2020. jún 11.

Az idő a háborús bűnösöknek dolgozik

írta: Nosztalgikus
Az idő a háborús bűnösöknek dolgozik

A jugoszláviai háborúk alatt elkövetett bűncselekményeket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszék (ICTY) előtt bemutatott adatok szerint Bosznia-Hercegovinában a háborúban körülbelül százezer ember halt meg, az Eltűnt Személyek Intézete nyilvántartása alapján hétezer áldozat holttestét még nem találták meg. A felelősségre vonások a legsúlyosabb esetekben Hágában történtek, de sok ügyet utaltak az érintett országok igazságszolgáltatásának hatáskörébe. Ezek az intézmények azonban sem infrastrukturálisan, sem személyi összetételben nincsenek felkészülve, nincsenek erőforrásaik arra, hogy rövid idő alatt profivá váljanak háborús bűnök tárgyalásában. Ez is magyarázata annak, hogy Boszniában huszonöt évvel a háború után továbbra is nyitott 449 háborús bűncselekmény 4223 gyanúsítottal. Közülük százkilencvenet a Hágai Nemzetközi Büntetőtörvényszék nyomozói azonosítottak elkövetőként, és az ügyeket átadták a boszniai igazságszolgáltatásnak. haborus_bunok_3.jpg                                 A hágai bíróság 

Elemzők úgy vélik, ha a háborús bűnök gyanúsítottjainak boszniai büntetőeljárása és tárgyalása továbbra is az ügyészség és a boszniai bíróság kizárólagos felelőssége marad, azzal azt kockáztatják, hogy sok gyanúsított meghal, mielőtt bíróság elé állítanák. Az ügyészek lassan nyújtják be a vádiratokat, a tárgyalás gyakran túl hosszú ideig tart. Jelenleg ötvennyolc ügyész dolgozik a háborús bűncselekmények ügyein, eddig nyolcszáz vádiratot nyújtottak be, ezek alapján a bíróság a vádlottakra összesen 3200 év börtönbüntetést rótt ki. Az elmúlt két évben azonban voltak olyan ügyészek, akik egész évben egyetlen vádemelést sem nyújtottak be. haborus_bunok_2.jpgA nyugat-balkáni országban a háborús bűnösök elleni vádemelésről 2008-ban állami stratégiát fogadtak el iránymutatással, határidőkkel, amiket szinte egyáltalán nem sikerült betartani. Egy-egy ügyet a vizsgálat kezdetétől az ítélethirdetésig hét év alatt le kellene zárni, az összes bírósági eljárást 2023-ra be kellene fejezni, a legbonyolultabb ügyeket 2015-re le kellett volna zárni. A fenti számok ismeretében ezek a realitástól nagyon messze vannak. 2017 végére 473 háborús bűncselekményt dolgoztak fel, beleértve az „A” kategóriájú esetek többségét is. Ez utóbbiak a legbonyolultabb, legsúlyosabb esetek, mint a népirtás, vagy az emberiség elleni bűncselekmény. Gordana Tadić főügyész most azt javasolja, hogy fogadjanak el egy speciális stratégiát, ami szabályozza, hogyan lehet a háborús bűnökkel foglalkozó ügyeket alacsonyabb szintekre utalni, mivel ez az eljárás ma még kivételnek számít. Az elmúlt két évben mindössze három vádemelést utaltak az entitások szintjére, ezeknél ítélte úgy a bíróság, hogy nem elég bonyolultak ahhoz, hogy állami szinten kelljen kezelni őket.  haborus_bunok.jpgSokan ellenzik ezeknek az ügyeknek az átadását a helyi bíróságoknak, mert úgy vélik, hogy ott megvn annak a veszélye, hogy egyes gyanúsítottak enyhébb ítéleteket kaphatnak, hogy a helyi közösségek nyomására a vádlottat igazságtalanul felmentik. Egy civil aktivista, tábori túlélő szerint elképzelhetetlen, hogy a jelenlegi körülmények között „egyetlen elítélő határozatot is hoznának háborús bűnös ellen Prijedorban. Nagyon sokan, akik részt vettek az 1992-es prijedori mészárlásban, ma magasrangú pártaktivisták, vagy felelős beosztásban vannak.” 

A már meghozott ítéleteknek sem könnyű érvényt szerezni. Egyetlen kettős állampolgárságú elítélt sem kezdte meg börtönbüntetését, mert egyszerűen elhagyták az országot. Ők a boszniai mellett horvát, szerb, montenegrói állampolgársággal is rendelkeznek. Negyvenhét elfogatóparancs van érvényben. 

„Kezdetek óta az idő a legnagyobb ellenségünk. Egyszerűen mindent lekéstünk.” – mondta egy prijedori túlélő. 

Szólj hozzá

bíróságok Bosznia-Hercegovina hágai nemzetközi törvényszék háborús bűncselekmény