2020. máj 30.

Köztársaság alapítás a tankokkal körbezárt vajdasági faluban

írta: Nosztalgikus
Köztársaság alapítás a tankokkal körbezárt vajdasági faluban

A délszláv háború idején, 1992. májusban egy kis vajdasági faluba, Oromhegyesre többszáz katonai behívó érkezett, a bátor helyiek azonban nem akarták, hogy a falubeli férfiak fele „ágyútöltelék” legyen Milošević horvátországi háborújában.  

Az ellenállás a helyi egészségügyi központban kezdődött. Az ott dolgozók közül hét nő – dr. Gazdag Veronika, Bálint Klára, Kanyó Erzsébet, Kávai Laura, Bata Ildikó, Pekla Eszter és Teslić Gizella – elhatározták, hogy nem engedik férjüket, apjukat, fiukat egy értelmetlen háborúba. Balla Lajos iskolaigazgató segítségével falugyűlést hívtak össze.

A május 10-i békés tüntetésre hétszáz helybéli gyűlt össze és felolvasták a követelésiket: Követeljük a mozgósítási parancs visszavonását!  Követeljük, hogy térjenek vissza a frontról, akiket már kivezényeltek! Követeljük a külföldre menekültek büntetlen visszatérésének lehetőségét! Hozzuk létre Kanizsa önkormányzat békeligáját!

A falut a jugoszláv néphadsereg 92 tankkal bekerítette, a katonáknak parancsuk volt, ha bármilyen rendbontás történne, lőjenek fegyvertelen civilekre is. Oromhegyest ostrom alatt tartották, de a lakói nem adták fel tiltakozásukat.zitzer.jpgAz „ellenállók” május 11-től a Zitzer pizzériában rendezkedtek be, felállítottak egy válságstábot, az óvodától kapott szivacsokon, a biliárd- és pingpongasztalokon aludtak. Gyakorlatilag a pizzériában éltek másfél hónapig. Egy helyi asszony, Lukács Mária 150 főre főzött minden nap. Naponta írták a nyilatkozatokat, amiket elküldtek a médiának, a művészeti élet képviselőinek, különböző szervezeteknek, hogy mozgósítsanak az állam háborús politikája ellen. Nappal ezzel foglalkoztak, este pedig koncerteket, irodalmi esteket, politikai vitákat, kerekasztalbeszélgetéseket és egyéb rendezvényeket szerveztek az ország különféle részeiről érkező számos vendég részvételével.

Időközben Pál Sándor, Csubela Ferenc és Ágoston András képviselők sikeresen tárgyaltak, a hadsereg visszavonta a tankokat a falu körül.

A pizzériában jött létre a Zitzer Szellemi Köztársaság. Elkészítették az alkotmányukat, a címerüket, Ravel Boleroját himnuszukká nyilvánították. Almási Vilmost választották a „köztársaság” első elnökének. Ő volt a faluban az első férfi, aki megtagadta a behívóparancs teljesítését. Ez a virtuális, de szabad köztársaság valódi emberi értékeken, az egyén sérthetetlen szabadságán, az emberek közötti békén alapult egy olyan légkörben, amikor a nagyszerb nacionalizmus nevében sorra jöttek létre különféle autonóm területek, amikor elfoglaltak területeket, elpusztítottak emberi életeket.    

zitzer_2.jpg

A Zitzer Szellemi Köztársaság felkeltette a nyugati média figyelmét, sokan beszámoltak az oromhegyesi folyamatos háborúellenes tüntetésekről. Számos ismert ember, színházi társulatok, zenészek, énekesek, írók, politikusok, újságírók támogatták és látogatták a falut és vállaltak fellépést. Magyarországról többek között Hevesi Tamás és Dinnyés József. Mindazok, akik ellenezték Slobodan Milošević gyilkos politikáját.  

A „köztársaság” három hónapig tartott, az utolsó gyűlést augusztus 20-án tartották. Az állami szervek közül senki nem beszélt az oromhegyesiekkel, de a Szellemi Köztársaság nem volt hiábavaló. A nap óta, amikor felálltak a háború politikája ellen, Oromhegyesről senkit sem kényszerítettek bevonulni, egyetlen oromhegyesi sem halt meg Szerbia horvátok, vagy bosnyákok elleni háborújában.

Az „államalapításnak” persze voltak következményei. Almási Vilmost a katonai bíróság négy hónap börtönre ítélte dezertálás miatt. Gazdag Veronika doktornő férje katonai futárként megtagadta, hogy a szomszédainak kikézbesítse a behívókat. Büntetésül ő kapott behívót, de megtagadta a bevonulást. Három hónap börtönre ítélték.zitzer_4.jpgA szerbiai közvélemény nem sokat tud Oromhegyes történetéről, a hatalom nem érdekelt abban, hogy a háborúellenes cselekedeteket népszerűsítse, hiszen ők maguk a háború aktív résztvevői voltak, többen jelentős politikai karriert futottak be.

A blogger a bejegyzése végén azt írja: „Lehetséges, hogy a Zitzer Szellemi Köztársaságot eltörölték, de sokan szeretnének ott állampolgárságot kérelmezni. Ami engem illet, akármilyen fiktív és törölt is, valóságosabb, mint a progresszív és nacionalista Szerbia.”

forrás: AJB

Szólj hozzá

délszláv háború Vajdaság Oromhegyes szellemi köztársaság Zitzer