy részét, miután Mehmet Ali-pasa a lepantói csatában 1571-ben vereséget szenvedett. 

A 19.században már komoly hajógyártás folyt a belgrádi hajógyárban. A legenda szerint Miloš Obrenović fejedelem elrendelte egy gyönyörű korvett megépítését, amit 1835-ben ajándékba küldött a szultánnak. Ez az ajándék minden bizonnyal hozzájárult ahhoz, hogy a török szultán fermánt (szultáni okirat) bocsásson ki, amelynek alapján Szerbiának joga volt saját zászlója alatt közlekedtetni a kereskedelmi hajóit.  

1929 márciusban a hatalmas jégtorlaszok mozgása eredményeként 112 hajó és csónak süllyedt el vagy sérült meg, többet a Száva torkolatáig tolt a jég és végül ott süllyedtek el. A legtöbb adat az I. és a II. világháború idejéből érhető el, amikor Jugoszlávia teljes folyami flottáját elpusztították.  hajok_a_dunaban.jpgAz Aqua Régészeti Társaság elnöke elmondja, hogy a szerbiai víz alatti régészet még gyerekcipőben jár, azt tartja legfőbb feladatuknak hogy tovább kutassák a víz alatti örökséget, megvédjék és bemutassák azt. Úgy gondolja, hogy a meder alján lévő és a hajózást nem zavaró roncsok csak akkor kerülnek eltávolításra, kiemelésre, ha egy nagy folyótisztítást rendeznek.  

Az állam sajnos nem sok jelét adja annak, hogy a víz alatt lévő kulturális örökséget felszínre hozza, ami pedig a kutatók szerint kötelességük lenne, ahogyan az is, hogy megóvják a további pusztulástól. Szerbia még nem ratifikálta az UNESCO 2001-ben Párizsban elfogadott víz alatti kulturális örökség védelméről szóló egyezményét, amit a szomszédok már igen, sőt el is kezdték annak végrehajtását Zadarban nemzetközi pénzügyi segítséggel. Szerbiában továbbra is csak nem kormányzati szervezetek foglalkoznak velük.

Szólj hozzá

hajók hajógyár Duna Belgrád Száva viz alatti régészet